Adóemelés, megszorítás, és a tulipán némasága – 9 kérdés az RMDSZ-hez

Az Átlátszó Erdély ellátogatott az RMDSZ kongresszusára, ahol megpróbálta szembesíteni a Szövetség politikusait korábbi kampányígéreteikkel. Hogy ez mennyire sikerült, azt mindenki döntse el magának, a videó alább megtekinthető, majd biztonság kedvéért mi is összeírtunk pár kérdést, amelyet szívesen feltettünk volna az RMDSZ politikusainak.

Ha valaki összefut velük az udvarhelyi piacon, vagy bárhol máshol, akkor nyugodtan tegye fel nekik ezeket a kérdéseket, majd a kapott válaszokat küldje el az UGAR infónak.

YouTube video: https://www.youtube.com/watch?v=-Yp7HXRQFGU

1. Kelemen Hunor idén januárban, az államfő megválasztása előtt azt nyilatkozta, hogy nincs szükség adóemelésekre, és ezt az RMDSZ sem támogatja. Májusban, amikor a Bolojan-kormány megalakulásáról szóló tárgyalások javában zajlottak, ugyanez a Kelemen Hunor javasolta az ÁFA-kulcs 19 százalékról 21-re történpő megemlését. Miért hazudtak a kampányban, főleg úgy, hogy az RMDSZ-t, mint pártot, nem érintette az elnökválasztás, Kelemen Hunor pedig nem is indult az idei, megismételt elnökválasztáson?

2. Tánczos Csaba első magyarként került be a CSAT-ba, a román állam Legfelsőbb Védelmi Tanácsába. A román oknyomozó média pedig idén nyáron számolt be arról, hogy az SRI 2024-ben már időben jelezte az akkori államfőnek (Iohannis), az akkori miniszterelnöknek (Ciolacu) és az ANAF akkori elnökének, hogy a túlzott költekezés a csőd szélére sodorhatja Romániát. Tánczos nem értesült erről? Ha nem, akkor miért nem?

3. Antal Lóránt szenátor az Átlátszó Erdély által készített videóban egy adott ponton arról panaszkodik, hogy a koalíciós kormánytársak nem kérték ki a Szövetség véleményét arról, milyen fejlesztéseket állítanak le a spórolás jegyében. Erről miért nem számolt be időben a Szövetség, és milyen viszonyban van ez az állítás azzal a kampányszlogennel, hogy „semmit rólunk nélkülünk”, illetve az RMDSZ azon üzenetével, hogy azért kell kormányra kerülniük, hogy a magyarlakta területek számára kedvezően befolyásolják a kormányzati döntéseket?

4. Maradva Antal Lócinál: pontosan milyen fejlesztéseket állított le végül a kormány, és ezek közül melyek azok, amelyek hátrányosan érintik a magyarokat? Mit jelent ez a hátrány konkrétan, és összegszerűen hogyan írható le?

5. A parajdi Salrom vezetése még mindig a helyén van. A Salrom tulajdonosa a román állam; mint ilyen, a kormánynak befolyása van arra, ki vezesse a céget. Az RMDSZ, mint ennek a kormánynak a tagja, miért nem tudta elérni, hogy a Salrom vezetését leváltsák?

6. Az RMDSZ miért nem tudta elérni, hogy a parajdi katasztrófát vizsgáló miniszterelnöki nyomozás gyorsabb legyen, és miért nem nyilvános az ezzel kapcsolatban eddig felderített anyag?

7. Az ÁFA- és az energiaárak emelkedése az erdélyi magyarokat is sújtja — érez-e Kelemen Hunor némi felelősséget emiatt, mint olyan kormányzati személy, aki az ÁFA-emelést szorgalmazta?

8. Korábban, a kormányalakításról szóló tárgyalások és az azt követő első intézkedések idején az RMDSZ is az állam megreformálásáról beszélt, miközben az Átlátszó Erdély videójában Winkler Gyula ezeket megszorító intézkedéseknek nevezi. Akkor most mit is csinált a kormány: megszorító intézkedéseket hozott, vagy reformot hajtott végre? És az RMDSZ miért támogatta ezeket az intézkedéseket?

9. A román kormány folyamatosan napirenden tartja a területi-adminisztratív reformot: szinte hetente hallunk különböző változtatásokról, a falvak összevonásáról, a városok új besorolásáról, különféle leépítésekről stb. Az RMDSZ-nek milyen elképzelései vannak e kérdésről, mik a céljai, és ezek a célok miért és mennyiben válnak az erdélyi magyarság javára? Mikor indít erről a kérdésről társadalmi vitát az RMDSZ?