Tálibok Brüsszelben, nyammogás és újabb bebukott Orbán-hazugság
Azért van valami egészen szórakoztató abban, ahogy Brüsszel újabb erkölcsi pánikrohamot kapott saját maga miatt. Miközben az európai politikai elit gyakorlatilag teljes egésze évek óta arról beszél, hogy a migráció kezelése, a kitoloncolások felgyorsítása és az illegálisan érkezők hazaküldése elkerülhetetlen, most sokan azon vannak felháborodva, hogy egy ötfős tálib küldöttség megjelenik Brüsszelben egy technikai egyeztetésre.
Pedig a helyzet prózaian egyszerű: ha valakit vissza akarsz küldeni Afganisztánba, akkor előbb-utóbb kénytelen vagy beszélni azokkal, akik Afganisztánt irányítják. Ez nyilván kellemetlen tény, mert nem fér bele a szokásos európai erkölcsi pózokba, de a valóság sajnálatos módon nem szokott igazodni a sajtóközleményekhez.
Különösen érdekes látni, hogy azok közül is sokan méltatlankodnak, akik korábban a leghangosabban követelték a visszaküldések megszervezését és a migráció szigorúbb kezelését. Mintha létezne egy varázslatos alternatív univerzum, ahol embereket lehet kitoloncolni egy országba anélkül, hogy bárki beszélne az adott ország hatóságaival. Sajnos a geopolitika nem így működik.
Ugyanakkor az egész ügy egy másik szempontból is figyelemre méltó. Ékes bizonyítéka annak, hogy az Európai Bizottság komolyan veszi a migrációs paktum végrehajtását, beleértve a visszaküldések kérdését is. Azt a migrációs paktumot, amelyről a Fidesz és a mára látványosan megbukott Orbán Viktor hosszú éveken át azt állította, hogy Brüsszel célja vele a migránsok betelepítése, szétosztása és Európára erőltetése.
Ehhez képest most ugyanaz a Brüsszel azon dolgozik, hogyan lehetne minél több, biztonsági kockázatot jelentő vagy súlyos bűncselekményt elkövető afgán állampolgárt visszaküldeni Afganisztánba. Kellemetlen fejlemény ez azok számára, akik évekig a migrációs paktumról szóló hazugságokból építették politikai identitásukat. Mert miközben a propaganda azt harsogta, hogy az Európai Unió migránsokat akar importálni, a valóságban az uniós intézmények most éppen azon dolgoznak, hogy miként lehetne őket hazaküldeni.
A történet tanulsága talán nem is a tálibokról szól, hanem arról, hogy a valóság ismét udvariatlanul szembement a politikai mesemondással. Márpedig a valóság egyik legkellemetlenebb tulajdonsága, hogy előbb-utóbb mindig megérkezik a tényekkel.
Felhasznált források: DW
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

CIA: Oroszország egy NATO-tagállam megtámadására készül!
Külön-külön mindegyik „incidens", együtt viszont hadjárat - így szoktuk bemutatni azt a kegyetlen valóságot, ami Oroszország felől érkezik. Eddig ez a mi olvasatunk volt, személy szerint a háború kitörése óta két dolgot biztosan írok, mondok: Moszkva meg fog támadni egy NATO-tagállamot és Putyin le fogja dobni az atombombát, persze a diplomáciai óvatosság nyelvén beszélők pedig legyintettek rá,…

Szele Tamás: Az energiaháborúk kora
A legjobb módja az energiaháború elkerülésének, ha magát a háborút kerüljük el – de épp Ukrajna esete bizonyítja, hogy egy fegyveres konfliktust nem képes csak a védekező fél elhárítani, békés magatartásával. Ha nem rendelkezik megfelelő elrettentő erővel, az agresszor mindenképpen meg fogja támadni, és máris kész a baj.

Rendhagyó civil szavazás az államfőről - Hadházy kapta a legtöbb voksot
Odaát, Magyarországon a napokban zajlott egy figyelemre méltó kísérlet a részvételi demokráciára. Miután Sulyok Tamás köztársasági elnök távozott a tisztségből, és az Országgyűlésnek új államfőt kell választania (a döntés kedden várható), az aHang nevű civil szervezet online szavazást indított arról, kit látnának szívesen a magyarok a Sándor-palotában. A felhívás magától Magyar Péter…

Szele Tamás: Trump fejvadászai
Senkit sem lehet kétszer megbüntetni ugyanazért: kivéve persze, ha Donald Trump és a CBP úgy akarja. Kíváncsi vagyok, mikor legalizálja majd az elnök a hullarablást is vagy mikor üzen hadat valamelyik közép-amerikai államnak az utólag kiszabott bírságok be nem fizetése miatt. Az ugyanis már valóban fegyveres rablás volna.

Storm-1516 és Matrjoska: orosz hálózatok célkeresztjében az ukránbarát francia elnökjelöltek
Orosz dezinformációs hálózatok aktív kampányba kezdtek, hogy beavatkozzanak a 2027 áprilisában esedékes francia elnökválasztásba – írja a Meduza.