Európa bekopog a világ legveszélyesebb mesterséges intelligenciájának ajtaján

Aki azt hitte, hogy a mesterséges intelligencia körüli geopolitikai versengés csupán egy távoli, elvont technológiai vita, annak érdemes odafigyelnie arra, ami San Franciscóban történik csütörtökön : az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége, az ENISA tárgyalóasztalhoz ül az Anthropic amerikai mesterséges intelligencia vállalattal, hogy megvitassák a cég Mythos nevű, rendkívül fejlett mesterséges intelligencia modelljéhez való európai hozzáférés lehetőségét és annak kiberbiztonsági vonatkozásait. A találkozót maga az Anthropic kezdeményezte, és nem véletlenül esik egybe azzal, hogy a G7 vezető demokráciáinak állam- és kormányfői éppen lezárják a franciaországi Évian-les-Bains-ben tartott csúcstalálkozójukat, amelynek egyik központi témája pontosan az volt, hogy a szövetséges nemzetek hogyan férhetnek hozzá a legfejlettebb amerikai mesterséges intelligencia rendszerekhez.

Ahhoz, hogy megértsük, miért fontos ez a találkozó, érdemes tudni, mi is valójában a Mythos. Az Anthropic az idén áprilisban mutatta be Mythos-osztályú modelljeit, a rendszer megjelenése pedig azonnal kiváltotta a jegybankok és hírszerző ügynökségek vészreakcióit váltott szerte a világon, ami önmagában is sokat elárul arról, hogy milyen képességekről van szó. A vállalat szerint a Mythos képes azonosítani és kihasználni a bankokat, az energiahálózatokat és a kormányzati rendszereket irányító szoftverek sebezhetőségeit – vagyis egy olyan eszközről van szó, amely egyszerre jelent rendkívüli lehetőséget a kibervédelem számára és rendkívüli fenyegetést, ha rossz kezekbe kerül. Éppen ezért az Anthropic kezdetben mindössze 11 amerikai székhelyű partnerszervezetre korlátozta a hozzáférést, és az Egyesült Államokon kívül egyetlen ország kapott belépési jogot: Nagy-Britannia.

Ez az a pont, ahol az európai diplomácia színre lép. Az Európai Bizottság egyik szóvivője júniusban megerősítette, hogy a testület „több eredményes megbeszélést" folytatott az Anthropic-kal, és hogy egy esetleges megállapodás esetén az ENISA lenne az a szervezet, amely az EU részéről hozzáférést kapna a rendszerhez. Egyszerűbben fogalmazva: ha Európa be akar kerülni abba a szűk körbe, amelynek tagjai a világ egyik legerősebb kibervédelmi eszközét használhatják, akkor az ENISA az a kapu, amelyen át ez megtörténhet. A csütörtöki San Francisco-i találkozó ebből a szempontból nem pusztán egy egyeztetés, hanem egy lehetséges belépési kísérlet ebbe az exkluzív körbe.

A G7-es háttér tovább árnyalja a képet. Emmanuel Macron francia elnök június 17-én azt nyilatkozta, hogy az elkövetkező hetekben várható előrelépés a vezető amerikai mesterséges intelligencia modellek szélesebb körű elérhetősége terén. A Reuters szerint a tervezett „megbízható partnerek" keretrendszer – amelynek körvonalai a G7-es tárgyalásokon rajzolódtak ki – mind országokat, mind vállalatokat magában foglalhatna, és lehetőséget adna számukra arra, hogy fejlettebb kiberbiztonsági védelmet építsenek ki az olyan riválisokkal szemben, mint Kína. A G7-vezetők emellett közös nyilatkozatukban arra kérték a pénzügyi szakembereket, a szabályozó hatóságokat és a kiberbiztonsági szakértőket, hogy vizsgálják meg, miként befolyásolhatják az élvonalbeli mesterséges intelligencia modellek a pénzügyi stabilitást, a termelékenységet és a munkaerőpiacot – ami jelzi, hogy a világ vezető demokráciái egyre inkább megértik: a mesterséges intelligencia nem csupán technológiai, hanem alapvetően gazdasági és biztonsági kérdés is.

Az Anthropic közben nem áll meg: június 9-én nyilvánosan kiadta a Fable 5-öt, a Mythos-osztály első, szélesebb fogyasztói piacra szánt modelljét, miközben egyidejűleg a korlátozás nélküli Mythos 5 modell hozzáférését mintegy 200 szervezetre terjesztette ki, több mint 15 országban, a Project Glasswing kezdeményezés keretein belül. A vállalat saját megfogalmazásában a Mythos „a világ bármely modelljéhez képest a legerősebb kiberbiztonsági képességekkel rendelkezik" – ez a mondat egyszerre hangzik marketingszövegnek és komoly figyelmeztetésnek, attól függően, hogy ki olvassa és milyen minőségben. A lényeg tehát a következő: egy olyan eszközről folynak jelenleg tárgyalások, amely képes lehet megvédeni Európa kritikus infrastruktúráját a kibertámadásoktól, de amelynek rossz kézbe kerülése ugyanilyen pusztítást is okozhat – és az, hogy az ENISA csütörtökön leül tárgyalni San Franciscóban, azt jelzi, hogy Európa végre komolyan veszi azt a versenyt, amelyből eddig inkább csak néző volt, semmint aktív szereplő.

Felhasznált források: New York Times, WHTC