RÉGIÓ

„A bizonyítékok kétséget kizáróan megállapítják, hogy az ügyész szexuális kapcsolatot folytatott (az áldozattal)" – áll a dokumentumban a Reuters szerint. A kapcsolat 2023 márciusában kezdődött, és „idővel egyre intenzívebbé vált; a fennálló hatalmi egyenlőtlenség kontextusában egy ilyen szexuális kapcsolat soha nem lehet helyénvaló" – szögezi le a határozat.

A tanulmány egy szélesebb körű tudományos hullám közepette jelenik meg, amely az elmúlt években több alkalommal is próbára tette a kozmológiai elvet. Olyan struktúrák, mint a 3,3 milliárd fényév kiterjedésű Óriás Ív és az 1,3 milliárd fényév átmérőjű Nagy Gyűrű már korábban is felvetették a kérdést, hogy valóban elsimul-e az univerzum a legnagyobb léptékeken;

A jelenlegi hőhullámot ugyanis egy „Omega-blokk" nevű légköri jelenség hajtja, amely egy olyan sugáráramos mintázat, ami a görög Ω betűre hasonlít, és hosszabb időre egy magas nyomású levegőkupola csapdájába ejt egy egész térséget, miközben a széleken hűvösebb időjárás uralkodik. Nagy-Britannia júniusi hőmérsékleti rekordot döntött 36,1°C-kal, Franciaország kedden rögzítette valaha mért legmagasabb átlaghőmérsékletét, Olaszország pedig maximális hőségriadót adott ki 16 városra, köztük Rómára, Milánóra és Firenzére – vagyis a kontinens szinte egésze egyetlen hatalmas, forró buborékba zárva vergődik.

A UC Berkeley kutatói mesterséges intelligencia segítségével olyan, korábban ismeretlen jelet fedeztek fel a rutin elektrokardiogramokban – vagyis azokban az egyszerű szívvizsgálatokban, amelyeket szinte mindenki kapott már –, amelynek segítségével azonosítani lehet azokat a betegeket, akiknél fennáll a hirtelen szívhalál kockázata; mindezt a Nature tudományos folyóirat szerdán megjelent tanulmány

Erdélyben pedig különösen mulatságos arról beszélni, hogy nyolc évben kellene maximálni egy miniszterelnök hatalomban töltött idejét, amikor Romániában inkább féléves minimumot kellene előírni - mondta Lakner. Az előadó poénját nem értékeltük.

Tegnap több újságíró kérdezett arról, hogy fogok-e pályázni a vagyonvisszaszerző hivatal élére és hogy mi a véleményem a tervezett hatóságról. Azt mondtam nekik, látni kellene az új hivatalról szóló törvénytervezet szövegét. Este ez felkerült a kormány oldalára, ennek alapján:

Persze Oroszországban mindez nem előzmények nélküli történet. A családon belüli erőszak jelentős részét már évekkel ezelőtt dekriminalizálták. Az eredmény kis túlzással annyi lett, hogy ha valaki első alkalommal veri meg a családtagját, akkor az állam leginkább pénzbírsággal jutalmazza a teljesítményét. És milyen csodálatos mellékhatása van ennek? A statisztikák sokkal szebbek. Ha valami nem büntetőjogi kategória, akkor könnyebb úgy tenni, mintha nem is lenne probléma. Ismerős módszer ez Oroszországban: ha a valóság zavaró, akkor nem a valóságot kell megváltoztatni, hanem a nyilvántartást. Az ember szinte látja maga előtt a diadalittas jelentéseket: minden rendben van, a családok stabilak, a hagyományos értékek virágoznak, az asszonyok pedig legfeljebb véletlenül esnek neki a kilincseknek, ajtófélfáknak és öklöknek. A számok rendben vannak, tehát a társadalom is rendben van. Aki mást állít, az nyilván külföldi ügynök.

Ugyanakkor az egész ügy egy másik szempontból is figyelemre méltó. Ékes bizonyítéka annak, hogy az Európai Bizottság komolyan veszi a migrációs paktum végrehajtását, beleértve a visszaküldések kérdését is. Azt a migrációs paktumot, amelyről a Fidesz és a mára látványosan megbukott Orbán Viktor hosszú éveken át azt állította, hogy Brüsszel célja vele a migránsok betelepítése, szétosztása és Európára erőltetése.

