Három éves szankció-hosszabbítás, de Magyarország támogatásával lekerült a listáról Fridman és Uszmanov

Az Európai Unió tagállamai kedden három évre meghosszabbították a csaknem háromezer orosz magánszemélyt és szervezetet érintő egyéni szankciókat, a listáról azonban lekerült két, Moszkvához közel állónak tartott milliárdos: Aliser Uszmanov orosz-üzbég üzletember és Mihail Fridman orosz oligarcha. A megállapodás csak az utolsó pillanatban született meg, miután Lettország hétfő este még megvétózta a kompromisszumot. Hogy Riga milyen engedményért cserébe adta fel az ellenállását, egyelőre nem ismert.

Az egyéni szankciók – a vagyonbefagyasztás és a beutazási tilalom – az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió után konkrét személyeket és cégeket sújtanak, ezeket eddig hathavonta kellett meghosszabbítani, mind a 27 tagállam egyhangú döntésével. Az Oroszország elleni gazdasági, ágazati szankciókat – a kereskedelmi, pénzügyi és energetikai korlátozásokat – külön rendszerben tartják fenn, ezekre a mostani döntés nem vonatkozik. Ezúttal a hathavi meghosszabbításban sem sikerült megállapodni: a szeptember 15-i határidő előtt csak egy héttel tudták kitolni a lejáratot, mert több ország a két milliárdos levételét követelte. Franciaország – partnerei meglepetésére és haragjára – Szlovákiához csatlakozva Uszmanov levételét kérte. Luxemburg ezután ugyanezt követelte Fridman esetében, akinek a levételét Szlovákia és Magyarország is támogatta.

Párizs nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozott. Három európai diplomata a Reutersnek azt mondta, Franciaország azért lépett, mert Azerbajdzsán nyomást gyakorolt rá: legalább két francia állampolgárt tartanak fogva az országban, erre rímel az Euronews értesülése is, amely szerint Párizs Uszmanov levételét egy fogolyszabadítással kapcsolta össze; egy magas rangú azerbajdzsáni diplomata viszont pénteken tagadta az összefüggést. Luxemburg érdeke ennél egyszerűbb: Fridman nemzetközi választottbírósági eljárásban 16 milliárd dollárt követel a nagyhercegségtől a befagyasztott vagyona miatt, és a diplomaták szerint Luxemburg attól tartott, hogy ha csak Uszmanovot veszik le a listáról, az gyengíti a saját pozícióját, bár az indokolás eléggé zavaros ahhoz, hogy hihető, szakszóval élve plauzibilis legyen. A kompromisszum lényege az volt, hogy a két milliárdos levételéért cserébe a többi egyéni szankciót nem hat hónapra, hanem példátlanul hosszú időre, 36 hónapra hosszabbítják meg, így a következő felülvizsgálat 2029 őszén esedékes, így a tagállamoknak ritkábban nyílik lehetőségük arra, hogy vétóval zsaroljanak ki engedményeket. Andris Kulbergs lett miniszterelnök hétfő késő este az X-en azt írta:

„A szankciók 36 hónapos meghosszabbítása helyes lépés lenne. Ennek ára azonban nem lehet egyszerűen az, hogy e két személyt töröljük a szankciós listáról. Lettország nem fogadhat el egy ilyen ajánlatot."

Kedd reggelre rendkívüli kormányülést hívott össze, és jelezte, hogy Brüsszellel és Párizzsal közösen keres „Lettország érdekeinek megfelelő megoldást", közben arra is figyelmeztetett, hogy ha a határidőig nincs megállapodás, nemcsak a két milliárdos, hanem a teljes lista szankciói kerülnek veszélybe. Az egyéni szankciók kedd éjfélkor jártak volna le.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tárgyalások hajrájában nyilvánosan arra kérte az uniót, hogy tartsa listán Uszmanovot és Fridmant, és megköszönte Lettország ellenállását. Az ukrán kormány az előzetes hétfői megállapodást elfogadhatatlannak nevezte, az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország szóvivője pedig elismerte, hogy a döntés „nehéz" volt, de szerinte a 36 hónapos meghosszabbítás „növeli az uniós szankciós rendszer tartósságát és kiszámíthatóságát". Uszmanov fém- és telekommunikációs vállalkozásokból lett milliárdos; az EU 2022-ben olyan Kreml-párti oligarchaként vette fel a listára, aki különösen szoros kapcsolatban áll Vlagyimir Putyinnal. Üzbegisztán más türk államokkal együtt két éve lobbizott a levételéért. Fridman az Alfa-csoport társalapítója. Mindketten bíróságon támadták meg a szankciókat. Nem ez az első eset, hogy egy tagállam vétóval kényszerít ki levételt: Magyarország és Szlovákia tavaly Vjacseszlav Moshe Kantor oligarcha és Mihail Gyegtyarjov orosz sportminiszter törlését érte el ugyanígy, azonban nem világos, hogy a Viktor Orbán hazaáruló és oroszszopó kormányát rendszerváltás ígéretével váltó Magyar Péter miért támogatta Fridman levételét, ahogy az is furcsa, hogy Alisher Uszmanov levétele a szankciós listáról olyan körülmények között merült fel, amikor Magyarország magaviseletének megismerése igencsak indokolt lenne - az orosz oligarcha nővérét Gulbahor Iszmailovát ugynais Szijjártó is le akarta már v etetni a szankciós listáról, erről szólt az egyik hírhedtté vált Lavrov-Szíjjártó telefonbeszélgetés.

Ugar