PSD–RMDSZ-kormány készül, szélsőjobbos támogatással
A G4Media úgy értesült, hogy az államfő a jövő hét végéig megnevezheti új miniszterelnök-jelöltjét, a Cotroceni-palotában pedig jelenleg egy olyan kormány felállításán dolgoznak, amely alapvetően PSD-kormány lenne, csak éppen egy „független” miniszterelnök vezetné. Hogy pontosan hogyan néz ki a román politikában egy független miniszterelnök, akinek a háta mögött a PSD áll, a kormányát a PSD tölti meg, a parlamenti többségét pedig a PSD szervezi össze, azt egyelőre még a román politikatörténet sem tudja, de valószínűleg fölösleges túl sok filozófiai energiát pazarolni a kérdésre: ha a PSD kormányát vezeti, a PSD parlamenti többségétől függ, és a PSD nélkül másnap reggel csomagolhat, akkor nagyjából annyira lesz független a PSD-től, mint a nagymama macskája a konzervnyitótól.
A G4Media forrásai szerint Nicușor Dan közben magának szeretné megtartani a külpolitika és a védelem fölötti politikai ellenőrzést. A külügyminisztérium élén megtartaná Oana Țoiut, bár a PSD nincs elragadtatva az ötlettől, a védelmi tárcát pedig szintén saját emberére bízná, csak egyelőre nincs saját embere, akire rábízhatná. Ettől persze még az egész konstrukciót el lehet majd nevezni valamiféle elnöki garanciákkal ellátott technokrata megoldásnak, független kormányzásnak vagy bárminek, amit a bukaresti politikai marketingosztály péntek délutánra kitalál, de a parlamenti matematika ennél sokkal kevésbé költői műfaj. Ha ugyanis ez a kabinet valóban feláll, akkor a választásokon indult politikai pártok közül a PSD mellett gyakorlatilag az RMDSZ lesz az egyetlen olyan szervezet, amely teljes politikai súlyával beáll mögé. Kelemen Hunor ezt nem is különösebben titkolja: már júniusban közölte Nicușor Dannal, hogy az RMDSZ-nek semmi problémája nem lenne megszavazni egy egyszínű PSD-kormányt, augusztusban pedig Sorin Grindeanu miniszterelnökségétől sem zárkózott el, mondván, ha az államfő őt jelöli, akkor „új film kezdődik”, és lehet róla tárgyalni. Vagyis az RMDSZ jó ideje készíti elő a terepet ahhoz, hogy visszavigye saját választóit a PSD mellé, most pedig úgy tűnik, Nicușor Dan is ugyanarra az állomásra tart.
Így aztán fölösleges volna szemérmesen pusztán PSD-kormányról beszélni. Ha a PSD adja a kormány politikai gerincét, az RMDSZ teljes frakciója megszavazza és támogatja, miközben a PNL és az USR pártként nincs benne,
akkor politikailag ez PSD–RMDSZ-kormány lesz,
még akkor is, ha a kirakatba beállítanak néhány függetlennek nevezett embert, az elnök pedig ráteszi a kezét két minisztériumra. A PNL-ből érkező egyes miniszterek vagy a pártvezetés ellen fellázadó honatyák ezen nem változtatnak: egy párt és néhány, abból kiszakadó vagy annak döntésével szembemenő politikus nem ugyanaz. És innentől kezdve válik igazán szórakoztatóvá Kelemen Hunor sokat emlegetett vörös vonala, amely mögött állítólag ott áll az AUR, ahová az RMDSZ soha, semmilyen körülmények között nem lép. Lehetséges ugyanis, hogy az AUR-ra mint pártra tényleg nem lesz szükség, csak ehhez előbb össze kell szedni a hiányzó voksokat abból a politikai szemétdombból, amelyet az elmúlt másfél év szélsőjobboldali pártszakadásai termeltek ki.
A számok ugyanis könyörtelenek. A PSD-nek jelenleg 127 parlamenti képviselője és szenátora van, az RMDSZ-nek 31, a PNL Nicușor Dan és a PSD felé hajló, puccsistának nevezett táborából pedig a G4Media legalább 16 biztos szavazattal számol. Ez együtt 174. Ha hozzátesszük a nemzeti kisebbségek képviselőit, akik közül júniusban tizenöten támogatták az előző kormányalakítási kísérletet, akkor 189-nél járunk, miközben egy kormány beiktatásához 233 szavazat kell. Vagyis még mindig hiányzik 44 voks, ez a negyvennégy szavazat pedig nem valamiféle titkos ukrán biolaborból fog előmászni.
A legnagyobb utánpótlási raktár az Uniți pentru România tizennyolc fős képviselőházi csoportja, amely nagyrészt a szélsőjobboldali POT listáján parlamentbe jutott, majd onnan kiszakadt politikusokból áll. Júniusban Victor Ponta is csatlakozott hozzájuk, és most a G4Mediának azt mondta, hogy ő megszavazna egy ilyen kormányt, sőt beszélgetései alapján úgy gondolja, valószínűleg a csoport többsége is így tenne. Ez önmagában tizennyolc potenciális szavazat, és akkor már csak huszonhat hiányzik. A maradékért pedig lehet turkálni a PACE, az SOS România és a függetlenek összesen 42 fős táborában, miközben maga a PACE is jórészt az AUR, az SOS és a POT környékéről kiszakadt politikusok gyűjtőhelye. Ha pedig még innen sem jön össze a matek, a G4Media szerint egyáltalán nem kizárt, hogy egyes AUR-os képviselők is megszavazzák a kabinetet, különösen akkor, ha George Simion nem rendel el egységes pártfegyelmet. Az előző kormányalakítási kísérletnél Mohammad Murad már jelezte, hogy hajlandó lenne igennel szavazni, vagyis a vörös vonal olyan szépen kezd elmosódni, ahogy Bukarestben a vörös vonalak általában szoktak, amikor a hatalomhoz éppen néhány szavazat hiányzik.
Ez az egész konstrukció tehát politikailag sokkal érdekesebb annál, mint amit a „PSD-kormány független miniszterelnökkel” formula sugall. A kormány tényleges pártpolitikai magját a PSD és az RMDSZ adná, Nicușor Dan megpróbálna rátenni két elnöki biztosítékot a külügyre és a védelemre, a parlamenti többséget pedig a PNL lázadóiból, a nemzeti kisebbségekből, valamint a szélsőjobboldali pártokból kiszakadt politikusokból kaparnák össze, így aztán az RMDSZ ugyancsak elmondhatja, hogy ő soha nem lépett koalícióra az AUR-ral, az AUR pedig büszkén elmondhatja majd magáról, hogy ő bizony ellenzékben maradt. Formálisan mindkettő igaz lehet, miközben a PSD–RMDSZ-kormány parlamenti többségéhez olyan emberek szavazatai kellenek, akik jelentős része éppen abból a szélsőjobboldali politikai közegből érkezett, amelytől Kelemen Hunor hónapok óta Romániát és az erdélyi magyarokat félti.
Ez már nem vörös vonal, hanem vörös madzag: ha útban van, arrébb húzzuk.
A román politika megint elérkezett ahhoz a csodálatos pillanathoz, amikor mindenki elmagyarázza, kivel nem hajlandó kormányozni, majd elővesz egy számológépet, és kiderül, hogy azok nélkül, akikkel természetesen soha, semmilyen körülmények között, még gondolatban sem, kurvára nem jön ki a 233, és ebből a mioritikus tájból az RMDSZ egész egyszerűen semmivel sem tűnik ki - tökéletesen belesimultak.
Karczag Anna
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Pedofil pópát fogtak Vaslui megyében
A hușii ortodox püspökség kedden eltiltotta a szolgálattól azt a Vaslui megyei papot, akit a hét végén szexuális erőszak, kiskorú elleni nemi erőszak és kiskorúval folytatott szexuális cselekmény gyanújával előzetes letartóztatásba helyeztek. A Negrești városhoz tartozó Parpanița parókia papja ezentúl semmilyen egyházi szertartást nem végezhet. A rendőrségi vizsgálat szerint a pap 2026 júniusában…