A Bizottság már kiadta az első, valaha addiktív tervezési elveket célzó előzetes megállapításait, amelyekben a TikTokot vádolta azzal, hogy végtelen görgetéssel, automatikus lejátszással és rendkívül személyre szabott ajánlórendszerekkel tereli a felhasználókat abba az állapotba, amelyet a szabályozók találóan „robotpilóta módnak" neveztek el. A Bizottság közölte a TikTokkal, hogy apró módosítások nem lesznek elegendők – a platform alapvető tervezési struktúráját kell átalakítani. Most ugyanezt a keretet alkalmazzák a Metára is.

Van azonban egy apró, de nem elhanyagolható részlet, amelyet a Tom's Hardware fogalmazott meg a legtalálóbban az eredmények elemzésekor: a vezetők egy olyan AI-jövőért bocsátanak el embereket, amely még nem igazán érkezett el. Az Európai Központi Bank tanulmánya ugyanis nem talált egyértelmű különbséget a munkahelyteremtés vagy -leépítés terén az AI-t intenzíven alkalmazó és azt mellőző cégek között. Tehát a pánik valós, az elbocsátások valósak, a munkavállalói moráldepresszió valós – csak épp a termelékenységnövekedés, amelynek nevében mindez történik, egyelőre kevésbé az.

Az időzítés érdekessége, hogy a visszaváltások még az Iránnal összefüggő idei konfliktus eszkalációja előtt megkezdődtek, tehát nem a februári amerikai-izraeli iráni csapások pánikjának köszönhető ez az átrendezés, hanem annál tudatosabb döntésről van szó. A Goldman Sachs márciusban jegyezte meg, hogy az iráni konfliktus egyébként szélesebb körű intézményi átértékelést indított el – befektetők tömege fordult olyan eszközök felé, amelyek valódi cash flow növekedést és kézzel fogható kockázatcsökkentést kínálnak, nem pedig az indexkövetés kényelmes illúzióját.

Ahhoz, hogy megértsük, mi történik valójában Romániában, nem elég a bukaresti pártfolyosókon zajló alkukat és árulásokat figyelni, hanem fel kell emelnünk a tekintetünket, és azt kell megértenünk, hogy egy sokkal nagyobb játszma egyik fontos – és egyre fontosabb – figurájáról van szó.

Első ránézésre talán kísértő lehet az eseményt egy egzotikus, távoli incidens kategóriájába sorolni – olyasvalaminek tekinteni, ami „ott, Dél-Amerikában" történik, és nem vonatkozik az európai valóságra. Ez a megközelítés azonban alapjaiban téves. A mobilalapú tömeges vészriasztási rendszerek – az EU Cell Broadcast rendeletének köszönhetően – az elmúlt években egész Európában kötelező jelleggel elterjedtek. Magyarország, Románia, Németország, Hollandia és számos más tagállam mára aktívan használja ezt a technológiát természeti katasztrófák, ipari balesetek vagy éppen katonai fenyegetések esetén. Az az infrastruktúra, amelyet Brazíliában egy hacker szombat hajnalban meghackeit, elvben nem különbözik attól, amelyre az európai állampolgárok egyre inkább támaszkodnak.

A legmegdöbbentőbb kinevezés kétségkívül Marian Neacșué, aki jogerős büntetőítélettel a háta mögött – érdekkonfliktus miatt ítélték el, majd rehabilitálták – foglalja el Románia egyik legérzékenyebb és legtöbb hatalommal felruházott kormányzati tisztségét, a belügyminiszteri széket, amelyet miniszterelnök-helyettesi pozíció is kísér, és amelyet előtte senki sem töltött be hasonló jogi előélettel: ő tehát az első jogerősen elítélt belügyminiszter az ország történetében, ami nem csupán botrány, hanem precedens, és mint ilyen, üzenet is mindannyiunknak arról, hogy ebben az országban immár ez is lehetséges.

A regatta honlapján minden hajó legénységét feltüntetik, de a “Black Battalion” (Fekete Sereg) legénységének egyik tagja szemérmesen csak a csapat nevével és a versenyző kódjával van van feltüntetve. Szerencsére ha a World Sailing honlapján a kódot megkeressük, akkor kiderül, hogy Habony Árpád vitorlázgat a pénzünkön.

