Trump nemet mondott a tűzszünetre, a választások után folytatná Irán bombázását

Donald Trump elutasította Irán hétnapos tűzszüneti javaslatát, és tanácsadóinak arról beszélt, hogy a novemberi félidős választások után ismét légicsapásokat indíthat az Iszlám Köztársaság ellen – jelentette amerikai tisztségviselőkre hivatkozva a The Wall Street Journal.

Az amerikai elnök döntése azért különösen figyelemre méltó, mert az iráni ajánlat elfogadása megnyithatta volna a Hormuzi-szorost, amelyen békeidőben a világ tengeri úton szállított kőolajának körülbelül ötöde halad át. A hajóforgalom visszaesése hónapok óta súlyos zavarokat okoz a globális energiaellátásban, felhajtja az olaj és az üzemanyag árát, és nem mellékesen egyre kellemetlenebb belpolitikai problémát jelent Trumpnak is. A teheráni javaslatot Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter ismertette az ENSZ Közgyűlésének New York-i ülésszaka alatt. A terv szerint a felek hét napra felfüggesztették volna a harcokat, Irán pedig a folyamat végén megnyitotta volna a Hormuzi-szorost a kereskedelmi hajózás előtt, majd újraindultak volna az amerikai–iráni tárgyalások. Teherán ezért cserébe azt követelte, hogy Washington szüntesse meg az iráni kikötők tengeri blokádját, függessze fel az iráni olajexportra vonatkozó szankciókat, szabadítson fel mintegy 12 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyont, és tartsa be a térségre – ezen belül Libanonra is – kiterjedő tűzszünetet.

„Ha bizonyos feltételek teljesülnek, a Hormuzi-szoros hét nap elteltével megnyílik, és a tárgyalások újraindulnak”

– foglalta össze az iráni ajánlatot Aragcsi.

A tervet közvetítőkön keresztül már szeptember közepén eljuttatták Washingtonnak, az iráni küldöttség pedig a részletek megtárgyalására vonatkozó felhatalmazással érkezett New Yorkba . Maszúd Pezeskján iráni elnök szerint a válság tárgyalások útján rendezhető, az azonban az Egyesült Államokon múlik, hogy a diplomáciai vagy a katonai utat választja. Trump egyelőre a katonai utat választotta, csak láthatóan a választási naptárhoz igazítaná annak folytatását. A Wall Street Journal értesülése szerint ugyanis az elnök tanácsadóinak azt mondta, hogy a novemberi félidős választások után ismét megindulhat Irán bombázása. A tervezett csapások nagyságáról és célpontjairól egyelőre nem jelentek meg részletek.

Trump az ENSZ Közgyűlésén még az Iszlám Köztársaság „megsemmisítésével” is fenyegetőzött, miközben azt is állította, hogy a választások után akár megállapodás születhet Iránnal. Az elnök iráni politikája így továbbra is ugyanazon három állomás között ingázik: győzelmet hirdet, tárgyalásokat lebegtet meg, majd újabb légicsapásokkal fenyeget. A következetlenséget ezúttal a félidős választás köti össze valamiféle stratégiának látszó valamivé. A Fehér Ház ezzel párhuzamosan azt közölte, hogy közvetítőkön keresztül „pozitív és konstruktív” megbeszélések folynak. Teherán ezért hivatalosan még várja Washington válaszát, de Trump nyilvános elutasítása és a Wall Street Journal értesülése kevés kétséget hagy afelől, hogy az iráni ajánlat jelenlegi formájában nem vezet megállapodáshoz.

Mindez akkor történik, amikor a Hormuzi-szoros körüli válság már nemcsak Irán és az Egyesült Államok ügye. Az akadozó hajózás világszerte emeli az energiaárakat, növeli az inflációt, megterheli az európai gazdaságokat, és veszélyezteti a Perzsa-öböl országainak olajexportját. Az iráni ajánlat elfogadása nem jelentett volna tartós békét, de legalább lehetőséget teremtett volna a hajózás helyreállítására és a tárgyalások újrakezdésére. Trump ehelyett nemet mondott, majd lényegében közölte: a bombázás folytatódhat, csak előbb várjuk meg, amíg az amerikai választók leadják szavazataikat. Így fest a világ legerősebb hadseregének stratégiája, amikor azt nem a térség biztonságához, nem a globális energiaellátáshoz és még csak nem is valamiféle világosan megfogalmazott háborús célhoz, hanem a republikánus kampánynaptárhoz igazítják.

Ugar