Kiberbiztonsági terveket kér az Európai Központi Bank
Az Európai Központi Bank kedden szigorú házi feladatot adott fel az eurózóna bankjainak: négy hónapjuk van kidolgozni, hogyan védekeznek a fejlett mesterséges intelligencia által lehetővé tett kibertámadások ellen. A figyelmeztetés komoly: ezek a kockázatok akár alá is áshatják a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat, és megzavarhatják a fizetési forgalmat – vagyis a legrosszabb esetben előfordulhatna, hogy valaki reggel nem tud kártyával fizetni a boltban, mert valahol a háttérben egy MI-alapú támadás bénította meg a rendszert.
Az EKB egy levelet küldött a bankok vezérigazgatóinak, amelyben aggodalmát fejezte ki a legfejlettebb mesterséges intelligencia modellek miatt – konkrétan az Anthropic Mythos nevű modelljét is megemlítve. A helyzet komolyságát jól mutatja, hogy egyes verzióihoz már most is korlátozzák a hozzáférést, és ez a korlátozás jelenleg az eurózóna bankjaira is vonatkozik. Vagyis nem elméleti veszélyről van szó: már most is vannak olyan MI-eszközök, amelyeket túl kockázatosnak ítélnek ahhoz, hogy szabadon elérhetőek legyenek. A bankoknak október 31-ig kell benyújtaniuk a védekezési terveiket – ez nagyjából annyi idő, mint egy nyári szabadság plusz egy kis ráadás, csak épp nem pihenésre, hanem lázas munkára. „Ezek a fejlemények potenciálisan mélyreható következményekkel járnak a bankok informatikai rendszereinek biztonságára és megbízhatóságára nézve" – áll az EKB levelében, amelyről a Reuters számolt be.
Az irányelv konkrét feladatokat is megszab: a bankoknak elsősorban azokat a rendszereket kell megvédeniük, amelyek elérhetők az internetről – ide tartoznak a külső cégektől vásárolt szoftverek és a nyílt forráskódú programrészek is. Egyszerűbben: ha egy bank digitális rendszere olyan, mint egy ház, akkor most minden ajtót és ablakot újra át kell nézni, hátha valahol résnyire nyitva maradt valami. Emellett gyorsabban kell javítani a felfedezett hibákat, jobban kell figyelni a rendszereket, le kell cserélni az elavult technológiát, és javítani kell azon is, ahogyan a bankok egymás közt megosztják az információkat egy esetleges támadás esetén. Az egész pénzügyi rendszert érintő figyelmeztetés Az EKB levelével egy időben az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) is figyelmeztetést adott ki. Szerintük egy nagyobb kiberzavar nemcsak egy-egy bankot érinthet, hanem az egész rendszerbe vetett bizalmat megingathatja – a legrosszabb esetben pedig akár rohamot is kiválthat azoknál a bankoknál vagy országoknál, amelyeket az emberek kevésbé biztonságosnak gondolnak.
Ez olyasmi, mint amikor egy pletyka miatt hirtelen mindenki egyszerre akarja kivenni a pénzét a bankból – csak most a pletyka helyett egy valós, technológiai eredetű probléma is kiválthatja ugyanezt. „Az ESRB ezeket a fejleményeket a pénzügyi rendszer szempontjából rendszerkockázati forrásnak tekinti" – fogalmazott a testület, ami szabályozói nyelven nagyjából annyit jelent: "ez nem apró probléma, ez az egész rendszert érintheti".
A testület több forgatókönyvet is felvázolt. A legenyhébb változat szerint a kisebb bankok fokozatosan veszíthetik el az ügyfelek bizalmát. A súlyosabb végén viszont már államok által támogatott kémkedésről, sőt a fizetési és elszámolási rendszerek elleni összehangolt támadásokról is szó esik – amelyeket dezinformációs kampányok, vagyis szándékosan terjesztett hamis hírek is felerősíthetnek.
A keddi bejelentés nem a semmiből jött – inkább egy hónapok óta tartó folyamat csúcspontja. Már májusban Frank Elderson, az EKB igazgatótanácsának tagja arra kérte a bankokat, hogy sürgősen készüljenek fel az MI-vel támogatott kibertámadásokra. Ugyanabban a hónapban az EKB rendkívüli megbeszélésre hívta össze a bankokat, hogy megvitassák, milyen új sebezhetőségeket hoztak felszínre a legújabb MI-modellek. Elderson akkor jelentette be, hogy hamarosan érkezik egy hivatalos levél a vezérigazgatóknak – ez most meg is érkezett. Christine Lagarde, az EKB elnöke pedig külön is figyelmeztetett: szerinte a mesterséges intelligencia akár pénzügyi válságot is előidézhet, ha nem kezelik kellő komolysággal a kockázatait. Hogy honnan szabadítanak fel erőforrást mindehhez? Az EKB bejelentette, hogy elhalaszt egy külön informatikai felmérést, és szükség esetén más ellenőrzéseket, felügyeleti feladatokat is átalakíthat, hogy a bankok és a felügyelet is a kiberbiztonságra tudjon összpontosítani. Összefoglalva: a technológia gyorsabban fejlődik, mint ahogy a szabályozás követni tudná – az EKB most igyekszik behozni a lemaradást, mielőtt egy MI-alapú támadás tényleg megmutatná, mi történik, ha ez nem sikerül időben.
Felhasznált forrás: FS Tech
Did you like this article?
Support our work with a small donation
Secure payment via Stripe • Min. 2 EUR
Gesta recommendations:

