Tízméteres kráter Lengyelországban az orosz rakéta látogatása után

Tíz méter átmérőjű kráter és egy azonosítatlan objektum roncsai — ezt találták a lengyel hatóságok csütörtök hajnalban az ország keleti részén, a lublini vajdaságban, miután Oroszország az éjjel tömeges légicsapást indított Ukrajna ellen. Donald Tusk lengyel miniszterelnök délelőtt megerősítette: megsértették a lengyel légteret, és minden jel egy orosz Kh-101-es robotrepülőgépre mutat. A becsapódás helye alig 90 kilométerre van az ukrán határtól. A vizsgálat még zajlik, de az ügy súlyos: orosz rakéta csapódott be egy NATO-tagállam területén - és nem először.

A lublini vajdaságban fekvő Tarnawa-Kolonia község lakói helyi idő szerint hajnali négy óra előtt nem sokkal erős robbanásra ébredtek, amely megremegtette a házak ablakait. Riasztották a helyi rendőrséget, amely a lakóházaktól mintegy két kilométerre, egy mezőn megtalálta a becsapódás helyét: egy tíz méter átmérőjű krátert, körülötte egy azonosítatlan objektum szétszóródott roncsaival. A lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoksága szerint az éjszaka folyamán egy nyugat felé haladó, azonosítatlan objektumot észleltek a lengyel légtérben. Az objektum röviddel az észlelés után, helyi idő szerint hajnali 3:40 körül eltűnt a radarokról. Egy Mi-24-es helikoptert küldtek az objektum utolsó ismert pozíciójához, amely be is mérte a valószínű becsapódási helyet. A légtér védelmére vadászgépeket, köztük F-16-osokat is felszállítottak.

Donald Tusk miniszterelnöktől megerősítette, hogy „megsértették a lengyel légteret", és óvatosan, de egyértelműen kimondta:

„Egyelőre minden arra utal, hogy egy orosz Kh-101-es robotrepülőgéppel van dolgunk, de nem sietünk a következtetésekkel egy részletes vizsgálat eredménye előtt. Száz százalékos bizonyosságot akarunk: milyen típusú rakéta, ki lőtte ki, és hogy a robbanófej robbanása vagy maga a rakéta becsapódása okozta-e a krátert."

Tusk hozzátette, hogy amint minden információ a rendelkezésére áll, közzéteszi a vizsgálat eredményét, és külön koordinációs csoportot állított fel.

A védelmi miniszter, Władysław Kosiniak-Kamysz nem rejtette véka alá az éjszaka súlyosságát: „Rendkívül nehéz éjszaka volt a légvédelmünknek, a felderítő- és fenyegetésérzékelő rendszereinknek." Hozzátette, hogy jelenleg is vizsgálják, pontosan milyen objektum zuhant le Tarnawa-Kolonia közelében.

A lengyel incidens nem légüres térben történt. Oroszország az éjjel 74 rakétát és 284 drónt zúdított Ukrajnára — a háború egyik legnagyobb kombinált légicsapását, a támadás kiemelt célpontja pedig épp a nyugat-ukrajnai, épp a lengyel határ mellett fekvő Lviv régió volt, és ebből a csapásból „szökött át" a rakéta a NATO légterébe.

Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha az X-en jelentette be, hogy egy orosz Kh-101-es robotrepülőgép hatolt be Lengyelország — vagyis a NATO — légterébe. Szibiha ezt annak újabb egyértelmű bizonyítékaként értékelte, hogy sürgős szükség van Ukrajna légvédelmének megerősítésére, és hogy a ballisztikusrakéta-elhárítás fejlesztése az egész euro-atlanti közösség védelmét szolgálja. Lengyelország hivatalosan még nem erősítette meg a rakéta pontos típusát — a vizsgálat annak eredetét és jellegét hivatott tisztázni.

Érdemes tudni, hogy ez nem az első ilyen eset. 2022 novemberében egy rakéta csapódott be a lengyel Przewodówban, két ember halálát okozva — akkor a vizsgálat végül egy eltévedt ukrán légvédelmi rakétára fogta az esetet, ami már akkor is büdösnek hangzott, messze valótlannak - bár elméletben lehetségesnek, de Biden közismert gyávasága, és aza tény, hogy ebben az esteben a NATO 5. cikkelyének aktiválása minimum napirendre kellett volna kerüljön inkább afelé lökte a döntéshozókat, hogy foigják rá Ukrajnára. Most azonban a lengyel kormányforrások és az ukrán fél egybehangzóan orosz eszközről beszélnek, és a Kh-101 egy tipikus orosz nagy hatótávú robotrepülőgép, amelyet épp az ilyen mélységi csapásokra használnak. Fontos a tágabb kép is: Zelenszkij ukrán elnök még szerdán figyelmeztetett, hogy az oroszok nagy csapásra készülnek — és tegnap este Lublinban személyesen is találkozott Tuskkal, épp az Egyesült Államokbeli útjáról hazatérve, ahol Donald Trumppal tárgyalt. A mostani rakétabecsapódás így egy sűrű, feszült diplomáciai és katonai pillanatban éri a régiót.