Azt sem nagyon értem, miért kell folyton igazolni, hogy az RMDSZ egy erősebb Romániáért dolgozik, amikor ez egyszerűen nem igaz. Hosszú évtizednyi RMDSZ-kormányok után Székelyföld továbbra is Románia egyik legszegényebb régiója — amivel csakis Románia gyengítéséhez járultak hozzá. Az erdélyi magyarság felett gyakorolt politikai monopóliumuk révén például nyugodtan megakadályozhatták volna az orbánista-oroszpárti propaganda terjedését, de ezt sohasem tették — inkább félig csendben támogatták, ezzel pedig az erdélyi magyarságot egyfajta „belső ellenséggé" degradálták. Ez csupán egy a sok felróható dolgok közül, amelyek most elsőként jutnak eszembe, mert a teljes lista jóval hosszabb lenne. Az is eszembe jut, hogy Antal Lóci szenátor úr mindezt annak az Ilie Bolojan támogatásának érdekében mondta el, akinek városa, Nagyvárad épp most lakoltatja ki a premontrei rend apátságát — és az RMDSZ erről egyetlen szót sem szól.

A döntés nem a semmiből jött. 2025 januárjában az Egyesült Államok exportkorlátozásokat vezetett be a legfejlettebb mesterséges intelligencia-chipekre, amelyek 17 EU-tagállamot is érintettek — vagyis Európa egyik napról a másikra azt tapasztalta, hogy a legkorszerűbb technológiához való hozzáférése nem jog, hanem Washingtoni jóindulat kérdése. Idén júniusban a Trump-adminisztráció tovább ment: egy exportkorlátozási irányelv keretében felfüggesztette a külföldi hozzáférést az Anthropic — a ChatGPT egyik legkomolyabb versenytársát fejlesztő cég — legújabb rendszereihez.

Az egymásnak ellentmondó narratívák jól szemléltetik a szakadékot Irán deklarált fennhatósága a víziút felett és a tényleges helyzet között. Bár a hajóforgalom az elmúlt napokban újraindult a múlt héten aláírt egyetértési megállapodást követően, az aktivitás még mindig jóval elmarad a konfliktus előtti szinttől — derül ki a Kpler tengerhajózási elemzőcég adataiból.Ha mindez nem lenne elég, Trump beveti csodafegyverét: a vámokat. Az elnök szokásához híven azzal fenyegetőzött, hogy vámokat vet ki a szorost használókra, ha 60 napon belül nem születik végleges megállapodás. Vance várhatóan vasárnap találkozik iráni tisztviselőkkel, miközben mindkét fél igyekszik életben tartani a megállapodás keretrendszerét. A szoros a globális olajszállítmányok mintegy 20 százalékát bonyolítja le, így bármilyen elhúzódó fennakadás az energiapiacokra nézve világszerte komoly veszélyt jelent.

A kirajzolódó mintázat pedig persze az RMDSZ kezére játszik – miután az összes oroszpárti hírtévé és obskúrus portál lenyomta a fent említett kötelező körét, beindult az erdélyi magyar sajtónak nevezett akármi, és a Maszol, a Krónika, a Transtelex, minden, de minden azzal van tele, hogy ismét bántják a románok a magyarokat, elővették a magyar kártyát, nyakunkon a kés – ez az üzenet megy majd ki Budapestre is, és vélhetően annyi haszna mindenesetre lesz, hogy Tarr Zoltán belassul a korábbi évek támogatásainak átvizsgálásával, márpedig aki időt nyer, életet nyer. Hunorék pedig köszönik szépen Dan Dungaciunak, aki egyébként remek podcast-barátságban van azzal a Zakariás Zoltánnal, aki az orbánizmusában csak oroszpártiságában erősebb EMSZ nevű minialakulat képviselője – így hát a kör bezárul, így a farkába harap és marad minden a régiben, legalábbis egy ideig. Egy ideig, de ki időt nyer, életet nyer - mondom megint.

A lényeg tehát a következő: egy olyan eszközről folynak jelenleg tárgyalások, amely képes lehet megvédeni Európa kritikus infrastruktúráját a kibertámadásoktól, de amelynek rossz kézbe kerülése ugyanilyen pusztítást is okozhat – és az, hogy az ENISA csütörtökön leül tárgyalni San Franciscóban, azt jelzi, hogy Európa végre komolyan veszi azt a versenyt, amelyből eddig inkább csak néző volt, semmint aktív szereplő.