Bulgarizálódunk – és az RMDSZ nyomja a gázt
A romániai belpolitikai válság idei kiadása kicsit durvábbra sikerült, mint az eddigiek. Mert eddig az volt, hogy a vérünkbe ivódott balkáni közönnyel vettük tudomásul, hogy bizalmatlansági indítvánnyal megbukott egy kormány, majd jött a másik, hogy esetleg az is megbukjon – de arra is volt már példa kies tájainkon, hogy a kormánypárt buktassa meg saját kormányfőjét. Mindez azonban jó jel is…

Szele Tamás: Jelentés a Krímből
A Krím most borotvaélen táncol – és kétoldalt is éles pengék várják a bukását. A tánc már nem tart sokáig.

„Nyuszi voltam" – a NER egyik első oligarchája mesél arról, hogyan zabálta fel a rendszer saját magát
Ritka pillanat, amikor valaki a nemzeti együttműködés rendszerének (NER) belső gépezetéből ül be egy kamera elé, és nem sértődött vádbeszédet mond, hanem – helyenként önironikusan, helyenként kínosan kitérőzve – elmeséli, hogyan működött a rendszer belülről. A Válasz Podcastban Bódis András és Stumpf András vendége Kuna Tibor volt: az az ember, aki a 2010-es évek közepén a kormányzati…

A keleti nyitás zárása: Szijjártó a kínaiaknál kötött ki
A távozást a sajtó sem hagyta kommentár nélkül. A 444 egyenesen egy pályaív-összefoglalóval búcsúztatta a volt külügyminisztert: „jachtozástól orosz hekkerekig, gödi gyártól a Lavrovval folytatott telefonokig – mindig volt miről kérdezni" azt a politikust, aki mostanra a Fidesz-frakcióból is kiszállt.

Egy központ, négy ország, és a Moszkvából vezényelt hazugság
Sokat tudunk arról, hogyan ábrázolja az orosz propaganda az Ukrajna elleni háborút. Arról már jóval kevesebbet, hogy ez a gépezet országhatárokon átnyúlva, összehangoltan működik-e – vagy minden ország a maga módján kapja a moszkvai üzeneteket. Egy friss, a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával készült kutatás éppen erre a kérdésre keresi a választ, és az eredményt egy rövid videóban foglalja…