Orosz dróntámadás: a CIA három európai államot figyelmeztetett

Az El Mundo értesülése szerint az amerikai hírszerzés arra figyelmeztetett több európai kormányt, hogy Oroszország kereskedelmi hajókról indított drónokkal hajthat végre támadást Spanyolország, Franciaország vagy Olaszország területén. A hírt azonban egyelőre sem a CIA, sem az érintett államok nem erősítették meg hivatalosan, az olasz védelmi miniszter pedig közölte: Rómához nem érkezett ilyen riasztás.

A spanyol lap névtelen diplomáciai és hírszerzési forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az amerikai szolgálatok szerint Moszkva Gerbera típusú drónokat rejthet el kereskedelmi hajók konténereiben, majd a Földközi-tengerről indíthatja el azokat valamelyik dél- vagy nyugat-európai célpont ellen. Az információ állítólag nem sokkal John Ratcliffe CIA-igazgató augusztus 25-i, szokatlan moszkvai látogatása után jutott el az európai kormányokhoz. Az El Mundo szerint Ratcliffe moszkvai tárgyalásairól később több európai titkosszolgálat is tájékoztatást kapott. A lap forrásai úgy tudják, hogy Franciaországot, Spanyolországot és Olaszországot egyaránt megnevezték a lehetséges célpontok között, ebben a három országban 2027-ben választásokat tartanak, egy korlátozott, de látványos támadás pedig alkalmas lehetne a társadalmi félelem fokozására, az Ukrajna támogatásával kapcsolatos fáradtság kihasználására és az oroszbarát politikai erők erősítésére.

Miért lehet veszélyes a Gerbera?

A Gerbera az iráni eredetű Shahed drónok kisebb, egyszerűbb orosz változata. Körülbelül két méter hosszú, szárnyfesztávolsága mintegy 2,5 méter, tömege legfeljebb 18 kilogramm, sebessége elérheti az óránkénti 160 kilométert, hatótávolsága pedig a hasznos teher és a repülési körülmények függvényében akár 600 kilométer is lehet.

Méretéből adódóan egy kereskedelmi hajó konténerében több ilyen eszköz is elrejthető, a drónokat pedig a fedélzeten össze lehet szerelni és elő lehet készíteni indításra. Ha egy hajó a partoktól 200–300 kilométerre indítaná el őket, a drónok kevesebb mint két óra alatt elérhetnék a szárazföldet. A négy-öt kilogrammos robbanótöltet nem lenne elegendő egy nagy kikötő, repülőtér vagy erőmű megsemmisítéséhez, de nem is feltétlenül ez lenne a cél. Néhány drón tüzet okozhatna, megrongálhatná a szabadban elhelyezett berendezéseket, órákra vagy napokra leállíthatna egy repülőteret vagy kikötőt, illetve felmérhetné a légvédelem reakcióidejét. Egy olcsó támadás így aránytalanul nagy gazdasági és politikai következményekkel járhatna, miközben Moszkva a szokásos módon tagadhatná részvételét. A tengeri indítás azt is megnehezítené, hogy a drónokat időben észleljék, illetve azonnal megállapítsák, honnan érkeztek. Egy kereskedelmi hajó ráadásul jóval közelebb kerülhet a célponthoz, mint egy orosz katonai repülőgép vagy hadihajó, így a drónnak rövidebb útvonalat kellene megtennie, és kevesebb idő maradna az elfogására.

Franciaország nyilvánosan is megerősítette, hogy az orosz hibrid fenyegetés súlyosbodására számít. Emmanuel Macron szeptember 18-án a francia pártok vezetőivel és a 2027-es elnökválasztás lehetséges jelöltjeivel tartott rendkívüli tanácskozást az Élysée-palota válságtermében. A francia elnök a találkozó után kijelentette, hogy az elmúlt hetekben fokozódott az Európát és különösen Franciaországot érő orosz hibrid fenyegetés. Macron utasította a kormányt, hogy dolgozzon ki tervet a kritikus infrastruktúra, valamint a hadiipari létesítmények drón- és kibertámadások elleni védelmére. Szerinte Moszkva célja az európai társadalmak megfélemlítése és Ukrajna támogatásának meggyengítése. A francia lépések mögött nem kizárólag egy titkos amerikai jelentés állhat. Az elmúlt hónapokban több európai országban történtek olyan drónincidensek, szabotázsakciók és kibertámadások, amelyeket a hatóságok vagy a titkosszolgálatok Oroszországhoz kötöttek. A lipcsei repülőtér elleni, drónnal végrehajtott műveletet a német kormány Moszkvának tulajdonította, az Egyesült Államok NATO-nagykövete pedig már szeptember elején arra figyelmeztetett, hogy az ilyen akciókat nem szabad egyszerű légtérsértésként vagy véletlen incidensként kezelni.

Lengyelország szintén amerikai figyelmeztetést kapott egy lehetséges orosz műveletről. A lengyel Newsweek értesülése szerint a támadás a balti-tengeri távközlési kábeleket és az ezekre támaszkodó bankrendszert célozhatná. Donald Tusk lengyel miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy közvetlenül a CIA igazgatójától kapott részletes tájékoztatást az elkövetkező hónapokban várható provokációkról. Ez a támadási módszer azonban katonailag megvalósítható, beleillik az orosz hibrid műveletek eddig megismert logikájába, és pontosan azt a célt szolgálná, amelyet Moszkva Európában régóta követ: kis költséggel nagy félelmet kelteni, tesztelni a NATO reakcióját, majd a bizonytalanságot az Ukrajnának nyújtott támogatás ellen fordítani.

Ugar