Reggel „szörnyű partnerek", estére „szeretet a levegőben" – az El País bennfentes riportja Trump ankarai színeváltozásáról

Alapos, rengeteg bennfentes forrásra támaszkodó riportot közölt a spanyol El País arról, hogyan sikerült a szövetségeseknek – ha még nevezhetjük így őket – megfordítaniuk Donald Trump hangulatát az ankarai NATO-csúcson. A csúcs előtt az amerikai elnök megint nekiment Európának: csapatkivonással fenyegetett, Grönlandot követelt, árulónak nevezte a szövetségeseket, amiért nem segítettek az Irán elleni háborújában. Az El País beszámolója épp azért értékes, mert mélyebb bepillantást enged abba, hogyan is működik a világ legerősebb államának első embere. Spoiler: nevetségesen.

Van valami mélyen nyugtalanító – és egyszersmind komikus – abban, ahogy a világ legerősebb nukleáris hatalmának vezetője három óra leforgása alatt eljutott onnan, hogy megfenyegeti Spanyolországot a kereskedelem leállításával és „haszontalannak" nevezi európai szövetségeseit, odáig, hogy a NATO-vezetőknek elárulja: az ankarai csúcson „szeretetet érzett a levegőben". A spanyol El País – a Rador közvetítésével közölt – bennfentes riportja pontosan ezt a színeváltozást rekonstruálja, és közben félelmetesen éles röntgenképet ad arról, hogyan lehet kezelni a Fehér Ház jelenlegi lakóját.

„Nagyszerű csúcstalálkozó volt, hihetetlenül okos emberekkel"

– jelentette ki Trump a zsúfolt záró sajtótájékoztatón, miután előbb még azon is meglepődött, milyen sok újságíró van a teremben.

„Azt mondták: »Uram, nagyon szeretjük önt.« Felnőtt emberek mondják ezt. Hát nem csodálatos?"

– lelkendezett. Aki ismeri a diplomácia szokásos szenvtelen nyelvezetét, annak ez a mondat önmagában többet elárul, mint egy egész elemzés.

A szerdai médiavihar után – amelyben Trump az európai katonai kiadásokat, a partnerek állítólagos „hűtlenségét" és magát a NATO-t szidta – az európai és kanadai vezetők egy gondosan berendezett, zárt ajtós teremben adták elő, mit is tettek le a szövetség asztalára. És itt jön a riport egyik legbeszédesebb részlete: minden szövetségesnek kevesebb mint öt perc jutott. Diplomáciai források szerint az ilyen találkozókon szokás a maximális tömörséget kérni, jellemzően három-öt percet. Ankarában azonban különös hangsúlyt fektettek erre – méghozzá azért, hogy Trump nehogy elunja magát, hiszen könnyen elkalandozik a figyelme. A tömörség parancsa mindenkire vonatkozott három személyt kivéve: magával az amerikai elnök, valamint Mark Rutte NATO-főtitkár és a házigazda Recep Tayyip Erdoğan török elnök, akik mindent megtettek az élek lecsiszolásáért.

Vessük össze ezt egy pillanatra a helyzet komolyságával: harminc ország vezetője kap öt-öt percet, hogy egyetlen ember figyelmét megtartsa – mert különben elkalandozik. Rutte és Erdoğan egyébként egy teljes évet töltöttek a csúcs előkészítésével. A díszlet, a gálavacsora, maga a rövidre szabott találkozó – mind a kockázatok minimalizálására tervezve. A cél: elcsábítani Trumpot, felmutatni a szövetség eredményeit, és lebeszélni arról, hogy kihátráljon a szervezetből, amelyet köztudottan nem kedvel különösebben. Washington ekkorra már bejelentett európai kivonásokat, és leállította olyan stratégiai képességek biztosítását a kontinensen, mint a vadászgépek és a tengeralattjárók.

Kedden Trump még odáig ment, hogy az összes amerikai csapat kivonásával fenyegetőzött. Szerda reggel pedig olyan dührohamot kapott, hogy egyes szövetségesek attól tartottak: az ülésen új kivonásokat jelent be. Ám a nyilvános felfordulás után – miután hangos, ellenséges hangnemmel körbepisilte a terepét és megfélemlítette a partnereit – a zárt ajtós találkozó egészen másképp alakult. Ahogy meghallgatta a szövetségeseket, meggondolta magát. „Veletek akarunk maradni" – mondta állítólag az európaiaknak a zárt teremben, több forrás szerint. Trump késve érkezett, beszédét Iránnak szentelte, és – szemben a reggeli kirohanással – nem osztott ki személyre szabott fejmosásokat a katonai kiadások miatt, sőt Grönlandot sem említette. A hízelgés koreográfiája bevált.

