Radioaktív drónrakéták: a ruszkik szintet lépnek

Szegényített uránt tartalmazó robbanófejjel felszerelt orosz rakéták nyomaira bukkantak az ukrán hatóságok a múlt hónapban végrehajtott, Csernyihiv megye elleni orosz támadást követően – erről számolt be május 20-án Ukrajna Biztonsági Szolgálata, vagyis az SBU.

A közlés szerint az ukrán szakemberek egy olyan fel nem robbant R–60-as típusú levegő–levegő rakétát vizsgáltak meg, amelyet az orosz erők egy átalakított Gerán–2 típusú drónra szereltek fel. Az ilyen drónokat Oroszország rendszeresen alkalmazza Ukrajna ellen, ebben az esetben pedig a rakétát állítólag ukrán helikopterek és repülőgépek elleni támadásokhoz használták volna. Az ukrán hatóságok szerint a rakéta közelében a normálisnál jóval magasabb sugárzási értékeket mértek. Az SBU állítása alapján a sugárzás forrása szegényített urán volt, egészen pontosan Urán–235 és Urán–238 izotópok jelenlétét mutatták ki a robbanófejben.

A szegényített urán az urándúsítás során visszamaradó anyag, amelyet több ország hadserege is használ különféle páncéltörő lőszerekben. Bár radioaktivitása alacsonyabb a dúsított uránénál, rendkívül nagy sűrűségű fémről van szó: tömege körülbelül két-háromszor akkora, mint az acélé. Éppen emiatt különösen alkalmas arra, hogy nagy sebességgel áthatoljon vastag páncélzaton, ezért alkalmazzák katonai célokra. Az SBU közlése szerint a rakéta robbanófejét az Ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat és az Ukrán Fegyveres Erők specialistái biztosították, majd a veszélyes eszközt egy radioaktív hulladék tárolására szolgáló létesítménybe szállították további vizsgálatok céljából.

A mérések során óránként 12 mikroSievert gamma-sugárzási szintet regisztráltak. Ez az érték az ukrán hatóságok szerint jelentősen meghaladja a természetes háttérsugárzás szintjét, és hosszabb idejű vagy közvetlen kitettség esetén veszélyt jelenthet az emberi egészségre, az ukrán titkosszolgálat emiatt külön figyelmeztetést is kiadott a lakosság számára. Arra kérik az embereket, hogy semmiképpen se közelítsenek meg drónok, rakéták vagy más lőszerek roncsait, illetve törmelékeit, mivel fennáll annak a veszélye, hogy azok szegényített uránt tartalmaznak. Az ilyen anyagok nemcsak mérgezőek lehetnek, hanem radioaktív szennyezést is okozhatnak. Az SBU külön hangsúlyozta, hogy a legnagyobb veszélyt a sérült vagy kiégett lőszerek jelentik, mivel ezekből radioaktív por szabadulhat fel. Ez a por belélegezve vagy a környezetbe kerülve komoly egészségügyi és környezeti kockázatot jelenthet. Az ügyben az ukrán hatóságok háborús bűncselekmény gyanúja miatt indítottak előzetes nyomozást Ukrajna Büntető Törvénykönyvének 438-as cikke alapján. Az eljárást a Csernyihivi Területi Ügyészség felügyeli.

FORRÁS: The Kyiv Independent

Ugar kommentár:

Van valami egészen groteszk abban, ahogyan a XXI. század első felében újra ott tartunk, hogy Európa keleti felén radioaktív lőszereket szedegetünk fel a földről, alig karnyújtásnyira Szovjetunió legnagyobb globális ajándékától, Csernobiltól, miközben a magyar közélet rosszabbik fele még mindig próbálja eladni Putyint valamiféle keresztény civilizációvédő nagyapónak, aki csupán a NATO felől érkező fenyegetés miatt indította el a spécoperáciját. Igen, spécoperácijá, szegényített uránnal felszerelt rakétákkal egy drónra szerelve. Mint valami posztszovjet Mad Max-paródia, amelyet részeg FSZB-sek forgattak egy elhagyott uráli gyártelepen.

