Musk megint lekorlátozta a Starlinket Ukrajnában
Az orosz támadó drón jön, az ukrán elfogódrón indulna utána, a műholdas szolgáltatás azonban egy bizonyos sebesség fölött felmondja a szolgálatot. Ukrajna szerint ismét korlátozzák a SpaceX katonai kommunikációs rendszerét, a Starshieldet, Elon Musk cége viszont azt állítja, semmi sem változott. Megnyugtató. Akkor már csak azt kellene elmagyarázni a fronton harcolóknak, hogy amit napok óta tapasztalnak, azt lehetőleg ne tapasztalják.
Volodimir Zelenszkij november 12-én, az Európai Politikai Közösség dublini csúcstalálkozóján beszélt arról, hogy Ukrajna megszállt területein ismét megjelent a Starshield korábbi sebességkorlátozása: óránként 161 kilométer, vagyis száz mérföld fölött megszakad a kapcsolat. Itt a terminált szállító eszköz haladási sebességéről van szó, nem arról, hogy lassabban töltődik be egy honlap. Egy elfogódrónnál ez meglehetősen kellemetlen szolgáltatási sajátosság, mert az orosz támadó drón nem húzódik félre udvariasan, amíg üldözője egyeztet az ügyfélszolgálattal. A korlátozás különösen a sugárhajtású Sahed drónok elfogását nehezíti. Zelenszkij szerint a front közelében az ukránok nem vethetik be erre a feladatra a repülőgépeiket, ezért ott az elfogódrónokra kell támaszkodniuk; ha ezek nem tarthatják a szükséges sebességet, az orosz támadóknak nagyobb esélyük marad átjutni. A megszállt területeken lévő katonai célpontok elleni, közepes hatótávolságú ukrán műveleteket is akadályozza a probléma. Az ember azt hinné, egy katonai kommunikációs rendszernek éppen az volna a dolga, hogy ilyen helyzetekben működjön, de ezek szerint ez is azok közé a régimódi elvárások közé tartozik, amelyeket a technológiai forradalom már meghaladott.
A Starshield a közismert Starlink technológiájára épül, de kormányzati és nemzetbiztonsági felhasználásra készült. A SpaceX maga is így hirdeti: míg a Starlink elsősorban lakossági és kereskedelmi szolgáltatás, a Starshield a kormányzati igényeket szolgálja. Vagyis nem arról van szó, hogy valaki felcsavarozta a nyaraló internetvevőjét egy fegyverre, aztán meglepődött az apró betűs részen. A katonai változatnak éppen kiszámíthatóbb, biztonságosabb működést kellene nyújtania, ráadásul ezt a kört egyszer már lefutották. Októberben napokig tartottak a korlátozások, majd az ukrán védelmi minisztérium október 24-én közölte, hogy helyreállt a szolgáltatás, és a teszteken óránként négyszáz kilométer fölött is stabil maradt a kapcsolat. Most ugyanazoknak az ukránoknak kell ismét bizonygatniuk, hogy az orosz drón lelövéséhez általában előbb utol kell érni az orosz drónt. Ez nem épp rakétatudomány, de azért Musk környezetében csak akad valaki, aki érti.
Musk az októberi ügyben azzal vádolta az ukrán hadsereget, hogy megszegte a Starlink felhasználási feltételeit, mert támadó dróncsapásokra és emberek megölésére használta a szolgáltatást, majd közölte, hogy ezt a kiskaput bezárták. Ukrajna visszautasította a vádat. A milliárdos háborús erkölcstanában mindenesetre különös hangsúlyt kapott, mire használja a kapcsolatot a megtámadott ország. Az orosz agresszió közben zavartalanul folytatódott, bár Putyin sajnálatos módon nem mellékelt hozzá olyan felhasználási feltételeket, amelyek megsértéséért fel lehetne függeszteni. A mostani ügyben a SpaceX az Axiosnak azt válaszolta: az állítás hamis, nem történt változás. Zelenszkij viszont arról beszélt, hogy a katonák különböző frontszakaszokon, naponta ellenőrzik a rendszert, és ugyanabba az akadályba ütköznek; szerinte a pusztán műszaki magyarázat nem áll meg, a helyzetnek politikai jelentősége van. Utasította a védelmi és a külügyi tárcát, hogy egyeztessenek a céggel, a Pentagonnal és az amerikai külügyminisztériummal.
A november 15-én megjelent Szabad Európa-beszámoló szerint a probléma előző nap még mindig fennállt. Denisz Szijenik washingtoni ukrán diplomata azt mondta: az érintett elfogóegységek a front közelében nem tudják elvégezni a feladatukat, az orosz drónok ellen csak később, az ukrán ellenőrzésű területek fölött léphetnek fel. Ez nem egyszerű bosszúság, hanem elvesztegetett lehetőség a támadás korábbi megállítására. Különösen szép az ügyben a felelősség vándorlása. A két amerikai szenátor, Jeanne Shaheen és Chris Coons november 13-i levele felidézi: Musk korábban az amerikai hadseregre és végső soron az elnökre mutatott, Pete Hegseth védelmi miniszter viszont a SpaceX önálló korlátozási lehetőségét emlegette, Marco Rubio külügyminiszter pedig szintén a vállalathoz irányította a kérdést. A világ legerősebb katonai hatalma és a világ egyik leggazdagabb embere közösen eljutott a hivatali ügyintézés örök csúcsteljesítményéig: próbálkozzon a másik ablaknál.
Shaheen és Coons most azt követeli Musktól, hogy őrizzenek meg minden kapcsolódó iratot, üzenetet, műszaki naplót és beállításmódosítást, a Fehér Házzal és a Pentagonnal folytatott kommunikációt is beleértve. November 30-ig írásos választ várnak arról, ki, mikor és milyen felhatalmazással rendelte el a korlátozásokat. Végre néhány kérdés, amelyre egy fölényes X-bejegyzés nem lesz különösebben kielégítő válasz.
Zelenszkij a területi következményre is figyelmeztetett: ha valaki Amerikában úgy állítja be a rendszert, hogy a megszállt ukrán területeket gyakorlatilag már nem Ukrajna részeként kezeli, az túlmutat egy műszaki döntésen. Kijivben ezért a korlátozást a területi engedmények körüli nyomásgyakorlással együtt nézik. A térképen meghúzott szoftveres határ ugyanis nagyon is valóságos következményekkel járhat a földön. Musk aktuális lelkiállapotáról nem érkezett műszaki jelentés, az ukrán elfogódrónok problémájáról viszont igen. Egy megtámadott ország légvédelme pedig nem működhet úgy, mint egy sértődékeny milliárdos közösségi oldala, ahol reggel még jár a hozzáférés, délután már a szabályzatot lobogtatják, estére pedig kiderül, hogy tulajdonképpen senki sem nyúlt semmihez.
Ugar
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Kognitív frontvonal I/1. rész: A Cion bölcseinek jegyzőkönyveitől a mai orosz propagandáig, avagy a hazugság, amely túlélte a leleplezését
Egy oroszországi hamisítvány a huszadik század elején végigjárta a nyugati világot. Tekintélyes újságok, befolyásos üzletemberek és politikai mozgalmak adták hozzá a nevüket, és azután is tovább terjedt, hogy leleplezték. A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei történetéből kiderül, milyen könnyen lehet egy társadalom meglévő félelmeiből olyan világmagyarázatot készíteni, amelybe idővel minden belefér –…

