Tizenhárom évet kér Sánchez feleségére az a szervezet, amely Putyin oligarchájától kért pénzt

Hat nappal a nyugdíjba vonulása előtt, szabadságáról visszatérve Juan Carlos Peinado madridi vizsgálóbíró hétfőn elkészítette élete utolsó végzését: esküdtszék elé küldte Begoña Gómezt, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök feleségét, valamint a Moncloában dolgozó tanácsadóját, Cristina Álvarezt. A vád befolyással való üzérkedés és hűtlen kezelés. Az ügyészség két éve ugyanazt mondja: nincs bűncselekmény. Börtönt egyetlen szereplő követel, a népi vádat képviselő Hazte Oír: tizenhárom évet Gómezre, hatot a tanácsadójára. És itt kezd igazán érdekessé válni a dolog, mert a Hazte Oír nem egyszerűen egy felháborodott katolikus polgári egyesület. Az a szervezet, amely a spanyol miniszterelnök feleségét rács mögött szeretné látni, 2013-ban Konsztantyin Malofejevtől, Putyin ortodox oligarchájától kért pénzt a nemzetközi terjeszkedéséhez.

Az ügy két pilléren áll. Az első a Madridi Complutense Egyetem egyik rendkívüli katedrája, amelynek Gómez társigazgatója lett, noha nincs egyetemi diplomája, a vád szerint pedig a katedra létrehozásában és Gómez kinevezésében szerepet játszott az, hogy kinek a felesége. Ugyanebbe a pillérbe tartozik Juan Carlos Barrabés üzletember ügye: Gómez ajánlólevelet írt neki, a cége pedig később állami megbízásokat nyert, a Madridi Tartományi Bíróság szerint pedig van arra utaló jel, hogy Gómez magánszemélyként befolyással üzérkedett mind a katedra létrehozásánál, mind Barrabés érdekében.

A második pillér a hűtlen kezelés. A gyanú szerint Cristina Álvarez, akit a miniszterelnöki hivatal közpénzből fizetett, valójában Gómez magánszakmai tevékenységét segítette, és a vád része a katedra számára fejlesztett szoftver sorsa is. Álvarezt csak ezzel vádolják, bűnsegédként.

Legalább ennyire beszédes, mi maradt ki. Peinado két és fél év alatt öt bűncselekményt próbált ráhúzni Gómezre: befolyással való üzérkedést, üzleti korrupciót, hűtlen kezelést, jogosulatlan szakmai tevékenységet és jogtalan eltulajdonítást. A jogosulatlan szakmai tevékenység vádját ő maga ejtette, az üzleti korrupciót és az eltulajdonítást a tartományi bíróság söpörte le az asztalról. A bíró összesen hét embert gyanúsított meg, köztük a kormány madridi delegáltját, akivel szemben a felsőbb bíróság semmilyen gyanút nem látott. Félix Bolaños igazságügyi miniszter gyanúsítását is kezdeményezte, a Legfelsőbb Bíróság azonban nem talált „minimálisan megalapozott jelet". Négyszer próbálta az Air Europa légitársaság állami megmentését is a feleség nyakába varrni, és négyszer korrigálták.

Hogy mennyire szilárd a vád? Erre nincs egyszerű válasz, és pont ettől kényes az ügy. Egyrészt a Madridi Tartományi Bíróság – amely Peinadót számtalanszor megregulázta – júliusban maga erősítette meg, hogy két bűncselekmény tekintetében van elég jel a tárgyaláshoz. Másrészt az ügy születése és lefolyása minden, csak nem makulátlan. A vizsgálat 2024 áprilisában indult a szélsőjobboldali kötődésű Manos Limpias feljelentése nyomán, és elismerten sajtóhírekre épült. Sánchez akkor öt napra visszavonult, és nyilvánosan mérlegelte a lemondását, Peinado később elvette Gómez és Álvarez útlevelét is – a döntést a felsőbb bíróság gyorsan visszavonta –, aztán Peinadót egyik végzésében pedig odáig ment, hogy a miniszterelnök feleségét védő rendőrök akár a szökésében is segíthetnének, amiért egy rendőrszakszervezet panaszt tett ellene. Hétfői végzésében ismét „abszolutista rendszerekre" és VII. Ferdinándra hivatkozott, a tanúkat hétvégén és nagyszerdán is beidézte, személyesen vonult ki Moncloába kihallgatni a miniszterelnököt, majd egy évvel később Bolaños minisztert is kihallgatta.

Az ügyészség álláspontja a kezdetektől változatlan: bűncselekmény nem történt, felmentést kér. A védelem ugyanezt kéri. A tárgyalás időpontját a Madridi Tartományi Bíróság tűzi ki, ez általában négy-nyolc hónapig tart. A döntést kilenc, sorsolással kiválasztott állampolgárból álló esküdtszék hozza meg, az ítéletet a tárgyalást vezető bíró mondja ki.

