Al Gore: 2026 a klímaváltozás elleni küzdelem fordulópontja lehet

Al Gore volt amerikai alelnök szerint 2026 akár a klímaváltozás elleni küzdelem pozitív fordulópontjaként is bevonulhat a történelembe, ám ehhez a világnak nagyon gyorsan ki kellene használnia a megújuló energia terjedésében rejlő lehetőséget, mert a bolygó felmelegedése közben egyre gyorsul: az idei augusztus a mérések kezdete óta a legmelegebb augusztus, egyben a 2023-as júliussal holtversenyben a valaha feljegyzett legforróbb hónap volt.

Az Európai Unió Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálatának adatai szerint a globális felszíni átlaghőmérséklet augusztusban 16,96 Celsius-fokot ért el, egy század fokkal meghaladva a 2023 júliusában mért 16,95 fokot. Samantha Burgess, a Copernicus stratégiai klímaügyi vezetője szerint azonban az eltérés éppen a mérési bizonytalanság határán helyezkedik el, ezért a két hónapot statisztikailag azonosnak kell tekinteni. Augusztus 0,85 Celsius-fokkal volt melegebb az 1991–2020 közötti átlagos augusztusi hőmérsékletnél, az iparosodás előtti korszakhoz képest pedig 1,65 fokos eltérést mértek. Ez még nem jelenti azt, hogy a párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 Celsius-fokos határt már hivatalosan és véglegesen átléptük volna. A nemzetközi cél a több évtizedes globális átlaghőmérséklet emelkedésére vonatkozik, nem egyetlen kiugró hónapra, az egymást követő rekordok azonban egyre világosabban mutatják, milyen közel kerültünk a tartós túllépéshez. António Guterres ENSZ-főtitkár már nem is tartja valószínűnek, hogy ezt sikerül teljesen elkerülni: szeptemberi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a világ a következő néhány évben át fogja lépni az 1,5 fokos szintet, így a valódi kérdés az, sikerül-e a túllépést a lehető legkisebb mértékűre és időtartamúra korlátozni.

Az Egyesült Államokban még látványosabb rekordok születtek. A NOAA adatai szerint a 2026-os meteorológiai nyár, vagyis a júniustól augusztusig tartó időszak az összefüggő 48 tagállam területén a mérések 1895-ös kezdete óta a legmelegebb volt. Az országos nyári átlaghőmérséklet 74,4 Fahrenheit-fokot, vagyis körülbelül 23,6 Celsius-fokot ért el, és 0,4 Fahrenheit-fokkal haladta meg az 1936-ban, majd 2021-ben mért korábbi rekordot. Maga augusztus is minden korábbinál forróbbnak bizonyult: az átlaghőmérséklet 75,6 Fahrenheit-fok, vagyis 24,2 Celsius-fok volt, 3,5 Fahrenheit-fokkal meghaladva a 20. századi átlagot. A globális óceánfelszín hőmérséklete szintén rekordközeli, illetve több mérés szerint rekordmagas szintet ért el, amiben a rendkívül erős El Niño is szerepet játszott. A természetes éghajlati jelenség azonban önmagában nem magyarázza meg a mostani hőmérsékleteket: a Copernicus szakértői szerint az El Niño jellemzően néhány tized fokkal emeli meg a globális átlagot, miközben a hosszú távú melegedés alapvető oka továbbra is a szén, a kőolaj és a földgáz elégetése, illetve az így légkörbe kerülő üvegházhatású gázok felhalmozódása.

Zeke Hausfather, a Berkeley Earth klímakutatója szerint egyre valószínűbb, hogy 2026 végül a 2024-es rekordot is megdönti, és a valaha mért legmelegebb év lesz, 2027 pedig a jelenlegi El Niño miatt szinte biztosan mindkettőt felülmúlhatja. A rekordok tehát nem véletlenszerűen, egymástól elszigetelt eseményekként követik egymást, hanem egy évtizedek óta tartó, emberi tevékenység által meghatározott felmelegedési folyamat részei. Gore mégsem kizárólag a romló adatokra összpontosít. A New York-i Climate Week rendezvénysorozata előtt a Scientific Americannek adott interjúban azt mondta, 2026 azért válhat pozitív fordulóponttá, mert a megújuló energia fejlődése olyan gazdasági és technológiai szintet ért el, ahonnan az átállás már saját lendületet kaphat. Fontos különbség, hogy Gore itt nem valamely klimatikus fordulópontról – például egy jégtakaró visszafordíthatatlan összeomlásáról – beszélt, hanem társadalmi, politikai és gazdasági fordulatról, amely után a tiszta energia terjedése felgyorsulhat. A volt alelnök szerint a napenergia ára húsz év alatt szinte csodával határos mértékben csökkent, az ipari méretű energiatárolás költsége pedig még ennél is gyorsabban esett. A napenergia 2026-ban először előzte meg a szenet az Egyesült Államokban és Kínában egyaránt, miközben világszerte gyorsan terjednek a szélerőművek, az akkumulátoros tárolórendszerek és az elektromos járművek. Gore úgy fogalmazott, hogy az emberiség már rendelkezik minden olyan technológiával, amelynek segítségével tíz éven belül a felére csökkenthetné az üvegházhatású gázok kibocsátását; a technikai lehetőségek tehát adottak, a politikai döntések viszont továbbra is késnek.

A pénzügyi adatokban szintén látszik az elmozdulás. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény idején a világ energiaberuházásainak körülbelül 65 százaléka még a fosszilis energiahordozókhoz, és mindössze 35 százaléka a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódott. Gore szerint mára megfordult az arány: a beruházások 55 százaléka a megújuló energiába áramlik, és a tiszta technológiákba összességében kétszer annyi pénzt fektetnek, mint a fosszilis energiaszektorba. A volt alelnök ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a fejlődés még mindig túlságosan lassú, miközben a kormányok világszerte óriási összegekkel támogatják a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését és felhasználását. A támogatások pontos nagyságáról jelentősen eltérnek a becslések, de abban nincs komoly vita, hogy az államok továbbra is dollárbilliókkal tartanak életben egy olyan energiarendszert, amelynek következményeit egyre drágábban fizetik meg hőhullámok, aszályok, árvizek, erdőtüzek és terméskiesések formájában.

Guterres jóval borúlátóbban fogalmazott. A hivatalából távozó ENSZ-főtitkár szerint a helyzet „drámai mértékben romlik”, a fosszilis energiafüggőség pedig nemcsak éghajlati, hanem gazdasági és biztonsági kockázat is, hiszen az olaj és a földgáz ára közvetlenül függ a háborúktól és a geopolitikai válságoktól. Arra szólította fel az adatközpontokat építő vállalatokat, hogy 2030-ra térjenek át tiszta energiára, és bírálta azokat a terveket, amelyek új gázerőművekkel próbálják kielégíteni a mesterséges intelligencia egyre nagyobb áramigényét. Friederike Otto, az Imperial College London klímakutatója a rekordok kapcsán a legegyszerűbb összefüggésre hívta fel a figyelmet: amíg a világ tovább égeti a fosszilis tüzelőanyagokat, addig a globális átlaghőmérséklet emelkedni fog, a most még rendkívülinek számító hőrekordok pedig egyre hétköznapibbá válnak.

Ugar