Titkos kommunikációs csatornát nyitott az Európai Unió Putyinnal
Az Európai Unió diszkrét kommunikációs csatornát alakított ki Moszkvával, amelyet júniusban lezajlott telefonos kapcsolatfelvételek révén hoztak létre az Európai Tanács képviselői és a Kreml között – számolt be az ügyről a Politico. A lap szerint Pedro Lourtie, az Európai Tanács elnökének, Antonio Costának a kabinetfőnöke két alkalommal egyeztetett Jurij Usakowal, Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadójával.
A Politico egyik forrása szerint ezeknek a kapcsolatfelvételeknek nem konkrét témák megtárgyalása volt a célja, hanem egy olyan kommunikációs vonal kialakítása, amelyet a jövőben szükség esetén igénybe lehet venni.
„Ezeknek a kapcsolatfelvételeknek egyetlen célja volt: egy párbeszédre alkalmas csatorna létrehozása, hogy amikor szükségessé válik, az Európai Unió rendelkezzen egy diplomáciai vonallal, amelyen keresztül kommunikálhat Oroszországgal az érdekei védelme érdekében”
– nyilatkozta a forrás.
Az efféle egyeztetések létezését közvetve Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is megerősítette. Lavrov június 24-én, a „Primakov Readings” fórumon úgy fogalmazott, hogy Antonio Costa irodája két alkalommal is felvette a kapcsolatot az orosz hatóságokkal, anélkül, hogy elárulta volna, pontosan ki vett részt a beszélgetéseken Moszkva részéről. A Politico szerint a kezdeményezés elégedetlenséget váltott ki egyes uniós tagállamok körében. A lap megjegyzi, hogy mind Emmanuel Macron, mind Friedrich Merz úgy véli: még nem jött el a politikai párbeszéd újraindításának pillanata, és az esetleges jövőbeli kapcsolatfelvételeket Franciaországnak, Németországnak és az Egyesült Királyságnak kellene koordinálnia.
A témát állítólag az Európai Tanács június 18-i ülésén is megvitatták. A Politico forrásai szerint több európai vezetőt is meglepetésként ért, hogy egyáltalán léteznek ilyen kapcsolatfelvételek, amelyeket az invázió kezdete óta az uniós intézmények és a Kreml közötti első megerősített diplomáciai csatornaként tartanak számon. Antonio Costa állítólag azzal magyarázta a lépést, hogy a megbeszélések nem érintettek érdemi témákat, és hogy kapcsolattartási pontok kialakítása intézményi feladatkörébe tartozik, arra az esetre, ha a Moszkvával folytatott párbeszéd szükségessé válna.
Bírálatok érkeztek az Unió keleti szárnyán elhelyezkedő tagállamok részéről is. Kristen Michal észt miniszterelnök a Politicónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „túl korai” az ilyen jellegű kapcsolatfelvétel, és hogy a kezdeményezés helytelen a jelenlegi, ukrajnai háború által meghatározott kontextusban.
Az eset nagyon jól kirajzolja azt a dichotómiát, amely az Európai Unió tehetetlenségét okozza. Antonio Costa úgy jár el ebben az ügyben, hogy szembemegy Párizs és Berlin szándékával, ezzel akarva-akaratlanul is nyíltan üzeni meg a tömeggyilkos és népirtó orosz rezsimnek, hogy nem vagyunk egységesek. Az is jó kérdés, hogy mindezt miért éppen Costa irodája hozta tető alá, miközben az Unió külügyi vezetőjét, Kaja Kallast egyszerűen kihagyták az egészből. Persze az érem másik oldala ugyanolyan sötét: Amerika narancshajú őrültje rendszeresen telefonál Putyinnal, és különböző alkukat kötnek az ukránok feje fölött, amit aztán Európa kénytelen megakadályozni. Ilyen körülmények között bizony érthető, ha nem is elfogadható az igyekezet, hogy Európának is legyen saját telefonvonala a háborús bűnös Putyinhoz – csakhogy nem az a lényeges kérdés, hogy kicsöng-e a készülék, hanem az, hogy mit beszélnek rajta. Márpedig abból kiindulva, hogy mindezt egyáltalán nem átlátható módon teszik, aligha lehetünk optimisták afelől, hogy ez a csatorna valóban Európa érdekeit szolgálja majd. Beszédes továbbá az is, hogy sem Usakov, sem Costa irodája nem akarta elárulni, Moszkva részéről ki volt még jelen a vonalban – na, vajon miért nem?
Felhasznált forrás: Politico
Did you like this article?
Support our work with a small donation
Secure payment via Stripe • Min. 2 EUR
Gesta recommendations:

A hazugsággyár nem sztrájkol – és most már mesterséges intelligenciával dolgozik három műszakban
Ha azt hitted, az orosz dezinformáció valami sötét pincében kucorgó trollhadsereg, frissítened kell a képet. A friss uniós elemzések szerint egy iparszerűen szervezett, öt nagy hálózatra épülő gépezetről van szó, amely 2024-ben 322 szervezetet célzott meg 90 különböző országban – és amely mostanra beszerezte a tökéletes új munkaerőt: a mesterséges intelligenciát. Nem új trükköket hoz, hanem…

„Nem félek a felfüggesztéstől" – Nicușor Dan a vonatról üzent, miközben az ország kisiklott
Van abban valami baljósan szimbolikus, hogy a román elnök épp egy száguldó vonaton, Kijevből hazafelé mondta el, mit gondol a hazai politikai patthelyzetről – miközben otthon, Bukarestben, a kormányozhatóság már rég a sínek mellett hever. Nicușor Dan „a politikai éretlenség jelének" nevezte az előrehozott választást, „komolytalan témának" a saját felfüggesztését, és közölte: egyelőre nem közvetít…

Elillant a szatyor fing, élvezzük a friss levegőt!
Ünnepelhet ma Magyarország szabadságszerető népe, mert a Tisza-kormány megnyerte első IGAZI csatáját: Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, azt a bizonyosat, amely — micsoda pikantéria — az ő köztársasági elnöki megbízatását is megszünteti. Amint a Magyar Közlönyben megjelenik, másnap vége, mehet haza, és nem is önmagában a távozás ténye a győzelem, hiszen annak az…

Meghackelték a román földhivatalt és ellopták az adatokat
Kedden, július 14-én kibertámadás érte az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökséget (ANCPI) — ez az intézmény kezeli az egész ország ingatlan- és telekkönyvi adatait.

Mariupol után: a megszállás traumái évekkel később is ölnek
A hivatalos áldozati statisztikák csak azokat számolják, akiket azonnal megöl egy rakéta vagy egy golyó. De mi van azokkal, akik túlélik az ostromot, a szűrőtáborokat, a verést – aztán hónapokkal vagy évekkel később halnak bele mindabba, amit elszenvedtek? A The Reckoning Project oknyomozó anyaga, Inna Kubai kutatása épp ezt a láthatatlan veszteséget térképezi fel: a megszállás alatt szerzett…