Ki kér tizenhárom évet?

A spanyol jogrendszer ismeri a népi vádat: bárki, egyesület vagy párt is csatlakozhat vádlóként egy büntetőeljáráshoz, akkor is, ha nem sértett. Ez a demokratikus kontroll eszközének készült, a gyakorlatban azonban a politikai hadviselés egyik legolcsóbb fegyverévé vált. A Gómez-ügyben több ilyen vádló is feltűnt, de börtönt csak a Hazte Oír által vezetett népi vád kér.

A Hazte Oírt 2001-ben alapította Ignacio Arsuaga ügyvéd és abortuszellenes, valamint melegjog-ellenes kampányokkal vált ismertté. 2013-ban Madridban létrehozta nemzetközi platformját, a CitizenGO-t, amely a világ minden táján petíciókat szervez a hagyományos családmodell nevében. A CitizenGO kuratóriumában évekig ült Alekszej Komov, a World Congress of Families nevű amerikai ultrakonzervatív hálózat oroszországi képviselője – és ami fontosabb: Konsztantyin Malofejev jobbkeze. Malofejev nem akármilyen üzletember.: az „ortodox oligarcha" 2014 óta szankciós listán van, mert a nyugati kormányok szerint ő finanszírozta a kelet-ukrajnai szeparatistákat. A Cárgrád nevű tévécsatornájának főszerkesztője Alekszandr Dugin volt, akit „Putyin Raszputyinjaként" is emlegetnek. Komov Malofejev Nagy Szent Vazul Alapítványánál dolgozott, és az oligarcha pénzéből finanszírozott politikai projekteket irányította. 2024 decemberében az amerikai hatóságok vádat emeltek ellene összeesküvés és a szankciók megsértése miatt, mert segített Malofejevnek.

A kapcsolat nem pletyka, hanem dokumentum. 2021-ben a WikiLeaks „The Intolerance Network" címmel több mint 17 ezer belső iratot hozott nyilvánosságra a Hazte Oírtól és a CitizenGO-tól. Ezek között szerepel egy 2013-as levél, amelyben Arsuaga százezer euró induló támogatást kért Malofejevtől a CitizenGO elindításához, és egy azt követő finanszírozási megállapodás is. A levél így kezdődik: „Köszönjük a lehetőséget, hogy személyesen bemutathattuk Önnek a CitizenGO ötletét." A CitizenGO azóta tagadja, hogy orosz oligarcháktól valaha pénzt kapott volna. Komov nevét az orosz invázió után, 2022 márciusában csendben levették a honlapjáról. A szervezet egyébként nyilvánosan kiállt Oroszország 2013-as, úgynevezett melegpropaganda-ellenes törvénye mellett is.

Mindez nem jelenti azt, hogy Begoña Gómez ártatlan.

Az esküdtszék fogja eldönteni, hogy a tartományi bíróság által talált jelekből lesz-e bizonyíték. Jó okkal kell megvizsgálni azt is, hogy egy miniszterelnök felesége hogyan lesz egyetemi katedra társigazgatója diploma nélkül, és miért ír ajánlólevelet egy üzletembernek, akinek a cége utána állami pénzhez jut. Ha a hivatal alkalmazottja valóban a feleség magánvállalkozásán dolgozott közpénzből, az hűtlen kezelés, bárki is a férj.

Csakhogy a kép akkor válik teljessé, ha azt is látjuk, ki áll a vád élén. Egy olyan ügyről van szó, amelyben az ügyészség két éve bűncselekményt sem lát, a tizenhárom év börtönt egy olyan ultrakatolikus lobbi követeli, amely a nemzetközi terjeszkedéséhez Putyin egyik legfontosabb ideológiai finanszírozójától kért pénzt, és amelynek kuratóriumában évekig ott ült az oligarcha jobbkeze. Pedro Sánchez kormánya közben Európa egyik leghatározottabb hangja lett Izrael gázai háborújának bírálatában, és rendszeresen szembemegy az európai szélsőjobbal. Madridnak tehát nem kell túl mélyre ásnia, ha arra keres választ, ki profitálna leginkább abból, ha a spanyol miniszterelnököt a felesége bírósági ügye buktatná meg.

Az orosz befolyásépítés Európában ritkán jelenik meg tankokkal és drónokkal. Sokkal gyakrabban petíciókkal, „családvédő" konferenciákkal, jól finanszírozott civil szervezetekkel, és igen: népi vádlói státusszal egy olyan jogrendszerben, amely ezt bárkinek megengedi. Hogy Begoña Gómez bűnös-e, azt kilenc spanyol állampolgár dönti el. Hogy a vádlóját ki finanszírozta, azt már most tudjuk.

Ugar