Neonácik a bérlistán: hogyan lett a düh a Meta aranybányája
Van egy régi mondás, amely szerint kövesd a pénzt, ha meg akarod érteni, mi mozgat egy rendszert. Nos, egy friss vizsgálat épp ezt tette a Facebookkal — és a nyomvonal egyenesen neonáci csoportokhoz és oltásellenes aktivistákhoz vezetett. Kiderült ugyanis, hogy a Meta a saját monetizációs programján keresztül reklámbevételt fizetett ki olyan tartalomkészítőknek, akik fehér felsőbbrendűséget hirdetnek, összeesküvés-elméleteket terjesztenek, és nyíltan uszítanak. És ami a legnyugtalanítóbb: ez nem egy elszúrt moderációs baleset, hanem ez maga a modell.
Az ausztrál közszolgálati ABC News Verify vizsgálata azt találta, hogy a Facebook csak meghívásos alapon működő Tartalom-monetizációs programja (Content Monetization) reklámbevételt juttatott több vitatott alkotónak — köztük neonáci csoportokhoz és oltásellenes aktivizmushoz köthető fiókoknak. A nagyságrend nem elhanyagolható: a Meta saját adatai szerint a program 2025-ben közel 3 milliárd dollárt fizetett ki mintegy 16,2 millió monetizált fióknak.
A konkrét nevek pedig önmagukért beszélnek. Ott van Hugo Lennon, a szélsőjobboldali provokátor, és akit a viktóriai rendőrség távolított el, miután rasszista sértésekkel illette Narendra Modi indiai miniszterelnököt egy melbourne-i szálloda előtt. Lennont neonácikkal együtt fotózták, és online is kapcsolatban áll velük — 2025 szeptembere óta pedig pénzt keres a Facebook programján, a legutóbbi videói a „nagy csere"-elméletet és a „remigrációt" népszerűsítik. A vizsgálat azonosította a The Noticert is, egy szélsőjobboldali ausztrál weboldalt, amely rendszeresen közöl fehér felsőbbrendűséget és neonáci ideológiát hirdető cikkeket, valamint a bevándorlásellenes, szintén neonáci kötődésű March for Australia csoportot népszerűsítő oldalt. Végül ott van Monica Smit, a lezárásellenes Reignite Democracy Australia alapítója, akinek az oldala oltásokkal kapcsolatos félretájékoztatást terjeszt — miközben „sugárzásvédelmi" karkötőket árul a saját weboldalán.
A Meta nem volt hajlandó nyilatkozni a konkrét fiókokról, de általánosságban közölte, hogy a tartalomkészítőknek be kell tartaniuk a szabályokat, különben elveszíthetik a bevételhez való hozzáférésüket. Aztán jött a mondat, amely az egész ügy kulcsa: a cég különbséget tett a gyűlöletbeszéd és a valós károkat okozó tartalom között, leszögezve, hogy
„az ilyen megnyilvánulások sokak számára sértőek lehetnek, de nem a Meta feladata a sértődés megrendszabályozása".
Ez a mondat elsőre akár védhető szabadságjogi elvnek is tűnhet,a baj csak az, hogy a Meta saját szabályai mást mondanak. A monetizációs szabályzat kifejezetten kimondja, hogy a félrevezető orvosi információ nem jogosult reklámbevételre, a vitatott társadalmi kérdések — például a faji kérdés — pedig „csökkentett vagy korlátozott monetizációval" járhatnak. Vagyis nem arról van szó, hogy a Metának nincs szabálya az ilyen tartalomra. Van - csak épp nem tartatja be. A kritikusok pedig immár sokadjára mutatnak rá: mivel az alkotók a nyilvános tartalmaik teljesítménye alapján keresnek pénzt, a rendszer anyagilag jutalmazza azokat a bejegyzéseket, amelyek erős reakciókat és magas elköteleződést váltanak ki. Kaz Ross független kutató pontosan erre tapintott rá: a Meta elköteleződés-alapú fizetési modellje szükségszerűen a legharsányabb, legfelháborítóbb, legmegosztóbb tartalmat pénzeli.
Gondoljuk végig a mechanizmust: mi vált ki erős reakciót és magas elköteleződést? A düh, a felháborodás, a gyűlölet, a félelem. Egy kimért, tényszerű bejegyzés eltűnik a hírfolyamban; egy uszító, provokatív, összeesküvés-elméletes poszt viszont pörög, kommentek százait gyűjti, megosztásra kerül. Ha pedig a pénz a pörgés után jár, akkor a rendszer épp az uszítót fogja jutalmazni. A neonáci provokátor nem azért kap pénzt, mert a Meta neonáci — hanem mert a neonáci tartalom pontosan azt a fajta indulatot termeli, amelyre az egész üzleti modell épül. A gyűlölet jó üzlet - még a Metának is. Szóval, mégiscsak neonáci.
Ez a felfedezés nem légüres térben történt. 2025 januárjában Mark Zuckerberg bejelentette, hogy a Meta leépíti vagy visszafogja azokat az automatizált rendszereket, amelyek a hamis információ terjedését csökkentették — és megszünteti a külső tényellenőrzési programot is. Ugyanebben az időszakban a cég átalakította és felpörgette azt a monetizációs programot, amely a nézettség és az elköteleződés alapján fizet az alkotóknak. Fordítsuk le, mit jelent ez együtt. A Meta egyszerre vette le a féket (a tényellenőrzést és a félretájékoztatás visszaszorítását) és nyomta a gázt (a vírusos tartalmat jutalmazó fizetést). Egy volt Meta-adatkutató már akkor figyelmeztetett: ennek a két lépésnek együtt az lesz a következménye, hogy visszatérnek a gyújtó hatású álhírek — méghozzá részben magától a Metától finanszírozva. Az ausztrál vizsgálat most pontosan ezt a jóslatot igazolta - nem meglepetés tehát, hanem beteljesült előrejelzés.
Miért fontos ez nekünk?
Elsőre ez egy távoli, ausztrál ügynek tűnhet — néhány helyi szélsőjobboldali figura, akiket a Facebook fizet. De a jelenség egyetemes, és minket, kelet-európaiakat különösen érint. A kognitív háború egyik legfontosabb terepe éppen ez: a közösségi média algoritmusa, amely nem az igazságot, hanem az indulatot jutalmazza. Amikor egy platform anyagilag ösztönzi a legmegosztóbb, legfelháborítóbb tartalmat, akkor gyakorlatilag szubvencionálja a társadalmi megosztottságot — pontosan azt, amire minden dezinformációs hadjárat, minden ellenséges befolyásolási művelet épít. Az orosz vagy más ellenséges narratívák terjesztőinek nem is kell mást tenniük, mint ráülni erre a rendszerre: a Meta fizetési modellje elvégzi helyettük a munka javát. A Meta persze azt mondja, nem az ő dolga ennek a megrendszabályozása, de egy dolog megengedni a szólásszabadságot és egészen más dolog pénzt fizetni azért, hogy valaki minél hangosabban gyűlölködjön. Az előbbi elv, az utóbbi ösztönző. És amíg a düh kifizetődik, addig a düh lesz a termék, és neonácik a fizetési listán.
Ugar
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Mureșan: „vagy a mi kormányunk, vagy előrehozott választás". Az RMDSZ-t is kicsit falhoz lökte
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kedden a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti frakcióinak ülésén közölte, hogy végigviszi a beiktatási eljárást, és a parlament elé áll a bizalmi szavazásra, noha a Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentette, hogy nem támogatja a kormányát.

