Letartóztatták a Párizsban falra festett koporsók mögött álló moldovai férfit

A román hatóságok a múlt héten a moldovai–román határon őrizetbe vették Iurie Manic moldovai állampolgárt, akit a francia ügyészség azzal vádol, hogy egy Oroszország által irányított párizsi rongálási akciósorozat egyik vezetője volt. Az esetről elsőként a Ziarul de Iaşi számolt be.

A Jászvásári (Iasi) Táblabíróság szombaton, szeptember 19-én 15 napos ideiglenes letartóztatást rendelt el Manic ellen, hogy átadhassák Franciaországnak. A férfit egy 2025. október 16-án kiadott európai elfogatóparancs alapján keresték; a francia SIRENE-iroda négy nappal később vitte fel a schengeni információs rendszerbe, a román határrendőrök ennek alapján azonosították, amikor egy Vaslui megyei határátkelőn keresztül próbált belépni Romániába; jelenleg a Vaslui megyei rendőr-főkapitányság fogdájában van. Franciaországban csoportosan elkövetett rongálással és a fegyveres erők morálja aláásásának bűntettével vádolják, amelyet a vád szerint a nemzetvédelem sérelmének szándékával követett el. A francia büntető törvénykönyv szerint ezekért legfeljebb öt év börtön szabható ki.

Az ügy 2024 nyaráig nyúlik vissza, amikor Párizs épületein vörös festékkel, sablonnal felfújt üres koporsók jelentek meg, mellettük olyan feliratokkal, mint „Stop the death now!", „Mriya Ukraine" („Álom Ukrajna") vagy „Soldat français en Ukraine" („Francia katona Ukrajnában"). A rendőrség 2024. június 20-án tetten ért két moldovai férfit, amint a Le Figaro napilap székházának falára festettek hat koporsót. Kihallgatásukon elmondták, hogy napi száz eurót kaptak a munkáért. Ugyanabban a hónapban az Eiffel-torony tövében öt francia zászlóval letakart koporsót is elhelyeztek „Ukrajna francia katonái" felirattal. A francia hatóságok szerint az akciók célja az volt, hogy megfélemlítsék a közvéleményt, és aláássák Franciaország Ukrajnának nyújtott támogatását – Emmanuel Macron elnök akkoriban nem zárta ki, hogy francia katonákat küldjenek Ukrajnába. A francia titkosszolgálatok és ügyészek szerint a műveletek egy másik irányítója, a szintén körözött Alekszandr Grigorenco az oroszbarát moldovai Șor Párt lelkes támogatója. A párt vezetője, a banki csalásért távollétében 15 év börtönre ítélt oligarcha, Ilan Șor Moszkvába menekült. A nyomozók szerint a rongálások egy közvetítőkön keresztül folytatott hibrid hadviselési stratégia részei voltak, amelynek célja a közvélemény manipulálása és az Ukrajna támogatásával kapcsolatos franciaországi politikai feszültségek felerősítése.

A per 2026 februárjában kezdődött Párizsban. Az ügyészség 18 hónaptól három évig terjedő börtönbüntetést kért a vádlottakra, a bíróság azonban április 16-án csak rongálásért marasztalta el a hét moldovai állampolgárt, és 1000-től 10 ezer euróig terjedő pénzbírságot szabott ki rájuk. A hadsereg demoralizálásának vádját nem látta bizonyítottnak. Mihai Popșoi moldovai külügyminiszter akkor élesen elítélte Oroszország franciaországi hibrid módszereit, amelyekben moldovai állampolgárokat vonnak be rongálásba és gyűlöletkeltésbe.

Az ügy egy hosszabb sorozat része. 2023 októberében kék Dávid-csillagok jelentek meg párizsi épületeken; a francia belbiztonsági szolgálat, a DGSI szerint az akciót egy oroszbarát moldovai üzletember szervezte. 2024 májusában mintegy ötszáz vörös kezet festettek a párizsi Soá-emlékhely falára és környékére; ezért négy bolgár férfit két-négy év börtönre ítéltek, a bíróság pedig megállapította, hogy az akció egy „ellenséges céllal végrehajtott, összehangolt művelet" része volt. A francia hatóságok emellett vizsgálják a mecsetek elé helyezett disznófejek ügyét is. A DGSI szerint ezek az akciók az orosz hibrid befolyásolás jellegzetes jegyeit mutatják: a helyszíni provokációkat online felerősítés kíséri, a cél pedig a francia társadalom megosztottságának elmélyítése.

Ugar