Tálibok Brüsszelben, nyammogás és újabb bebukott Orbán-hazugság

Azért van valami egészen szórakoztató abban, ahogy Brüsszel újabb erkölcsi pánikrohamot kapott saját maga miatt. Miközben az európai politikai elit gyakorlatilag teljes egésze évek óta arról beszél, hogy a migráció kezelése, a kitoloncolások felgyorsítása és az illegálisan érkezők hazaküldése elkerülhetetlen, most sokan azon vannak felháborodva, hogy egy ötfős tálib küldöttség megjelenik Brüsszelben egy technikai egyeztetésre.

Pedig a helyzet prózaian egyszerű: ha valakit vissza akarsz küldeni Afganisztánba, akkor előbb-utóbb kénytelen vagy beszélni azokkal, akik Afganisztánt irányítják. Ez nyilván kellemetlen tény, mert nem fér bele a szokásos európai erkölcsi pózokba, de a valóság sajnálatos módon nem szokott igazodni a sajtóközleményekhez.

Különösen érdekes látni, hogy azok közül is sokan méltatlankodnak, akik korábban a leghangosabban követelték a visszaküldések megszervezését és a migráció szigorúbb kezelését. Mintha létezne egy varázslatos alternatív univerzum, ahol embereket lehet kitoloncolni egy országba anélkül, hogy bárki beszélne az adott ország hatóságaival. Sajnos a geopolitika nem így működik.

Ugyanakkor az egész ügy egy másik szempontból is figyelemre méltó. Ékes bizonyítéka annak, hogy az Európai Bizottság komolyan veszi a migrációs paktum végrehajtását, beleértve a visszaküldések kérdését is. Azt a migrációs paktumot, amelyről a Fidesz és a mára látványosan megbukott Orbán Viktor hosszú éveken át azt állította, hogy Brüsszel célja vele a migránsok betelepítése, szétosztása és Európára erőltetése.

Ehhez képest most ugyanaz a Brüsszel azon dolgozik, hogyan lehetne minél több, biztonsági kockázatot jelentő vagy súlyos bűncselekményt elkövető afgán állampolgárt visszaküldeni Afganisztánba. Kellemetlen fejlemény ez azok számára, akik évekig a migrációs paktumról szóló hazugságokból építették politikai identitásukat. Mert miközben a propaganda azt harsogta, hogy az Európai Unió migránsokat akar importálni, a valóságban az uniós intézmények most éppen azon dolgoznak, hogy miként lehetne őket hazaküldeni.

A történet tanulsága talán nem is a tálibokról szól, hanem arról, hogy a valóság ismét udvariatlanul szembement a politikai mesemondással. Márpedig a valóság egyik legkellemetlenebb tulajdonsága, hogy előbb-utóbb mindig megérkezik a tényekkel.

Felhasznált források: DW