Egy orosz rakéta becsapódása NATO-tagállam területén — akár szándékos, akár „eltévedt" — pontosan az a fajta határátlépés, amely a háború legveszélyesebb eszkalációs kockázatát hordozza. A NATO alapokmányának 4. cikkelye szerint bármely tagállam kérheti a szövetségesek konzultációját, ha a biztonságát fenyegetve érzi — és Lengyelország a múltban élt már ilyen lépésekkel. A tízméteres kráter egy lengyel mezőn nem elvont geopolitika: a háború fizikai valósága, amely átlépte a szövetség határát.

Egyelőre a lengyel hatóságok higgadtan járnak el: bemérték, biztosították a helyszínt, vizsgálatot indítottak, de a tény, amit Tusk kimondott — hogy megsértették a lengyel légteret, és minden az orosz rakétára utal —, önmagában is beszédes. A háború nem valahol messze zajlik. Az éjjel egy tízméteres krátert hagyott a NATO földjén.

Forrás: HotNews

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Gesta-ajánló:

Szele Tamás: És Kubával mi lesz?

Szele Tamás: És Kubával mi lesz?

Sajnos bármennyire is elege van a zsarnoki rezsimből a kubai népnek, mégsem valószínű, hogy fellázad ellene: intő példaként lebeg előtte az iráni ellenzék sorsa, akiknek szintén segítséget ígértek, és aztán hagyták őket lemészárolni. A gyakorlat azt mutatja, hogy Donald Trumpban nem szabad megbízni.

zona•
Moldova megint megmutatja, mit jelent komolyan venni az ország védelmét

Moldova megint megmutatja, mit jelent komolyan venni az ország védelmét

Moldova egyre több olyan intézkedést hoz, amelyet egy NATO-tagállamtól is joggal várnánk el, ha komolyan veszi a saját biztonságát. Amikor az orosz beavatkozástól kellett védeni a választásokat, Chișinău hálózatokat tárt fel, pénzmozgásokat követett és külföldi partnerekkel erősítette a védekezését; most pedig az ukránok háborús tapasztalatát szeretné felhasználni a légtere védelmére. A két…

ugar•
Radev szerint az a baj, hogy nevén nevezzük az orosz támadót

Radev szerint az a baj, hogy nevén nevezzük az orosz támadót

Rumen Radev bolgár miniszterelnök sajátos biztonságpolitikai tanulságot vont le a fekete-tengeri dróntámadásokból: szerinte Romániát azért érték újabb támadások, mert Bukarest Oroszországot nevezte meg felelősként. A hétfői szófiai gazdasági fórumon elmondottak alapján a térség nyugalmának egyik titka az lehetne, hogy a megtámadott országok kellő tapintattal hallgatnak arról, ki támadja őket,…

ugar•
Ötezer dollár, ha nyerünk, egymillió, ha csalást találtok – Trump választási árlistája

Ötezer dollár, ha nyerünk, egymillió, ha csalást találtok – Trump választási árlistája

Szeptemberben még ötezer dollárt ígért minden felnőtt amerikainak, ha a republikánusok megtartják a Kongresszus mindkét házát, most pedig egymillió dolláros jutalmat helyezett kilátásba azoknak, akik választási csalásról szolgáltatnak információt, és bejelentésük letartóztatáshoz, majd elítéléshez vezet. Donald Trump a november 3-i félidős választás előtt pénzígéretekkel igyekszik gondoskodni…

ugar•
Hunor megvéd minket, csak még nem tárgyalt róla senkivel

Hunor megvéd minket, csak még nem tárgyalt róla senkivel

Ma végre Kelemen Hunor is megszólalt a területi-közigazgatási reform ügyében, és attól, amit mondott, aligha lehetünk nyugodtabbak. Az RMDSZ elnöke előadta a kötelező köröket a közösségek megkérdezéséről, az alapos előkészítésről és a kisebbségi jogok védelméről, majd közölte a politikailag igazán lényeges információt: erről a reformról sem a PSD-vel, sem Luca Niculescu miniszterelnökkel nem…

ugar•