A Georgescu-polip: nincs itt semmi orosz szál, csak egy kis Dugin
Călin Georgescu hívei tegnap óta azt harsogják a TikTokon, hogy a DIICOT ügye koholmány, az egymillió eurós csalás a „rendszer" bosszúja, Oroszországnak pedig semmi köze az egészhez. Hát persze, hogy semmi. Legfeljebb annyi, hogy a pénz az ügyészség szerint egy orosz kézben lévő bankon keresztül vándorolt a bűntársak számláira. Meg annyi, hogy az ember, aki a megkárosított üzletembert…

Hackerek törték fel a hackereket: a ShinyHunters átvette az orosz cl0p sötét webes oldalát
A világ egyik legismertebb kiberbűnözői csoportja, a ShinyHunters vasárnap azt állította, hogy átvette az irányítást fő riválisa, az orosz nyelvű cl0p sötét webes (dark web) oldala fölött. A lépés nyilvánosság elé hozta a két banda közötti régóta húzódó viszályt – írta a Reuters.

Szele Tamás: A menekülő forgatócsoport esete
Valamikori, nagyon kedves, sajnos már megboldogult főszerkesztőnőm egyik legtöbbet hangoztatott mondása jut eszembe, akkor szokta elővenni, ha valami borzalmas hibát látott egyik-másik sajtó(vég)termékben: „Ez valaha egy szakma volt...”

Nulla kockázat, száznál több ország: így építené fel a Revolut a globális bankot
Nik Storonsky, a Revolut alapítója és vezérigazgatója a Financial Timesnak adott hétfői interjújában felvázolta, milyen globális bankot szeretne építeni. A modell lényege, hogy a cég a betéteknek csak töredékét helyezné ki hitel formájában, így Storonsky szavaival „gyakorlatilag nulla kockázatot" vállal. A terv abban az időszakban kerül nyilvánosság elé, amikor a londoni fintechcég sorra szerzi…