Nincs légvédelmi rakéta, az összes ballisztikus becsapódott Kijev és környékén

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn határozott döntéseket sürgetett a NATO szövetségeseitől Ukrajna légvédelmének megerősítése érdekében, miután az ukrán hadsereg bejelentette: a vasárnapról hétfőre virradó éjjel Kijev ellen kilőtt 23 orosz ballisztikus rakéta közül egyetlenegyet sem sikerült elfognia a "súlyos" elfogórakéta-hiány miatt – számolt be róla a BBC, a Politico és a CNN. A támadás, amely az ukrán főváros elleni egyik legerőteljesebb csapás volt az elmúlt hét folyamán, 18 halálos áldozatot követelt – tizenkettőt Kijevben, hatot pedig a fővárosi régióban –, ezek közül legalább kettő gyermek.

Több lakóépületet is közvetlen találat ért, a mentőcsapatok pedig a romok alá szorult emberek kimentésén dolgoznak. Az Ankarában kedden kezdődő NATO-csúcstalálkozó előtt az ukrán elnök közölte: a légvédelmi támogatásnak azonnali prioritássá kell válnia.

"Amíg a Patriot-rendszerek a partnereink raktáraiban hevernek, Oroszország továbbra is bátorítást kap arra, hogy lakóövezeteket támadjon. Az Egyesült Államoknak és Európának megvannak az eszközei ahhoz, hogy megállítsák ezt a terrort"

– írta Zelenszkij az X platformon.

Az ukrán légierő szerint Oroszország összesen 68 rakétát és 351 támadó drónt indított útnak. Az ukrán hadsereg sikeresen elfogta a robotrepülőgépeket és a drónok többségét, azonban a 23 ballisztikus rakéta közül egyet sem tudott lelőni az elfogórakéták hiánya miatt – ezek mindegyike célba talált.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn reagált a Kijev elleni orosz bombázásokra, kijelentve, hogy a légvédelmi rendszerek bővítése az egyik téma lesz, amelyet a NATO-csúcson megvitatnak – írja a CNN. "Az elmúlt éjszaka az orosz rezsim ismét válogatás nélkül indított légitámadásokat a civilek ellen, több mint 400 drónnal és rakétával célozva meg a fővárost. Ukrajnának sürgősen több légvédelemre van szüksége. Erről fogunk beszélni ezen a héten, az ankarai NATO-csúcson" – írta von der Leyen az X-en. "Folytatni fogjuk a nyomásgyakorlást mindaddig, amíg Oroszország véget nem vet a vérontásnak" – tette hozzá.

A támadás mindössze néhány nappal egy másik, nagyszabású légi offenzíva után érkezett Ukrajna fővárosa ellen. A csütörtöki bombázások 30 civil életét követelték. Az orosz támadások fokozódásának kontextusában Zelenszkij ismét megismételte Donald Trump amerikai elnökhöz intézett kérését, amely a Patriot-rendszerek és a ballisztikus rakéták ellen bevetett PAC-3 elfogórakéták európai partnerekkel közös gyártásához szükséges licencek megadására vonatkozik.

Kijev továbbra is választ vár Washingtontól, és eközben megpróbálja megszerezni az európai államok támogatását is egy olyan kontinentális légvédelmi kapacitás kiépítéséhez, amely képes lenne ellensúlyozni a ballisztikus rakétákat. A további Patriot-rendszerek szükségességét tovább fokozza a nyugati készletekre nehezedő nyomás, mivel a PAC-3 rakéták iránti kereslet az Izrael és Irán közötti konfliktus miatt is megnövekedett. Jelenleg Ukrajna elsősorban a nyugati – főként európai – partnerek finanszírozásából egészíti ki elfogórakéta-készleteit, akik hozzájárulnak az Egyesült Államokban rendelkezésre álló egységek megvásárlásához.

Donald Trump Fehér Házba történő visszatérése után azonban korlátozta az Ukrajnának korábban ingyenesen nyújtott katonai segítségnyújtási programok többségét, ami tovább növelte a Kijevre nehezedő nyomást a fegyverzet és a légvédelmi rendszerek beszerzése terén. Fontos hangsúlyozni: mindez nem újkeletű probléma. Ukrajna szinte a háború kezdete óta ismételten és sürgetően kéri a nyugati szövetségesektől a légvédelmi eszközök – elsősorban a Patriot-rendszerek és a hozzájuk tartozó elfogórakéták – biztosítását, hiszen ezek jelentik az egyetlen hatékony védelmet a ballisztikus rakétákkal szemben. A mostani tragédia, amelyben egyetlen rakétát sem sikerült elfogni, éppen azt az évek óta hangoztatott figyelmeztetést igazolja, amelyet Kijev újra és újra megismételt: elfogórakéták nélkül a lakóövezetek védtelenek maradnak az orosz csapásokkal szemben, és a nyugati döntéshozatal lassúsága emberéletekbe kerül.

Forrás: Politico