Hogyan lehet csődbe vinni a borvizet? Fizetésképtelenség szélén az állami ásványvíz-monopólium

Erdélyben borvíznek hívják, Romániában ásványvíznek, és az ország maga Európa étkezési célra alkalmas ásványvízkészletének mintegy 30 százalékával rendelkezik, mégis sikerült veszteségessé tenni az ezt a kincset kezelő állami céget. A G4Media november 5-i oknyomozó cikke szerint az Ásványvizek Nemzeti Társasága (SNAM), amely 41 kitermelési engedély birtokában a hazai piac mintegy felét ellenőrzi, és az engedélyeket a borvizet a palackozó magáncégeknek adja el, 2025-ben 4,27 millió lej veszteséget termelt a csaknem 50 millió lejes bevétel mellett. Ez lenne 2005 óta az első veszteséges éve, holott a cég 3,2 millió lej nyereséget tervezett, ami 2019 óta a legjobb eredménye lett volna. Az adósságai 10,8 millió lejre, 2015 óta a legmagasabb szintre nőttek, ebből 9,3 millió lej adótartozás és 1,5 millió lej kereskedelmi tartozás, és mindkettő 2026-ban esedékes. A cég egyetlen tulajdonosa a gazdasági minisztérium, és az engedélyek 2029-ig érvényesek.

A SNAM üzleti modellje egyszerű volna. Nem palackoz, nem gyárt, csak közvetít: a forrásokra kapott engedélyeit használva értékesíti a vizet a palackozóknak, a bevételét pedig főként az ő díjfizetésük adja. A cég a veszteséget főként azzal magyarázza, hogy a bányászati és kőolajügyi hatóság, az ANRMPSG visszamenőleg is megemelte a bányajáradékot, de elismerte azt is, hogy a kiadásait nem igazította a várt bevételekhez. A G4Media azonban arra figyelmeztet, hogy a bányajáradékot még 2025 májusában indexálták a 2024-es és a 2025-ös inflációval, tehát a változás érhette váratlanul a céget. A személyzet közben 2020 óta a legnagyobb létszámra nőtt, a SNAM szerint most 131 állás van a szervezeti struktúrában, ebből 111 betöltött, és öt igazgatói posztot megszüntettek. A cég 614 ezer lejnyi követelést sem tudott behajtani, mert az adósok csődbe mentek, a felszámoló pedig előbb a többi hitelezőt fizette ki.

A legnagyobb veszélyt azonban egy per jelenti. A piacvezető Romaqua Group, amely többek között a borszéki vizet palackozza, 24 millió lejt követel a SNAM-tól egy mikrobiológiailag nem megfelelő vízszállítmány miatt, amelyet ki kellett vonni a forgalomból. Ez a SNAM teljes éves bevételének csaknem a fele, egy belső informátor szerint ha a cég elveszíti a pert, fizetésképtelenné válhat.

– mondta a lapnak a forrás.

A SNAM szerint „korai” fizetésképtelenségről beszélni, és továbbra is teljesíti szerződéses kötelezettségeit, a Romaqua viszont azt állítja, hogy a SNAM mikrobiológiailag nem megfelelő vizet szállított neki, és a modern Európában „egyedülálló” közvetítőnek nevezte az állami céget, amellyel szemben minden jogi eszközt be fog vetni. A cég működése körül más gondok is akadnak: az ANRMPSG 2025 októberében 50 ezer lejes bírsággal sújtotta a SNAM-ot a Kovászna megyei Bibarcfalva–Nagybacon lelőhely kezelése miatt, a Bihar megyei Velta Prodnál pedig be nem jelentett csővezetéket találtak. A biztonsági szolgálat szerződése egy kiegészítéssel 123 ezerről 192 ezer lejre nőtt, a laborvizsgálatokat pedig éves keretszerződés helyett egymást követő megrendelésekkel folytatták le. Egy saját palackozóüzem építéséről évek óta beszélnek, de sosem épült fel.

A cégvezetés a pártpolitikai zsákmányrendszer tankönyvi példája: az SNAM vezérigazgatói székében volt már PNL-es képviselő, akit egyik beosztottja szexuális zaklatással vádolt meg, aztán két PSD-s kinevezett, majd a PNL és a PMP jelöltje, Dumitru Florian Staicu, aki 2026 májusa óta vezeti a céget. Az utóbbi három vezető mindegyike havi bruttó 30 ezer lejnél többet keresett, Staicu fizetése 31.712 lej. Az igazgatótanácsban a PSD, a PNL és az USR jelöltjei ülnek, havi bruttó 8.130 lejes tiszteletdíjért. Így megy hát csődbe a borvíz: nem a források apadtak el, és nem a piac szűnt meg, hanem egy olyan állami közvetítő gondoskodik róla, amelyet nem a víz, hanem a vezetői fizetések és a pártkinevezések éltetnek, miközben a valódi munkát, a palackozást, a forgalmazást és az exportot a magáncégek végzik.

Ugar