A PNL most még egy lépéssel közelebb tolja Romániát az előrehozott választásokhoz
A Nemzeti Liberális Párt az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha a parlament szerdán elutasítja a Siegfried Mureșan vezette kormányt, Nicușor Dan államfő pedig ennek ellenére sem oszlatja fel a törvényhozást – jelentette be Alexandru Muraru, a PNL alelnöke. A liberális politikus szerint ebben az esetben alkotmányos természetű konfliktus alakulhat ki az elnök és a parlament között, amelyben a testületnek kellene eldöntenie, hogy az államfőnek csupán lehetősége vagy kötelezettsége is az előrehozott választás elindítása.
Muraru hétfőn, az Adevărul műsorában közölte: a PNL nem támogatja Nicușor Dan felfüggesztését, a párt azonban az államfőtől alapvetően eltérően értelmezi az alkotmány előrehozott választásokra vonatkozó rendelkezéseit, a liberálisok ezért arra készülnek, hogy szükség esetén az Alkotmánybíróságtól kérjenek döntést.
„A PNL álláspontja szerint az elnököt nem kell felfüggeszteni, és a Nemzeti Liberális Párt nem támogatja a felfüggesztést. Véleménykülönbség van azonban közöttünk az alkotmány értelmezésében, ezért felkérjük az Alkotmánybíróságot, hogy döntsön erről a feltételezett alkotmányos konfliktusról”
– fogalmazott Muraru.
A vita középpontjában az alkotmány 89. cikke áll. Eszerint az államfő – a két parlamenti ház elnökével és a frakcióvezetőkkel folytatott egyeztetés után – feloszlathatja a parlamentet, ha az az első beiktatási kérelemtől számított hatvan napon belül nem szavaz bizalmat egyetlen kormánynak sem, és legalább két kormányalakítási kísérletet elutasított. A szöveg azonban nem azt mondja, hogy az elnök köteles feloszlatni a parlamentet, hanem azt, hogy „feloszlathatja”. Nicușor Dan erre hivatkozva jelentette ki korábban, hogy nem kíván előrehozott választást kiírni, Muraru szerint viszont az Alkotmánybíróságnak kellene tisztáznia, hogy az elnök a feltételek teljesülése után korlátlan számban jelölhet-e újabb miniszterelnök-jelölteket, vagy köteles lezárni a politikai körhintát és visszaadni a döntést a választóknak.
„A bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy az elnöknek van-e igaza, és korlátlan számú, a parlament által elutasított kormány után is megtagadhatja-e az előrehozott választást, vagy köteles kiírni azt”
– mondta a PNL alelnöke.
A Siegfried Mureșan által összeállított kabinet beiktatásáról szeptember 30-án, szerdán 13 órától szavaz a parlament. A kormánynak legalább 233 támogató voksra van szüksége, a A Mureșant jelölő PNL, USR és RMDSZ a G4Media számítása szerint mindössze 170 szavazattal rendelkezik, ezért további legalább 63 voksot kellene összegyűjtenie más frakciókból vagy független képviselőktől. A PSD már bejelentette, hogy parlamenti képviselői és szenátorai nem szavazzák meg a kormányt, az AUR pedig szintén elutasítja a kabinet támogatását. A jelenlegi állás szerint tehát Mureșan kormánya nehezen szerezheti meg a szükséges többséget, hacsak az utolsó pillanatban nem bomlik fel valamelyik frakció fegyelme. Ha a kabinet elbukik, a hatvan napos határidő és a legalább két sikertelen beiktatási kísérlet feltétele teljesül, ekkor már nemcsak arról szól majd a vita, hogy lehet-e előrehozott választást tartani, hanem arról, hogy Nicușor Dan megakadályozhatja-e azt pusztán azért, mert a politikai stabilitás nevében inkább újabb miniszterelnök-jelöltekkel kísérletezne.
Muraru bejelentése egyben azt is jelzi, hogy a PNL már készül Mureșan esetleges bukásának másnapjára. A liberálisok nem akarják elfogadni azt a forgatókönyvet, amelyben az elnök a sikertelen szavazás után egyszerűen előhúz egy újabb jelöltet, különösen akkor, ha az Sorin Grindeanu vagy más, a PSD számára elfogadható politikus lenne. Nicușor Dan tehát lassan oda jut, hogy miközben a parlamentben alig találni kormányképes többséget, már saját nyugatos szövetségesei is alkotmánybírósági eljárással készülnek rákényszeríteni az előrehozott választás lehetőségének komolyan vételére.
Ugar
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Lengyelország nem várja meg, míg az orosz gép közelebb repül: radaradat alapján is jöhet a tűzparancs
Lengyelország háborús helyzetekre kidolgozott szabályokkal gyorsítja fel a légtérsértő repülőgépek, helikopterek és drónok elleni fellépést. Az új eljárás szerint a vadászpilóta vagy a műveleti parancsnok radaradatok és a légvédelmi rendszerbe befutó más információk alapján, vizuális azonosítás nélkül is dönthet egy idegen légi jármű lelövéséről. Varsó ezzel lerövidíti a döntési láncot, mert arra…

A ruszkij mir árnyékában:a NATO már a balti civilek kimenekítésére készül egy orosz támadás esetén
Lengyelország és Litvánia közös, határokon átnyúló evakuációs tervet készít arra az esetre, ha egy súlyos válság vagy orosz katonai támadás miatt civileket kellene kimenekíteni a balti államokból. A terv szerint Litvánia, Lettország és Észtország lakosságának egy részét a lengyel határon keresztül vinnék biztonságosabb területre, miközben ugyanazon az útvonalon kellene északi irányba felvonulniuk…

A román hírszerzés volt főnöke is gázbizniszelt egyet Athénban
Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat korábbi igazgatója is részt vett azon a 2025 novemberében, Athénban rendezett energetikai fórumon, amelyen amerikai és kelet-közép-európai kormányzati tisztségviselők, energetikai vállalatok vezetői és Kimberly Guilfoyle amerikai nagykövet jelenlétében az Egyesült Államokból származó cseppfolyósított földgáz regionális terjesztéséről tárgyaltak. A volt…

Trump ismét megtalálta az olajválság felelősét: naná, hogy Ukrajna
Donald Trump ismét felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy állítsa le az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat, mert azok szerinte „világszintű problémát” okozhatnak. Az amerikai elnök közben azt is megfejtette, hogy a baj valójában nem a Közel-Keleten keresendő, ahol az Egyesült Államok háborút indított Irán ellen, a Hormuzi-szoros forgalma összeomlott, az olaj ára pedig elszállt, hanem…

Orosz tudományos csereprogram: drón az akadémiára, menekülés az ablakon át
Orosz drón csapódott hétfőn az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia egyik központi kijevi épületébe. Az épület lángba borult, a bent rekedt emberek közül többen az ablakokon keresztül menekültek ki, hogy ne elevenen égjenek el. Az áldozatok számáról egyelőre nincs pontos adat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: Oroszország megkapja a választ a támadásra, és valódi következményeket kell…