Neonácik a bérlistán: hogyan lett a düh a Meta aranybányája

Van egy régi mondás, amely szerint kövesd a pénzt, ha meg akarod érteni, mi mozgat egy rendszert. Nos, egy friss vizsgálat épp ezt tette a Facebookkal — és a nyomvonal egyenesen neonáci csoportokhoz és oltásellenes aktivistákhoz vezetett. Kiderült ugyanis, hogy a Meta a saját monetizációs programján keresztül reklámbevételt fizetett ki olyan tartalomkészítőknek, akik fehér felsőbbrendűséget hirdetnek, összeesküvés-elméleteket terjesztenek, és nyíltan uszítanak. És ami a legnyugtalanítóbb: ez nem egy elszúrt moderációs baleset, hanem ez maga a modell.

Az ausztrál közszolgálati ABC News Verify vizsgálata azt találta, hogy a Facebook csak meghívásos alapon működő Tartalom-monetizációs programja (Content Monetization) reklámbevételt juttatott több vitatott alkotónak — köztük neonáci csoportokhoz és oltásellenes aktivizmushoz köthető fiókoknak. A nagyságrend nem elhanyagolható: a Meta saját adatai szerint a program 2025-ben közel 3 milliárd dollárt fizetett ki mintegy 16,2 millió monetizált fióknak.

A konkrét nevek pedig önmagukért beszélnek. Ott van Hugo Lennon, a szélsőjobboldali provokátor, és akit a viktóriai rendőrség távolított el, miután rasszista sértésekkel illette Narendra Modi indiai miniszterelnököt egy melbourne-i szálloda előtt. Lennont neonácikkal együtt fotózták, és online is kapcsolatban áll velük — 2025 szeptembere óta pedig pénzt keres a Facebook programján, a legutóbbi videói a „nagy csere"-elméletet és a „remigrációt" népszerűsítik. A vizsgálat azonosította a The Noticert is, egy szélsőjobboldali ausztrál weboldalt, amely rendszeresen közöl fehér felsőbbrendűséget és neonáci ideológiát hirdető cikkeket, valamint a bevándorlásellenes, szintén neonáci kötődésű March for Australia csoportot népszerűsítő oldalt. Végül ott van Monica Smit, a lezárásellenes Reignite Democracy Australia alapítója, akinek az oldala oltásokkal kapcsolatos félretájékoztatást terjeszt — miközben „sugárzásvédelmi" karkötőket árul a saját weboldalán.

A Meta nem volt hajlandó nyilatkozni a konkrét fiókokról, de általánosságban közölte, hogy a tartalomkészítőknek be kell tartaniuk a szabályokat, különben elveszíthetik a bevételhez való hozzáférésüket. Aztán jött a mondat, amely az egész ügy kulcsa: a cég különbséget tett a gyűlöletbeszéd és a valós károkat okozó tartalom között, leszögezve, hogy

„az ilyen megnyilvánulások sokak számára sértőek lehetnek, de nem a Meta feladata a sértődés megrendszabályozása".

Ez a mondat elsőre akár védhető szabadságjogi elvnek is tűnhet,a baj csak az, hogy a Meta saját szabályai mást mondanak. A monetizációs szabályzat kifejezetten kimondja, hogy a félrevezető orvosi információ nem jogosult reklámbevételre, a vitatott társadalmi kérdések — például a faji kérdés — pedig „csökkentett vagy korlátozott monetizációval" járhatnak. Vagyis nem arról van szó, hogy a Metának nincs szabálya az ilyen tartalomra. Van - csak épp nem tartatja be. A kritikusok pedig immár sokadjára mutatnak rá: mivel az alkotók a nyilvános tartalmaik teljesítménye alapján keresnek pénzt, a rendszer anyagilag jutalmazza azokat a bejegyzéseket, amelyek erős reakciókat és magas elköteleződést váltanak ki. Kaz Ross független kutató pontosan erre tapintott rá: a Meta elköteleződés-alapú fizetési modellje szükségszerűen a legharsányabb, legfelháborítóbb, legmegosztóbb tartalmat pénzeli.

Gondoljuk végig a mechanizmust: mi vált ki erős reakciót és magas elköteleződést? A düh, a felháborodás, a gyűlölet, a félelem. Egy kimért, tényszerű bejegyzés eltűnik a hírfolyamban; egy uszító, provokatív, összeesküvés-elméletes poszt viszont pörög, kommentek százait gyűjti, megosztásra kerül. Ha pedig a pénz a pörgés után jár, akkor a rendszer épp az uszítót fogja jutalmazni. A neonáci provokátor nem azért kap pénzt, mert a Meta neonáci — hanem mert a neonáci tartalom pontosan azt a fajta indulatot termeli, amelyre az egész üzleti modell épül. A gyűlölet jó üzlet - még a Metának is. Szóval, mégiscsak neonáci.

Ez a felfedezés nem légüres térben történt. 2025 januárjában Mark Zuckerberg bejelentette, hogy a Meta leépíti vagy visszafogja azokat az automatizált rendszereket, amelyek a hamis információ terjedését csökkentették — és megszünteti a külső tényellenőrzési programot is. Ugyanebben az időszakban a cég átalakította és felpörgette azt a monetizációs programot, amely a nézettség és az elköteleződés alapján fizet az alkotóknak. Fordítsuk le, mit jelent ez együtt. A Meta egyszerre vette le a féket (a tényellenőrzést és a félretájékoztatás visszaszorítását) és nyomta a gázt (a vírusos tartalmat jutalmazó fizetést). Egy volt Meta-adatkutató már akkor figyelmeztetett: ennek a két lépésnek együtt az lesz a következménye, hogy visszatérnek a gyújtó hatású álhírek — méghozzá részben magától a Metától finanszírozva. Az ausztrál vizsgálat most pontosan ezt a jóslatot igazolta - nem meglepetés tehát, hanem beteljesült előrejelzés.

Miért fontos ez nekünk?

Elsőre ez egy távoli, ausztrál ügynek tűnhet — néhány helyi szélsőjobboldali figura, akiket a Facebook fizet. De a jelenség egyetemes, és minket, kelet-európaiakat különösen érint. A kognitív háború egyik legfontosabb terepe éppen ez: a közösségi média algoritmusa, amely nem az igazságot, hanem az indulatot jutalmazza. Amikor egy platform anyagilag ösztönzi a legmegosztóbb, legfelháborítóbb tartalmat, akkor gyakorlatilag szubvencionálja a társadalmi megosztottságot — pontosan azt, amire minden dezinformációs hadjárat, minden ellenséges befolyásolási művelet épít. Az orosz vagy más ellenséges narratívák terjesztőinek nem is kell mást tenniük, mint ráülni erre a rendszerre: a Meta fizetési modellje elvégzi helyettük a munka javát. A Meta persze azt mondja, nem az ő dolga ennek a megrendszabályozása, de egy dolog megengedni a szólásszabadságot és egészen más dolog pénzt fizetni azért, hogy valaki minél hangosabban gyűlölködjön. Az előbbi elv, az utóbbi ösztönző. És amíg a düh kifizetődik, addig a düh lesz a termék, és neonácik a fizetési listán.

Ugar