Brutális: akár 3 ezer is lehet a reform lakossághatára, ami magyar települések eltűnéséhez vezethet. Az RMDSZ hallgat!

Alig tegnap írtuk, hogy a PSD mai ülésére érdemes tágra nyílt szemmel és hegyezett füllel figyelni, erre már jön is a bombahír: a kormánypárt több forgatókönyvet fontolgat a közigazgatási reform kapcsán, és az egyik változat már nem az 1500 fő alatti önálló közigazgatási egységek összevonását célozza, hanem – ahogy arra az Ugar már korábban is figyelmeztetett – háromezer főnél húzná meg a határt.

Egyelőre „csak” Dragoș Benea, a PSD Bákó megyei elnöke nyilatkozott, de tudjuk, hogy Grindeanutól sem állnak távol ezek a számok, hiszen ő eleve 3500–4000 fős határról beszélt. Magyar szempontból pedig nagyon nem mindegy, sőt, kibebaszottul nem mindegy, hol húzzák meg ezt a határt. Ennek ellenére a komplett erdélyi magyar politikai és úgynevezett értelmiségi elit hallgat.

Az sem mellékes, hogy Benea a sajtótájékoztatóján elhatárolódott a fejlesztési minisztérium ötletétől, hogy az összevonások önkéntes alapon történjenek. Ettől még az önkéntesség bekerülhet a készülő szabályozásba, de elgondolkodtató, hogy Benea mindjárt azt is hozzátette: a PSD-nek parlament előtti felelősségvállalással kell átvinnie a közigazgatási reformról szóló törvényt. Ez azt jelenti, hogy a parlament a törvény elfogadását egy sikeres bizalmatlansági indítvánnyal akadályozhatja meg, azzal viszont a kormányt is megbuktatja. A nemrég véget ért, öt hónapig tartó politikai válság után bármelyik pártnak kockázatos volna ezt bevállalnia, ráadásul bárki kerülne is kormányra, a közigazgatási reformmal akkor is szembe kellene néznie. Az is fontos jelzés, hogy Benea nem titkolta, hány pártkatona, azaz helyi képviselő – román szóhasználattal helyi tanácsos – veszítheti el a mandátumát. Nagyjából 18 ezerre becsüli a számukat, és azt is hozzátette, hogy tisztában van vele: a PSD veszítheti a legtöbbet.

Egyelőre nem tudjuk, mennyire Grindeanu teszthangja ez a Benea gyerek, abban viszont egyre biztosabbak lehetünk, hogy a PSD lépni fog a közigazgatási reform ügyében. Minden jel erre mutat. A magyar politikai képviselet, akárcsak az erdélyi magyar értelmiség, egyelőre néma csendbe burkolózik, és látszólag semmiféle stratégiánk nincs arra, hogy mit tegyünk. Hogyan védjük meg a magyar többséget ott, ahol ez a tét? Miként kezeljük az összevonásokat Székelyföldön, ahol nem feltétlenül a magyar többség megőrzése a kérdés, de a gyarapodás szempontjából egyáltalán nem mindegy, ki kivel bútorozik össze? És mit kezdünk azokkal a kisvárosainkkal, amelyek egy csapásra községgé minősülnének vissza, egészen más bevételi lehetőségekkel, mint amilyenekkel eddig számolhattak?

Amikor még 1500 fő volt a határ, az Ugar készített egy gyors modellt arról, mely magyar települések kerülhetnek veszélybe, és a kép már akkor is tragikusnak ígérkezett - a háromezer fős határ viszont már nagyon durva!

Forrás: G4Media