Románia szorong – és a Kreml barátai már dörzsölik a tenyerüket

Hónapról hónapra romlik a románok közérzete: az IRSOP legfrissebb felmérése szerint már a lakosság több mint háromnegyede számít arra, hogy egy év múlva rosszabbul él majd, mint most – írja a G4Media. Mindez egy olyan országban, ahol két hónapja nincs teljes jogkörű kormány, mert a politikai osztály képtelen megegyezni, miközben uniós milliárdok forognak kockán. A recept ismerős: gazdasági szorongás plusz politikai vákuum egyenlő ideális táptalaj az oroszbarát szélsőjobbnak és a félelmeinkre épített álhíreknek.

Vannak felmérések, amelyekre legyintünk, és vannak, amelyektől összeszorul a gyomrunk. Az IRSOP június 25. és 30. között készült havi gazdasági felmérése – amelyről a G4Media számolt be – az utóbbi kategória: a számok szerint a románok közérzete hónapról hónapra romlik, és a lakosság már nem egyszerűen pesszimista, hanem kifejezetten válságüzemmódba kapcsolt. A megkérdezettek 76 százaléka gondolja úgy, hogy egy év múlva rosszabbul él majd, mint most – májusban ez még "csak" 73 százalék volt. És a távolabbi jövő sem fest rózsásabban: 57 százalék szerint öt év múlva is rosszabb lesz az élete a mainál. Ez már nem átmeneti rosszkedv. Ez az a fajta mély, berögzült kilátástalanság, amit nagyon nehéz visszafordítani.

A fő mumus természetesen az árak elszabadulása. Az inflációs várakozások júniusban 83 százalékra ugrottak a májusi 78-ról, és ezzel párhuzamosan megroggyant a lejbe vetett bizalom is: négy hónapnyi viszonylagos stabilitás után hirtelen 60-ról 70 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a nemzeti valuta veszíteni fog az értékéből a következő egy évben. A megkérdezettek 74 százaléka ráadásul magasabb kamatokra számít – egy amúgy is vérszegény gazdaságban. És hogy mindez nem csak hangulat, hanem kőkemény valóság? A háztartások 55-60 százaléka kényszerült visszafogni a napi fogyasztását az elmúlt öt hónapban, amit a statisztikai hivatal adatai is visszaigazolnak: a kiskereskedelmi forgalom 5,5 százalékkal esett 2026 első öt hónapjában. A románok nemcsak kevesebbet költenek a boltban, hanem sorra mondják le a nagyobb terveiket is. A lakásvásárlási szándék 8-ról 4 százalékra feleződött egyetlen hónap alatt, a saját cégbe való befektetés 13-ról 8-ra esett, az autóvásárlás 20-ról 17-re.

Egyetlen tétel nőtt: a "fekete napokra" félretett tartalék, 44-ről 47 százalékra. Amikor egy társadalom befektetés helyett vésztartalékot képez, az mindent elmond arról, mennyire bízik a jövőben. Spoiler: semennyire. A munkahelyek körüli szorongás is masszív: a foglalkoztatottak 27 százaléka érzi veszélyben az állását, és a rettegők 81 százaléka szerint a lakóhelyén nagyon nehezen találna másik munkát. A teljes lakosság körében pedig egy hónap alatt 66-ról 70 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint fogynak a munkahelyek.

Mindez nem légüres térben történik. Románia május 5. óta politikai válságban vergődik, amióta a parlament bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta a Bolojan-kormányt – a válságot azóta a parlamenti többség összerakására való képtelenség, kudarcba fulladt miniszterelnök-jelölések és a nemzetközi pénzügyi intézmények figyelmeztetései jellemzik. Traian Băsescu volt államfő egyenesen a rendszerváltás óta legnagyobb politikai válságnak nevezte a helyzetet. A csúcspont – vagy inkább mélypont – éppen ma jött el: Nicușor Dan államfő ma reggel a Cotroceni-palotába hívta a pártvezetőket, ám a kétórás, zárt ajtók mögötti egyeztetés konkrét eredmény nélkül ért véget, és politikai források szerint szinte kizárt, hogy július végéig teljes jogkörű kormánya legyen az országnak.

Két nekifutás már elbukott: Eugen Tomac még a parlamenti szavazás előtt visszaadta a megbízatását, Adrian Veștea kabinetje pedig nem kapta meg a beiktatáshoz szükséges többséget. A tét pedig nem elvont közjogi kérdés. Ahogy Veștea a bukása után keserűen megjegyezte: a kormány nélkül töltött napok már így is túl sokba kerülnek az országnak – európai forrásokban, bizalomban és vissza nem szerezhető időben. A PNRR-hez, vagyis a helyreállítási alaphoz kötődő projektek határidői vészesen közelegnek, és a pártok legfeljebb egy július végi–augusztus eleji rendkívüli ülésszakban reménykednek, hogy a lezáráshoz szükséges törvényeket még átnyomják.

És kinek jó mindez?

Itt érkezünk el a felmérés igazi, kimondatlan tanulságához. A gazdasági szorongás és a politikai bénultság kombinációja történelmileg mindig ugyanazoknak kedvez: a "majd mi rendet teszünk" hangú populistáknak. Romániában ez konkrétan az AUR, a szélsőjobboldali ellenzéki párt, amely jelenleg vezeti a közvélemény-kutatásokat – az a párt, amelynek kormányra kerülését az államfő kategorikusan kizárta, és amely már be is jelentette, hogy megindítja Nicușor Dan felfüggesztésének procedúráját. És ne legyenek illúzióink: a félelem piacán a Kreml a legnagyobb nagykereskedő. Éppen a napokban derült ki – az EU és Nagy-Britannia közös szankciós csomagjából –, hogy az orosz állami pénzből működő dezinformációs hálózatok, mint a Rybar, iparszerűen terjesztik a hamis, Ukrajna-ellenes narratívákat és avatkoznak be európai választásokba. Egy olyan társadalom, amelynek háromnegyede retteg a jövőtől, ideális célpont: a szorongó ember fogékonyabb az egyszerű bűnbakokra, a "Brüsszel tehet mindenről" és a "minek nekünk Ukrajna" típusú mantrákra. Borítékolható, hogy a következő hónapokban ömleni fognak az erre a félelemre hangolt álhírek. A védekezés első lépése pedig pontosan az lenne, amire a bukaresti politikai elit láthatóan képtelen: kormányt alakítani, és megmutatni, hogy a demokratikus intézmények működnek. Mert minden nap, amit a pártok pozícióharccal töltenek, ajándék Moszkvának – ingyen, házhoz szállítva.

Felhasznált forrás: G4Media