Francia üzenet: Moszkva durvább lesz, és a robbanódrón csak a kezdet lehet

A francia belső elhárítás vezetője már nem egyszerűen kibertámadásokról, dezinformációról, választási beavatkozásról vagy néhány gyanúsan kigyulladó raktárról beszél. Céline Berthon, a DGSI főigazgatója szerint Franciaországnak immár abból kell kiindulnia, hogy közvetlenebb és erőszakosabb hibrid támadások történhetnek francia területen, a célpontok között pedig nemcsak hadiipari vállalatok, hanem azok beszállítói, az energetikai infrastruktúra, a kommunikációs rendszerek és más stratégiai ágazatok is ott lehetnek. A figyelmeztetés közvetlen előzménye az augusztusi lipcsei incidens, amely egyre kevésbé néz ki elszigetelt drónügynek, és egyre inkább egy sokkal veszélyesebb európai szabotázsháború főpróbájának.

Berthon augusztus 26-án, a francia munkaadói szövetség, a MEDEF rendezvényén beszélt arról, hogy Oroszország keményedő magatartása miatt a francia szolgálatoknak immár számolniuk kell a vállalatokra leselkedő fenyegetések súlyosbodásával. Nem véletlenül vállalatvezetők előtt mondta ezt. Egy modern háború hátországa nem a katonai bázis kapujánál kezdődik: ugyanúgy része az elektronikai alkatrészt gyártó beszállító, az energetikai hálózat, a telekommunikáció, a logisztika és minden olyan cég, amely nélkül a hadiipar egyszer csak nem tudná azt gyártani, amit a hadseregnek vagy Ukrajnának szállítania kell. A DGSI főnöke azért hozta fel külön Lipcsét, mert ott augusztus elején hajszál híján már nem egy elméleti hibrid fenyegetésről kellett beszélni.

Előzmények: A Leipzig/Halle repülőtéren egy robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak ukrán Antonov teherszállító gépek közelében. A német nyomozás szerint az eszközzel nagy valószínűséggel egy olyan repülőgépet akartak megtámadni, amely Ukrajna katonai ellátását szolgálta. A detonátor nem működött megfelelően, ezért a támadás meghiúsult. Alexander Dobrindt német belügyminiszter már akkor „új veszélyminőségről” és hibrid támadási forgatókönyvről beszélt. A történet azonban itt nem ért véget. A német nyomozók szerint több drón is részt vehetett az akcióban. Egy DHL teherszállító repülőgépet a repülőtér lezárása után Hannoverbe irányítottak, útközben pedig összeütközött egy ismeretlen repülő tárggyal. A gép vezérsíkján később olyan sérülést találtak, amely a vizsgálatok szerint nem madárral való ütközésből származott. A feltételezés szerint ez egy második drón lehetett, tíz nappal később pedig előkerült még egy. Augusztus 14-én Kabelsketalnál, a repülőtértől nyugatra egy újabb drónt vagy annak részeit találták meg, mellette pedig mintegy 50 gramm olyan anyagot, amelyet a nyomozók katonai robbanóanyagnak, feltehetően hexogénnek vélnek. Elektronikai alkatrészeket és egy gyanús antennát is lefoglaltak. A német szövetségi bűnügyi rendőrség, a BKA államvédelmi részlege a szövetségi főügyész megbízásából vizsgálja, hogyan tervezték végrehajtani az akciót és kik álltak mögötte. Az amerikai hírszerzés eközben már jóval kevésbé óvatosan fogalmaz. Egy, a vizsgálatról tájékoztatott amerikai hírszerzési forrás az ABC Newsnak azt mondta, hogy a robbanóanyag és a szerkezet felépítése az orosz katonai hírszerzés, a GRU által használt eszközök jellegzetességeit mutatta, az amerikai értékelést pedig német biztonsági és hírszerző szervekkel együtt alakították ki. A német kormány hivatalosan egyelőre nem nevezte meg Oroszországot elkövetőként, Moszkva pedig természetesen tagadja az érintettségét.

És itt válik érthetővé, miért beszél most ilyen nyíltan a francia elhárítás vezetője - a DGSI szerint különösen veszélyeztetettek lehetnek a francia hadiipari cégek, de ugyanígy azok teljes beszállítói láncai, és ez nagyon fontos különbség. Egy Rafale-t gyártó üzemet, rakétagyárat vagy katonai bázist mindenki őriz. Sokkal kevésbé látványos célpont azonban az a közepes méretű vállalkozás, amely nélkülözhetetlen elektronikai alkatrészt, speciális fémet, optikai rendszert vagy ipari berendezést szállít egy nagy hadiipari konszernnek. Ha ezt a láncot néhány jól megválasztott helyen megszakítják, a hatás jóval nagyobb lehet, mint maga a szabotázsakció. Ugyanez igaz az energiára és a kommunikációra. A modern európai hibrid háborúban nem szükséges felrobbantani egy egész erőművet ahhoz, hogy jelentős kárt okozzanak. Elég lehet egy kritikus alállomás, egy kábel, egy adatközpont, egy logisztikai csomópont vagy valamely nehezen pótolható ipari komponens kiiktatása. A francia szolgálatok most láthatóan abból indulnak ki, hogy az eddig elsősorban rejtett, közvetett orosz műveletek mellett egyre inkább számolni kell olyan akciókkal is, amelyekben már robbanóanyag és közvetlen fizikai erőszak jelenik meg.

Céline Berthon figyelmeztetését ezért nem érdemes a szokásos hírszerzési „legyünk éberek” közlemények közé tenni. A francia belső elhárítás vezetője lényegében azt közölte az ország stratégiai vállalataival, hogy változtassák meg azt, ahogyan a fenyegetésről gondolkodnak. Nemcsak adatlopásra kell készülniük, nemcsak kibertámadásra, nemcsak ipari kémkedésre, hanem arra is, hogy valaki fel akarja robbantani, amit működtetnek.

Ugar