Muskot figyelmeztetik: Trump majd távozik, de az iratok maradjanak!
Egy Trump utáni korszakban, amelyet a világ jó része egyre türelmetlenebbül vár, még jelentősége lehet annak, ki, miért és kinek az utasítására korlátozta Ukrajna műholdas kommunikációját, miközben az országot orosz légitámadások érték. A politikai hatalomnak van lejárati ideje, az elektronikus levelezésnek pedig lehet biztonsági másolata. Két demokrata szenátor most arról igyekszik gondoskodni,…

Két hónap parancsnokság után máris ellenőrizheti a paradicsomi ígéreteket a Hamász vezetője
Ha a hetvenkét szűzről szóló ígéretek beválthatók, Szamír Abu Júnisznak most alkalma nyílhat ellenőrizni a szolgáltatás színvonalát. A Hamász rafahi dandárjának parancsnokát november 15-ére virradóan izraeli légicsapás ölte meg a Gázai övezet déli részén; halálát az izraeli hadsereg, a Sin Bét és maga a Hamász is megerősítette. A túlvilági ellátás részleteiről egyelőre nem érkezett közlemény, az…

Hajók égnek román felségvizeken, az elrettentés pedig készül a következő értekezletre
Csak a szokásos: drónok csapódnak kereskedelmi hajókba a Duna torkolatánál, a legénységek tüzet oltanak, Románia vadászgépeket riaszt, majd bejelenti, hogy a történteket a következő brüsszeli találkozón is szóba hozza. A „Most már tényleg tenni kellene valamit” című biztonságpolitikai operett újabb előadásához ezúttal három hajó szolgáltatta a díszletet. A fedélzeteken dolgozó tengerészek…

Putyin háborúja Amerika ellen: amikor a megtámadott ország politikusai dolgoznak az agresszornak
Oroszországnak nem kellett kitalálnia az amerikai társadalom megosztottságát: elegendő volt felismernie, elmélyítenie, majd olyan politikai szereplőket támogatnia, akik saját érdekükből is tovább bontják a demokratikus intézmények tekintélyét. Laurence Saint-Gilles történész David Corn új könyvét ismertetve azt állítja, hogy a Trump körüli orosz ügyek egy évtizede tartó politikai háború…