A programozott felszólalásokban az európai vezetők és a kanadai elnök tömör áttekintést adtak katonai kiadásaikról – néhányuk feltűnő igyekezettel. Gitanas Nausėda litván elnök részletezte, hogy hazája a GDP 5,33 százalékát fordítja védelemre; Kristen Michal észt kormányfő 5,10 százalékról számolt be. Mindketten „5%"-os jelvényt viseltek a hajtókájukon – újabb kikacsintás Trump felé, aki 2035-ig épp ennyit követel a szövetségesektől. Karol Nawrocki lengyel elnök, Trump egyik szövetségese, elmagyarázta, hogy Lengyelország 4,68 százalékot költ, és amerikai cégekkel is szerződik – 2014-ben ez az arány még csak 1,86 százalék volt. Mette Frederiksen dán kormányfő – akit Trump aznap reggel a Grönland bekebelezésére vonatkozó fenyegetéseivel újított meg – nagyon rövid nyilatkozatot tett, megjegyezve, hogy a kiadások a 2014-es 1,15 százalékról idén 3,49-re nőttek. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök pedig, aki aznap reggel Trump támadásainak fő célpontja volt, jól felkészült érvekkel érkezett: kifejtette, hogy Spanyolország jelenleg a GDP 2 százalékát fordítja védelemre, és 2,1-re emeli, ráadásul az ország a harmadik legnagyobb kiadásnövelő a szövetségben. Bejelentette a spanyol haditengerészet részvételét egy új, észak-atlanti, balti- és sarkvidéki stratégiai misszióban is.

A riport egyik legszürreálisabb része a házigazda ajándékairól szól. Erdoğan – aki Trumpot katonai tiszteletadással, kétcsillagos Michelin-séf által készített pompás vacsorával fogadta a kedd esti gálán – nem fukarkodott a meglepetésekkel. A vezetők kaptak egy, az ő nevével gravírozott revolvert és egy doboz lőszert, a fegyver kiviteléhez szükséges papírokkal együtt; valamint az angol nyelvű önéletrajzának egy példányát (a szerénytelen című „The Politics of Courage: Erdogan and the Rise of Turkey" – „A bátorság politikája: Erdoğan és Törökország felemelkedése"). Az asztalokon személyre szabott toll- és jegyzetfüzetkészletek is sorakoztak: Trump például egy piros tollat a nevével és egy fekete tollat „Fehér Ház" felirattal kapott.

Több forrás szerint Trumpnak az egész felhajtás elnyerte a tetszését. A hangulata jobbra fordult, és még nyitottabb volt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott kétoldalú találkozón is, akinek Patriot-rakéták gyártási licencét ígérte – amit Kijev régóta kért az orosz invázió elleni védekezéshez. Vagyis a díszőrség és a kétcsillagos vacsora közvetve az ukrán légvédelemig is elgyűrűzött. Nehéz eldönteni, ez megnyugtató-e vagy inkább rémisztő.

Érdemes tudni a hátteret is. Trump rossz kedvvel érkezett Ankarába az iráni helyzet miatt: szerdán bejelentette, hogy szerinte a Teheránnal kötött tűzszünet „lejárt", és további csapásokat helyezett kilátásba – amelyek aznap éjjel valóban be is következtek. Néhány héttel korábban még „racionálisnak" és „okosnak" nevezte az iráni vezetőket, most viszont „söpredékként" és „dilisként" emlegette őket, miután Hormuznál kereskedelmi hajókra tüzeltek. A csúcs előtt egyébként Giorgia Meloni olasz kormányfővel is épp pörgött a viszálya: közösségi médiában posztolta a fotóját, „TÁVOLTARTÁSI VÉGZÉS KELLENE" felirattal. Ez az a diplomáciai stílus, amelyhez egy egész szövetségnek alkalmazkodnia kell.

„A vezetők számokat és százalékokat idéztek, néhányan dicsérték az amerikai vezetést, és ez valamennyire meggyőzte Trumpot"

– fogalmazott egy diplomáciai forrás. „Az volt a benyomása – és Rutte gondoskodott is erről –, hogy a szövetségesek az általa kijelölt úton haladnak." A hazafelé tartó repülőn Trump már odáig jutott, hogy Spanyolország – amelyet néhány órával korábban még „szörnyű partnernek" és „rossz embereknek" nevezett – „jóvátette" a dolgot. A csúcs csendben zárult, rövid, tömör zárónyilatkozattal, amely azonban megerősítette a szövetségesek rendíthetetlen elköteleződését a közös védelem mellett – az „egy mindenkiért, mindenki egyért" elve, vagyis a NATO-szerződés 5. cikke iránt, amelyet Trump fenyegetéseivel többször is megkérdőjelezett.

„Most nyugodtak a dolgok, a csúcs nem sült el rosszul, de mind tudjuk, hogy hamarosan jöhet egy újabb kitörés"

– jegyezte meg egy diplomata. Sőt, szövetségesi források elismerik: még az sem világos, lesz-e egyáltalán jövőre csúcstalálkozó, egyelőre még ennek a turbulenciáiból lábadoznak. Ez a történet első ránézésre komikus – öt perc fejenként, hízelgésre kihegyezett jelvények, gravírozott revolverek - ez a felnőttfelügyeletet igénylő koreográfia jelenti ma a transzatlanti biztonság legfőbb garanciáját.

Karczag Anna

CNN – „Why Trump left NATO summit on a positive note after seething about Iran, Spain and Greenland":

CNBC – „Inside NATO's extraordinary 48 hours that revealed Trump's grip on global diplomacy"

Al Jazeera – „Five key takeaways from the NATO summit in Ankara": 

Carnegie Endowment – „Ahead of the Ankara Summit, NATO's Mood Has Changed"