Iránnak kémkedő britet fogtak Cipruson

Egy brit férfit vettek őrizetbe Cipruson azzal a gyanúval, hogy „ellenséges megfigyelést" végzett a szigeten működő brit királyi légierő (RAF) egyik bázisán, és a megszerzett információkat továbbította az iráni Forradalmi Gárdának (IRGC) — közölte a londoni rendőrség pénteken, a Reuters, az AFP és a PA Media beszámolója szerint. A gyanúsított Rashad Sultanov, egy 44 éves, kettős brit-azeri állampolgárságú, észak-londoni (islingtoni) férfi. A ciprusi hatóságok július 17-én tartóztatták le, és jelenleg is őrizetben van, amíg a kiadatási eljárás zajlik — közölte a londoni Metropolitan Police. A brit koronaügyészség (CPS) már engedélyezte a vádemelést ellene a nemzetbiztonsági törvény (National Security Act) alapján.

Van egy jogtörténeti jelentősége is az ügynek, amit érdemes kiemelni. A letartóztatás a brit nemzetbiztonsági törvény alapján indított első olyan nyomozás keretében történt, amely egy tengerentúli területen elkövetett feltételezett bűncselekményekre irányul. Vagyis ez az első alkalom, hogy Nagy-Britannia ezt a viszonylag friss (2023-as) kémkedés- és külföldi-befolyás-ellenes törvényt egy külföldön történt ügyre alkalmazza. A terrorelhárító rendőrség (Counter Terrorism Policing London) által vezetett nyomozás konkrétan a ciprusi RAF Akrotiri bázison tavaly, 2025. május 11. és június 22. között történt eseményekre irányul. A rendőrségi közlemény szerint Sultanov ez idő alatt „ellenséges megfigyelést" folytatott a bázis felett, majd az így szerzett információkat megosztotta az iráni Forradalmi Gárdával.

Hogy megértsük az ügy súlyát, tudni kell, mi is az a RAF Akrotiri. Ez a bázis a brit haderő egyik legfontosabb közel-keleti támaszpontja — az egyik a két olyan katonai bázis közül, amelyet Nagy-Britannia megtartott a szigeten, miután Ciprus 1960-ban elnyerte a függetlenségét. Akrotiriből indultak korábban brit hadműveletek Irak, Szíria és Jemen ellen, így például az Iszlám Állam és a húszik elleni csapások. A bázist idén márciusban, a közel-keleti háború kezdetén iráni gyártmányú drón is támadta, amely kisebb kárt okozott az Akrotiri létesítményeiben, további drónokat pedig elfogtak. Nem sokkal ezután Nagy-Britannia jelezte: a bázis nem lesz része az Egyesült Államokkal kötött védelmi megállapodásnak a brit bázisok használatáról — vagyis London igyekezett távolságot tartani az amerikai Irán-csapásoktól. Az IRGC egyébként a hónap elején azzal fenyegetőzött, hogy megtámad minden olyan brit katonai bázist, amelyet amerikai erők használnak Irán elleni támadásokra.

Ez az ügy egy szélesebb mintázatba illeszkedik: az Iráni Forradalmi Gárda egyre aktívabb hírszerzési és befolyásolási tevékenységébe a nyugati országokban. A brit hatóságok az elmúlt években többször figyelmeztettek arra, hogy Teherán ügynökei és közvetítői a brit földön is műveleteket hajtanak végre — megfigyeléstől a megfélemlítésig. A mostani eset abban új, hogy nem brit földön, hanem egy tengerentúli brit bázison folyt a feltételezett kémkedés, és hogy Nagy-Britannia most először nyúl a nemzetbiztonsági törvényhez egy külföldi helyszínen elkövetett ügyben.

Ugar