Európa célkeresztben: Irán Bulgáriát és Ciprust kóstolgatja

A Financial Times közölte azt, amitől a világtérkép hirtelen kényelmetlenül szűkké vált számunkra: Teherán már európai katonai célpontok elleni csapásokat is mérlegel, ha Washington tovább eszkalál, és a lehetséges célpontok között ott van Bulgária és Ciprus. Ez a fenyegetés pedig épp akkor kerül napvilágra, amikor Trump — miután nem sikerült sem lebombáznia, sem tárgyalóasztalhoz csábítania Iránt — szerdán bejelentette „minden idők legkíméletlenebb gazdasági hadműveletét". Vagyis a háború, amely eddig a Hormuzi-szorosban dúlt, most két irányba is terjed: gazdaságilag a világpiac felé, katonailag pedig a mi kontinensünk délkeleti küszöbe felé.

Két, a teheráni rezsimhez közeli forrás mondta el a lapnak, hogy az iráni erők felmérték az Európában található amerikai célpontok elleni csapás lehetőségét — arra az esetre, ha Washington újabb offenzívát indítana. A konkrét helyszínek pedig nem véletlenszerűek. Az egyik Bulgária, amely a múlt hónapban engedélyezte, hogy az amerikai légi utántöltő gépek használják a bezmeri légibázist. A másik Ciprus, ahol egy brit légibázist márciusban már el is talált egy drón — a sziget így „lehetséges megtorlási célpontként" szerepel egy. És van egy harmadik, alattomosabb szál is: a források szerint az iráni erők külön megvizsgálták a Hormuzi-szorosban futó tenger alatti üvegszálas kábelek megtámadásának lehetőségét is. Ez az a fajta „szürkezónás" szabotázs, amelyet eddig inkább az oroszoktól láttunk a Balti-tengeren — most úgy tűnik, Teherán is tanul a mesterektől.

A fenyegetések mögött egy megkeményedett, dacos hangulat áll. A FT szerint a teheráni rezsim egyre több képviselője úgy véli, hogy a háború újraindulása már nem a „ha", hanem a „mikor" kérdése, és ezt a keményvonalas fordulatot a személyi döntések is alátámasztják: Irán új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hámenei — a januárban megölt apja, Ali Hámenei örököse — a napokban több radikális politikust nevezett ki fontos katonai és biztonsági pozíciókba, köztük egy új nemzetbiztonsági főnököt, egy veterán forradalmi gárda-parancsnokot, aki korábban is szkeptikus volt a Washingtonnal folytatott tárgyalásokkal szemben. A rezsim tehát nem a mérséklődés, hanem a keményedés irányába mozdul, és a CBS legfrissebb, mai értesülése szerint az iráni tisztségviselők immár nyíltan beszélnek arról, hogy nagyobb prioritást adnának a támadó műveleteknek, miközben megtartják az ellenőrzést a szoros felett. A Forradalmi Gárda és más katonai parancsnokok nyíltan figyelmeztettek: egy újabb nagyszabású konfliktus esetén Irán a Közel-Keleten túlra is kiterjesztheti a csapásait. Ahogy az egyik forrás a lapnak fogalmazott: „Ha az USA túl messzire megy, Irán minden áron megvédi magát, kilép a régióból, és Európát is megüti." A másik forrás pedig hozzátette: Teherán „semmilyen korlátot" nem szab majd a válaszában egy amerikai agresszió esetén.

Augusztus 19-én Trump a Truth Socialön bejelentette, hogy az USA „a valaha indított legkíméletlenebb gazdasági hadműveletet" veti be Irán ellen — „gazdasági háború és elszigetelés példátlan léptékben" —, és súlyos pénzügyi büntetéssel fenyegetett minden országot, amely segít Teheránnak kijátszani a szankciókat. „Senki nem adott az Iráni Iszlám Köztársaságnak nagyobb esélyt egy megállapodásra, mint én" — írta —, „számukra tragikus módon, ők ezt elszalasztották." Azt állította, hogy Irán haditengerészetét, légierejét és katonai gyártókapacitását megsemmisítették, a valutáját elértéktelenítették, és a rezsim „egy hajszáltól függ".

Fordítsuk le, mi történik itt valójában: Trump — miután fél év alatt nem tudta sem katonai vereséggel megadásra kényszerítenie, sem engedményekkel tárgyalóasztalhoz ültetnie Iránt — most átvált a harmadik stratégiára: a gazdasági kifárasztásra. A CNN elemzése szárazon meg is jegyzi, hogy ez „valamiféle arcmentés", a sokadik szédítő fordulat egy olyan konfliktusban, amely több taktikai váltást és pálfordulást szült, mint amennyit meg lehet számolni. A lap rámutat: egy gazdaság szétzúzása hónapokba, évekbe telik, olyan stratégiai türelmet igényelve, amelyet „Trump szinte soha nem mutat". Vagyis Teherán nyugodtan fogadhat arra, hogy az elnök jóval előbb megunja az új tervét, mint hogy az eredményt hozna.

Bulgária, Ciprus uniós tagállam, és ha az iráni bosszúlistán egyszer megjelenik Délkelet-Európa, akkor a háború többé nem egy térképen távoli, elvont konfliktus, mert egy iráni csapás egy bulgáriai amerikai bázis ellen nem marad Bulgária belügye: azonnal NATO-üggyé válik, az 5. cikkely életbelépésével, egy olyan pillanatban, amikor a szövetség amúgy is a kétfrontos rémálommal és Trump kivonulási terveivel küzd.

Hát nem gyönyörű? Nobel békedíjat neki, azonnal!

Ugar