Éhínség sújthatja Afganisztánt ezen a télen

Mintegy 19,2 millió afgánt, az ország lakosságának több mint harmadát fenyegeti akut élelmiszer-ellátási válság, figyelmeztetett kedden az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA). „A novembertől áprilisig tartó téli időszakban az akut élelmiszer-bizonytalansággal küzdők száma várhatóan eléri a 19,2 milliót” – mondta Olga Cserevko, az OCHA afganisztáni szóvivője, aki Kabulból videón jelentkezett be a genfi sajtótájékoztatóra. Hozzátette, hogy közülük ötmillió ember várhatóan a vészhelyzeti fokozatnak megfelelő éhezésnek lesz kitéve, „vagyis az éhínség küszöbén áll”.

Az élelmiszer-biztonsági helyzet nemzetközi osztályozási rendszere (IPC) szerint már szeptemberben és októberben 15,9 millióan éltek „válság” szintű vagy annál súlyosabb élelmiszerhiányban, közülük 3,4 millióan vészhelyzetben. Az ENSZ attól tart, hogy jövőre több mint négymillió hat hónap és öt év közötti gyereknek lesz szüksége kezelésre akut alultápláltság miatt.

Afganisztán válságát a tavalyi halálos földrengések, az idei éghajlati katasztrófák, valamint az a több millió afgán okozza, akiket 2023 óta Iránból és Pakisztánból toloncoltak vissza. A helyzetet súlyosbítja, hogy az ország táplálkozási központjainak nagyjából harmada bezárt vagy felfüggesztette a működését, „nagyrészt a költségvetési megszorítások miatt”. „Ha ezek a szolgáltatások eltűnnek, a következmények visszafordíthatatlanok lehetnek, különösen a gyerekek számára” – figyelmeztetett Cserevko. Szerinte a válság nemcsak arról szól, van-e élelmiszer, hanem arról is, hogy az emberek hozzá tudnak-e jutni, van-e jövedelmük, elérik-e az alapvető szolgáltatásokat, és túl tudják-e élni a következő megrázkódtatást. A humanitárius segélyre ezért szükség van, de Afganisztánnak tartós beruházások is kellenek a mezőgazdaságba, a vidéki megélhetésbe, a helyi piacokba, a vízellátásba, az egészségügybe, valamint abba, hogy a nők is részt vehessenek a gazdasági életben. „Még a tél előtt cselekednünk kell, nem pedig megvárni, amíg a családok minden tartalékukat felélik” – sürgette a szóvivő.

Afganisztán azon országok egyike, ahol az ukrán gabona közvetlenül életet mentett. 2022 őszén, a fekete-tengeri gabonaegyezmény idején az ENSZ Élelmezési Világprogramja által bérelt hajók több tízezer tonna ukrán búzát vittek Odesszából Afganisztánba, például a BC Vanessa csak egyetlen útján szállított le 30 ezer tonnát. Ez az útvonal ma gyakorlatilag nem létezik. Oroszország kilépett a gabonaegyezményből, nemrég két éjszakán át rakétákkal lőtte az odesszai kikötőket, ahol Kijiv szerint 60 ezer tonna exportra szánt gabona semmisült meg. Idén nyáron újra felerősítette a nagy odesszai mélyvízi kikötők elleni támadásait, és Ukrajna legnagyobb gabonaexportőre, a Kernel leállította a munkát Csornomorszk kikötőjében. Volodimir Zelenszkij október 16-án az uniós csúcson azt mondta, hogy az orosz támadások miatt a fekete-tengeri gabonaszállítás jelenleg nem lehetséges, ezért arra kérte Lengyelországot, Romániát, Szlovákiát és Magyarországot, hogy szárazföldön engedjék át a terményt Nyugat-Európa felé.

A Kreml tehát nemcsak az ukrán városokat bombázza, hanem a világ egyik legnagyobb gabonaexportőrét is elvágja a vevőitől, és ennek az árát mindig a legszegényebbek fizetik meg. Ez nem újdonság Moszkóvia történetében: Sztálin 1932–33-ban ukrán parasztok millióit éheztette halálra a holodomor idején, és a mai Oroszország ugyanúgy fegyverként használja az éhezést, mint egykor a Szovjetunió, mert számára nem számít, hányan halnak bele. Afganisztán tragédiájának nem Moszkva az egyetlen oka, az ENSZ a földrengéseket, az aszályt és a segélyek megkurtítását említi, de egy olyan télen, amikor ötmillió ember áll az éhínség küszöbén, minden elsüllyesztett gabonahajó és minden lebombázott kikötői siló duplán számít.

Ugar