És itt érdemes egy pillanatra megállni. Mert a szegényített urán körül mindig megjelenik a szokásos propaganda-köd: az egyik oldal azonnal nukleáris apokalipszist vizionál, a másik pedig úgy tesz, mintha egy radioaktív fémdarab teljesen hétköznapi eszköz volna, amellyel nyugodtan lehet teleszórni egy szomszédos országot. A valóság természetesen ennél bonyolultabb, de egyvalami biztos: normális civilizációk nem ott tartanak 2026-ban, hogy radioaktív port széthordó drónrakéták roncsait kelljen összeszedniük lakóövezetek mellett.

Különösen visszataszító ebben az egész történetben az a cinizmus, amellyel az orosz állam évek óta viszonyul mindenhez, ami emberi élet, környezet vagy jövő. Csecsenföldet porig bombázták, Szíriát romhalmazzá tették, Ukrajnában pedig lassan már nincs olyan vörös vonal, amelyet ne próbáltak volna átlépni és még mindig csak az elmúlt 30 pár évet soroltam fel. A módszer mindig ugyanaz, mégsem ébredünk fel érdemben: először tagadnak, aztán relativizálnak, végül pedig előkerülnek a hasznos idióták Európában, akik megmagyarázzák, hogy tulajdonképpen mindenki más a hibás.

Közben pedig a magyarországi oroszbarát politikai szekta még mindig ott tart, hogy Moszkvát a Nyugattal szembenálló erkölcsi pólusként próbálja eladni, nem kevés sikerrel. Mintha nem pontosan ugyanaz az állam lenne, amely most már lassan mindent felhasznál a háborúban, amit a szovjet birodalom rothadó raktáraiban még megtalál. Emberek milliói számára a „keleti nyitás” romantikus politikai jelszó volt és maradt, most meg ott állunk, hogy egy szomszédos ország területén radioaktív szennyezést okozó fegyverekről.

A történelemnek van humorérzéke. Csak általában fekete. (K.A.)

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Gesta-ajánló:

Mit gondolnak a gazdaság vezetői a jövőről - G7 Paradigma konferencia

Mit szól a vagyonadóhoz Lakatos Péter, a Videoton vezérigazgatója, Magyarország 18. leggazdagabb embere?

ugar
Miért félnek Hadházy Ákostól? Márki-Zay Péter kitálal

Miért félnek Hadházy Ákostól? Márki-Zay Péter kitálal

Ki mondta, hogy egy polgármester ne beszélhetne másfél óráig szinte mindenről?

ugar
Ukrajna kényszerből lett drónnagyhatalom – most a zöldenergiával csinálja végig ugyanezt

Ukrajna kényszerből lett drónnagyhatalom – most a zöldenergiával csinálja végig ugyanezt

A háború sok mindenre kényszerítette Ukrajnát, drónnagyhatalommá válni is ezek egyike volt – most valami hasonló zajlik a megújuló energia terén is.

ugar
Bosszú vagy jogállam? A Válasz-trió nekiment a nagy kérdéseknek

Bosszú vagy jogállam? A Válasz-trió nekiment a nagy kérdéseknek

Volt miniszterelnököt bíróság elé citálni – elszámoltatás ez, vagy csak egy jó kis bosszúhadjárat polítikai köntösben?

ugar
A lengyel kémfőnök szerint Oroszország éveken át képes háborúzni – és egyre vakmerőbb lépésekre kényszerül

A lengyel kémfőnök szerint Oroszország éveken át képes háborúzni – és egyre vakmerőbb lépésekre kényszerül

Paweł Szota ezredes, a lengyel Hírszerző Ügynökség (AW) vezetője a Rzeczpospolitának adott interjújában őszintén beszélt arról, mennyire reális veszélyt jelent Oroszország Lengyelország és a NATO keleti szárnya számára. Szerinte Putyin saját propagandájának és a háború kezdeti kudarcainak foglya lett: mivel „különleges hadműveletnek” nevezte az Ukrajna elleni támadást, ma már nem engedheti meg magának a vereség beismerését, ami egyre kiszámíthatatlanabb, vakmerőbb döntésekre kényszerítheti.

ugar