Trump a legjobb kampányfőnök: amióta Zelenszkijt támadja, az ukránok jobban bíznak az elnökükben
Lassan ott tartunk, hogy ha egy állam- vagy kormányfő meg akarja nyerni a következő választást, fizetnie kellene Donald Trumpnak, hogy a narancshajú amerikai elnök nyilvánosan pocskondiázza. A Kijivi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) október 8. és 16. között végzett felmérése szerint az ukránok 54 százaléka bízik Volodimir Zelenszkijben, 41 százalékuk nem.

Reuters: Irán szándékosan húzza a tárgyalásokat a félidős választásig
Irán szándékosan elnyújtja az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat, hogy a november 3-i félidős választás előtt politikailag meggyengítse Donald Trumpot - írta a Reuters nyomán a G4Media három magas rangú iráni tisztviselőre és egy további iráni forrásra hivatkozva. „A klerikális vezetés eltökélte, hogy nem ad politikai győzelmet Trumpnak” – idézte a hírügynökség az egyik névtelen…

Éhínség sújthatja Afganisztánt ezen a télen
Mintegy 19,2 millió afgánt, az ország lakosságának több mint harmadát fenyegeti akut élelmiszer-ellátási válság, figyelmeztetett kedden az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA). „A novembertől áprilisig tartó téli időszakban az akut élelmiszer-bizonytalansággal küzdők száma várhatóan eléri a 19,2 milliót” – mondta Olga Cserevko, az OCHA afganisztáni szóvivője, aki Kabulból videón…

Kelet-Líbia jóváhagyta a vitatott török tengeri megállapodást, Athén és Nicosia felháborodott
A kelet-líbiai parlament kedden jóváhagyta azt a tengeri határokról szóló megállapodást, amelyet Törökország 2019-ben a tripoli székhelyű, akkor nemzetközileg elismert Nemzeti Egységkormánnyal kötött. Ezzel egy olyan szerződés kapja meg utólag a Halifa Haftar tábornok ellenőrzése alatt álló keleti országrész áldását is, amelyet Görögország, Ciprus és Egyiptom kezdettől fogva törvénytelennek tart.