Amerikai céget bombázott Moszkva

A Guardian értesülései szerint a Kijevet július 24-én ért orosz ballisztikus rakétacsapás egyik célpontja egy dróngyár volt, amely a Terminal Autonomy nevű, 2023-ban az egyesült államokbeli Delaware államban bejegyzett amerikai vállalat tulajdonában áll. A lap forrásai szerint ez az első ismert eset az orosz teljes körű invázió kezdete óta, hogy egy amerikai tulajdonú céget ért orosz rakétacsapás - tegyük hozzá, hogy a munkácsi támadás során is amerikai érdekeltséget bombáztak a ruszkik, jelen eset annyiban első, hogy a fegyvergyártáshoz közvetlenül kapcsolódó üzemről van szó. A jelentések szerint nem követelt emberéletet a támadás.

A Terminal Autonomy nem akármilyen drónokat gyárt. A cég precíziós, nagy hatótávú, „mélycsapásra" (deep-strike) alkalmas drónokat állít elő — konkrétan az AQ-400 Scythe és az AQ-100 Bayonet típusokat —, amelyek irányítórendszerét kifejezetten úgy tervezték, hogy ellenálljon az orosz elektronikai hadviselés zavarójeleinek. Maga a cégnév is beszédes: a „terminal autonomy", vagyis „végfázisú önállóság" arra a technológiára utal, amikor a kamikaze drón támadásának utolsó szakaszában a mesterséges intelligencia veszi át az irányítást — azután, hogy az ellenség lezavarta a rádió- vagy mobilkapcsolatot. Vagyis a drón akkor is végrehajtja a feladatát, ha megszakad az összeköttetés: egyszerűen teljesen önállóvá válik. A cég honlapja szerint MI-vezérelt lőszereik „már aktív bevetésben vannak a fronton". Eddig Moszkva — legalábbis a Guardian olvasatában — kerülte, hogy közvetlenül amerikai tulajdonú célpontot támadjon, nyilván a Washingtonnal való nyílt konfrontáció kockázata miatt. Ha ez tényleg az első ilyen eset, akkor egy határátlépésről van szó, épp abban az időszakban, amikor az USA és Ukrajna katonai együttműködése — köztük a közös drón- és Patriot-gyártás terve — épp bővülőben van. Ugyanakkor egy volt magas rangú amerikai hírszerzési tiszt, Anthony Vinci a Guardiannek adott értékelésében figyelmeztetett, hogy nem szabad túlértelmezni a tulajdonosi kérdést: „Az oroszokat nem érdekli, ki a gyár tulajdonosa. Attól még célpont. Nem számít nekik, hogy amerikai-e vagy másé." Vagyis lehet, hogy Moszkva nem feltétlenül akart „amerikai céget" lőni, hanem egyszerűen csak lőni bármit a ballisztikussal, ahogy azt szokta.

A Guardian „első amerikai célpont" állítása egyébként is vitatható. Ukrán szaklapok (például a dev.ua) emlékeztetnek rá, hogy tavaly augusztusban az amerikai Flex International munkácsi elektronikai üzemét is kár érte egy orosz csapásban, és korábban a kijevi Boeing-épület is orosz találat célpontja volt. Vagyis pontosabb úgy fogalmazni, hogy ez az első ismert eset, amikor kifejezetten egy amerikai tulajdonú fegyver- vagy dróngyártó céget romboltak le — de nem feltétlenül az első amerikai érdekeltség, amelyet orosz csapás ért a háború során.

A Terminal Autonomy egyelőre nem reagált a megkeresésekre, és az ukrán védelmi minisztérium sem kívánt nyilatkozni. A Fehér Ház szintén hallgat az amerikai cégeket ért orosz csapásokról — ami önmagában is beszédes abban a kérdésben, mennyire hajlandó Washington reagálni, ha az orosz rakéták immár amerikai érdekeltségeket is elérnek Ukrajnában.

Ugar