Ausztrália perli a Telegramot: nem távolította el a terrortartalmat

Az ausztrál online biztonsági hatóság, az eSafety Commissioner július 30-án, csütörtökön polgári bírságolási eljárást indított a szövetségi bíróságon a Telegram üzenetküldő alkalmazás ellen. A vád: a platform elmulasztotta felderíteni és eltávolítani a terrorizmust népszerűsítő tartalmat — köztük terrortámadások kivégzésvideóit és tömeggyilkosságok felvételeit. Az ügy egy egyéves vizsgálat lezárása, amely arra jutott, hogy a Telegram azután sem lépett, hogy értesítették a jogsértő anyagokról.

Julie Inman Grant biztos szerint az ügy „a közelmúlt leghírhedtebb szélsőséges erőszakos cselekményeihez" köthető tartalmakról szól, köztük a christchurchi és a buffalói terrortámadásokhoz kapcsolódó anyagokról — és ez a tartalom „jóval azután is elérhető maradt a szolgáltatásban, hogy a Telegramot értesítették". A hatóság szerint egyes anyagok akár három hétig fennmaradtak a bejelentés után is. A hatóság bírósági iratában szereplő szám konkrét: 2025 júliusa és októbere között az ausztrál felhasználók tizenkét, terrorizmust népszerűsítő üzenetet jelentettek, ebből három kimondottan terrortartalmú volt — a Telegram tízet a jelzettek közül nem távolított el. Nem technikai csúszásról van tehát szó, hanem bejelentett, azonosított, jogsértő anyagról, amelyet hetekig a felületen hagytak. A cég visszautasította a vádakat. „Elutasítjuk ezeket az állításokat, és bíróságon vitatjuk" — közölte a szóvivő, hozzátéve, hogy terrorizmusellenes erőfeszítéseik dokumentáltak, és a cég saját számai szerint idén már több mint 150 ezer „terrorizmushoz köthető közösséget" tiltottak le. A hivatalos X-fiók egy rövid videót posztolt, „a szólásszabadság" felirattal. A szabályok megsértése akár 54,6 millió ausztrál dolláros (több mint 33 millió eurós, mintegy 38 millió amerikai dolláros) bírsággal is sújtható. Az ügy egyben az ország 2021-es online biztonsági törvényének (Online Safety Act) éles próbája, amely a techplatformokat a jogellenes és terrorista tartalom kiszűrésére kötelezi.

Nem ez az első összecsapás Ausztrália és a Telegram között. A hatóság korábban már megbírságolta a platformot — mintegy egymillió ausztrál dollárra — azért, mert késve válaszolt a gyermekbántalmazási és terrortartalommal kapcsolatos kérdésekre. A cég ezt a bírságot megfellebbezte, sőt magának a törvény hatályának is nekiment, azzal érvelve, hogy jogilag nem minősül közösségimédia-szolgáltatónak, így nem tartozik a biztos hatásköre alá. Van egy időrendi részlet is, amely sokat elárul. Inman Grant szerint az eSafety 2024 márciusa óta próbálta rávenni a Telegramot a saját szabályai betartására, de a platform hónapokig nem reagált — a fordulat pedig akkor jött el, amikor 2024 augusztusában a francia hatóságok őrizetbe vették Durovot, épp a platform illegális célú használata miatt. Vagyis a Telegram pontosan addig hallgatott, ameddig büntetlenül tehette; az együttműködés nem meggyőződésből, hanem nyomásra indult meg.

A Telegram a maga több mint egymilliárd havi aktív felhasználójával a világ egyik legtöbbet letöltött alkalmazása. Alapítója, Pavel Durov 2014-ben hagyta el szülőhazáját, Oroszországot, és 2017-ben Dubajba (más források szerint az Egyesült Arab Emírségekbe) helyezte a céget. A platform az orosz–ukrán háború egyik létfontosságú információforrásává vált, és Moszkvában és Kijevben is sok hivatalos szereplő használja. Épp szerdán vádolták meg az orosz hatóságok is Durovot terrorista tevékenység elősegítésével — azt állítva, hogy a Telegramot ukrán hírszerzők használják oroszországi támadások szervezésére. A valóság nagyjából ennek ellenkezője: azt biztosan tudjuk, hogy az Orosz Föderáció a Telegramot használja Nyugat-ellenes merényletek elkövetőinek ebszervezésére. Magyarán: tolvaj kiált most pandúrért.

Pavel Durovról és a Telegramról már megírtuk korábban: a platform gazdája évek óta összefonódik az orosz FSZB-vel — ez nem OSINT-találgatás, hanem bizonyított tény. Emiatt kézenfekvő lenne azt hinni, hogy a Telegram engedékenysége csak Oroszországon belül, a keleti fronton szolgál orosz érdeket — ott, ahol a Kreml közvetlenül parancsol. Csakhogy Ausztrália a Nyugat része, és a Telegram itt is ugyanazt csinálja: hetekig fennhagyja a lefejezős videót, a bejelentett terrortartalom kilenctizedét nem veszi le, majd — mint mindig — a „szólásszabadságra" hivatkozik. És épp ez a kulcs: nem arról van szó, hogy a nyugati tétlenséget nem magyarázza orosz érdek, hanem arról, hogy pontosan az magyarázza.

Gondoljuk végig, mi történik, amikor a christchurchi és buffalói mészárlás videói, az ISIS kivégzései hetekig szabadon keringenek egy nyugati társadalomban. Radikalizálódik néhány sérülékeny fiatal. Nő a félelem, a gyanakvás, a szorongás. Élesednek a törésvonalak muszlimok és nem-muszlimok, bevándorláspártiak és -ellenzők, jobb és bal között. Pontosan az a fajta belső megosztottság, feszültség és bizalomvesztés terjed, amely Moszkva kognitív hadviselésének a legfőbb célja, hiszen egy megosztott, önmagával elfoglalt, egymástól rettegő Nyugat az, amelyik nem tud egységesen fellépni Oroszországgal szemben.

Vagyis a Telegram nyugati tétlensége nem a keleti minta alóli kivétel, hanem annak folytatása más eszközökkel. Keleten a platform az orosz hadigépezet közvetlen csatornája; Nyugaton a társadalmi szövet lassú bomlasztásának eszköze. A cél ugyanaz, csak a módszer más, és ezért nem lép fel a Telegram a veszélyes tartalom ellen ott sem, ahol semmilyen közvetlen orosz parancs nem magyarázza: mert a tétlenség maga a szolgáltatás. A fennhagyott lefejezős videó nem a rendszer hibája — hanem a fegyver, amely pontosan úgy működik, ahogy Moszkvának a legjobban megéri.

Forrás: G4Media