Kína kettős játéka a mesterséges intelligenciával

Kína ezen a héten Genfben, az ENSZ színpadán a nyílt forráskódú mesterséges intelligencia szószólójaként lépett fel. Odahaza viszont – a Reuters értesülései szerint – éppen azt fontolgatja, hogyan korlátozza a legfejlettebb MI-modelljeihez való külföldi hozzáférést. A két üzenet nehezen fér meg egymás mellett, és ezt a fejlesztők meg a döntéshozók is észrevették.

A genfi arc: befogadás és képzés

Li Lecheng, Kína ipar- és információtechnológiai minisztere július 8-án az ENSZ MI-irányításról szóló globális párbeszédén „igazságos és befogadó" szabályozásért emelt szót, és azt szorgalmazta, hogy a fejlődő országok is nagyobb beleszólást kapjanak a szabályalkotásba. A China Daily beszámolója szerint ötéves programot javasolt: 200 digitálisgazdasági és MI-képzési kezdeményezést a Globális Dél országainak. A beszéd egy MI-rendezvényekkel sűrűn megtűzdelt héten hangzott el – ugyanekkor zajlott a Palexpo kongresszusi központban az ITU AI for Good csúcstalálkozója is. Kína stratégiája erre a nyitottságra épül. Az olyan nyílt forráskódú modellek, mint a DeepSeek vagy az Alibaba támogatta Qwen, alacsonyra teszik a belépési küszöböt: egy szerényebb költségvetésű ország is hozzájuk férhet. Júniusban Peking fehér könyvben erősítette meg, hogy Sanghaj székhellyel létrehozná a Világ MI Együttműködési Szervezetet, amely bármely szuverén állam előtt nyitva állna, és fő céljául a globális MI-szakadék áthidalását tűzné ki.

A pekingi arc: kulcsra zárt fiókok

Csakhogy egy nappal korábban, július 7-én a Reuters exkluzív cikkben számolt be arról, mi zajlik a színfalak mögött. A Kereskedelmi Minisztérium vezette hatóságok az elmúlt egy hónapban tárgyalásokat folytattak az Alibabával, a ByteDance-szel és a Z.ai startuppal arról, hogy korlátozzák a legfejlettebb modelljeik külföldi elérhetőségét. A megbeszélések nemcsak a zárt rendszerekre terjednek ki, hanem az úgynevezett open-weight modellekre is – vagyis pontosan azokra, amelyek szabadon letölthetők, és amelyek a kínai MI hírnevét megalapozták külföldön. Emellett szóba került az is, hogy a hazai MI-technológiák kiszivárogtatását vagy ellopását a nemzetbiztonsági törvény alapján büntetnék, illetve hogy megnehezítenék a kínai MI-startupok külföldi finanszírozását. A Legfelsőbb Népi Bíróság egyik hivatalos folyóiratában egy háromlépcsős rendszer körvonalai is felbukkantak. Az alapszintű nyílt eszközöknél elég lenne bejelenteni a fejlesztést; a fejlettebb technológiák biztonsági felülvizsgálaton esnének át; a legérzékenyebb, élvonalbeli modelleket pedig egyáltalán nem lehetne közzétenni, vagy csak belföldi használatra maradnának.

Olyan ez, mint egy könyvtár, ahol az első polcról bárki levehet bármit, a másodikhoz engedély kell, a harmadikhoz pedig senki sem juthat el. A Reutersnek nyilatkozó források szerint a szabályozás hatóköre még vita tárgya, és az intézkedések feltehetően csak a jövőbeli modelleket érintenék – a már közzétetteket nem - határidő pedig egyelőre nincs. A The Next Web egyetlen mondatban foglalta össze a paradoxont: Kína éppen azzal szerzett globális elismerést, hogy ingyen adta oda a modelljeit. Európai fejlesztők ezrei támaszkodnak a DeepSeek-féle olcsó, nyílt súlyú megoldásokra, mint a zárt amerikai modellek alternatívájára. Ha ez a csap elzárul, sokan maradnak szomjasan. A kérdés tehát nyitva marad: viselheti-e Peking egyszerre a Globális Dél nagylelkű MI-jótevőjének szerepét úgy, hogy közben elzárja azokat a modelleket, amelyek ezt a szerepet kiérdemelték számára?

Forrás: The Newt Web