Parajdon ismét mozog a föld, narancssárga riasztási fokozat lépett érvénybe

Újra megmozdult a föld Parajdon. Július 25. és 27. között mikrorengéseket mértek az elárasztott sóbánya sótömbjében, ezzel egy időben megemelkedett a Korond-patak sótartalma, a Salrom pedig a riasztási fokozat narancssárgára – másodfokúra – emelését javasolja. A vállalat megnyugtat: a rengések gyengülnek, új beomlást nem észleltek, kitelepítésre - állítják - nincs szükség. Aki viszont emlékszik a tavalyi katasztrófára, annak ez a hír önmagában is elég ahhoz, hogy megszoruljon a gyomra.

A Salrom keddi közleménye szerint a román Országos Földfizikai Intézet (INCDFP) szakemberei július 25. és 27. között több alkalommal is mikrorengéseket észleltek a parajdi sótömbben, ezek maximális magnitúdója meghaladta a sárga riasztási kódhoz tartozó küszöböt – ezért javasolja a vállalat a fokozat narancssárgára emelését. Ugyanebben az időszakban megemelkedett a Korond-patak sótartalma is, amit a helyzet kezelésében részt vevő intézmények – köztük a Salrom – folyamatosan figyelemmel kísérnek. Érdekesség viszont, hogy a Salrom közleménye egy szóval sem említ adatszerű állítást, nem tudjuk, hogy mennyivel emelkedett meg a sótartalom a Korond patak vizében és mihez képest.

A vállalat közleménye inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy megnyugtassa a lakosságot. A mérések szerint a rengések intenzitása és gyakorisága egyaránt csökken. A drónnal és automata mérőállomással végzett felszíni megfigyelés, valamint a szakemberek helyszíni ellenőrzése nem tárt fel új beomlást vagy a domborzat megváltozását. A Salrom szerint a mikrorengések „összhangban vannak a sótömbben zajló feszültség-átrendeződési folyamatokkal", és ez a jelenségtípus önmagában nem utal beomlásra – de indokolttá teszi a folyamatos megfigyelést, valamint a szeizmikus adatok összevetését a geotechnikai, hidrogeológiai és topográfiai mérésekkel.

A Salrom külön, nagybetűkkel is kiemeli: a narancssárga fokozat bevezetése NEM jelenti az érintett területen élők kitelepítését. Az intézkedés a Hargita Megyei Vészhelyzeti Bizottság 9-es számú határozatában megállapított küszöbértékekhez igazodik, és megelőző jellegű. Célja, hogy a hatóságok, a Salrom és a többi érintett intézmény fokozhassa a megfigyelést, és alkalmazhassa a beavatkozási tervekben előírt intézkedéseket – hogy a megfigyelt jelenségek bármilyen alakulását időben felismerjék és kezeljék. A szeizmikus, geotechnikai, topográfiai és hidrogeológiai paraméterek megfigyelése a helyszínen továbbra is megszakítás nélkül zajlik, és a vállalat ígérete szerint minden lényeges fejleményről haladéktalanul tájékoztatja a lakosságot. Fontos háttér, hogy a térségben tavaly, a katasztrófa óta folyamatosan érvényben van a vészhelyzeti állapot, amelyet a helyi bizottság havonta hosszabbít – jelenleg augusztus elejéig. A mostani riasztási fokozat tehát nem a semmiből jött, hanem egy több mint egy éve tartó, kezeletlen helyzet újabb felvillanása. Maga a Salrom-közlemény végig megnyugtató: csökkenő rengésekről ír, a felszínen nincs instabilitás, a narancssárga kód nem jelent kitelepítést. Ezt a hivatalos keretet mindhárom lap – a Székelyhon, a G4Media és a Digi24 – korrektül átveszi. A különbség abban van, amit a lapok a puszta közleményen túl hozzátesznek.

A G4Media nem áll meg a közleménynél: a hírbe beépíti a tágabb szakértői kontextust is, azt, ami az itt élőknek a leglényegesebb. Nevezetesen, hogy a régi bánya a szakértők szerint kritikus állapotban van, a földalatti szerkezetek beomlásának kockázata jelentős, és a mennyezet esetleges beomlása egy földalatti tó kialakulásához vezethet. És épp ezt hagyja el a Székelyhon – az immár teljesen az RMDSZ tulajdonába került lap –, amely beéri a hivatalos közlemény újramondásával, és nem tesz hozzá semmit a saját olvasói számára.

Egyelőre annyi biztos, hogy a mostani riasztás önmagában valószínűleg nem közvetlen vészhelyzet, de ez a megnyugtatás a jelen pillanatról szól, nem a folyamatról. A bánya egy éve víz alatt áll, a föld pedig időről időre újra megszólal – hol mikrorengéssel, hol a patak sótartalmával, küldi nekünk a jelzéseket, amelyek egy lassan, de biztosan zajló, mélyben dolgozó folyamat visszatérő tünetei.

Ugar

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Gesta-ajánló:

Szele Tamás: Párkopejkás befolyás

Szele Tamás: Párkopejkás befolyás

Egy biztos: drágán fogja még megfizetni Moszkva ezt az olcsó befolyás-kiterjesztést. Ára lesz ennek, nem is kevés: Afganisztánban egyszer már sikerült teljes kudarcot vallaniuk. Legfeljebb ugyanúgy járnak majd megint, ha nem a fegyveres harc, hát a gazdaságpolitika terén. Úgyis Kína nevet a végén.

zona
Elfogadták az amcsi szenátusban az újabb Oroszország elleni szankciós csomagot

Elfogadták az amcsi szenátusban az újabb Oroszország elleni szankciós csomagot

Az amerikai szenátus kedden elsöprő, 86:12 arányú, kétpárti szavazással továbbléptette az Oroszország és Irán elleni új szankciócsomagot. A szavazás szimbolikus napon és helyszínen zajlott: néhány órával a július 11-én váratlanul elhunyt Lindsey Graham szenátor temetése után, aki a törvény fő motorja volt – Zelenszkij pedig, aki a temetésre érkezett Washingtonba, személyesen a szenátusi karzatról…

ugar
Financial Times: haladunk a világháború felé

Financial Times: haladunk a világháború felé

Gideon Rachman, a Financial Times vezető külpolitikai kommentátora leírt egy mondatot, amelytől végigfut a hideg az ember hátán: lehet, hogy épp most tettük meg a második lépést a világháború felé. Az első 2024-ben történt, amikor észak-koreai katonák jelentek meg az ukrán fronton – ezt akkor maga Zelenszkij nevezte „az első lépésnek egy világháború felé". A második pedig ezen a hétvégén: amikor…

ugar
Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

ugar
Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

ugar