Zelenszkij találkozna Putyinnal és fegyverszünetet ajánl – de vajon van-e partner a másik oldalon?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meglepő javaslatot tett: fegyverszünetet kér a teljes frontvonalon, és kész személyesen találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy megegyezésről tárgyaljon, a javaslatot Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója ismertette.

Eszerint Zelenszkij több elemből álló csomagot ajánl: tűzszünetet a légtérben (vagyis a kölcsönös légicsapások leállítását), az energetikai infrastruktúra elleni csapások beszüntetését, a katonai műveletek befagyasztását a jelenlegi frontvonal mentén, valamint összetett béketárgyalások megkezdését. Podoljak hozzátette, hogy Zelenszkij kész személyesen is találkozni Putyinnal, hogy elé tárja a javaslatot — a cél pedig az, hogy megteremtsék a feltételeket a későbbi, bonyolultabb béketárgyalásokhoz.

Három, egymásra épülő lépcsőről van szó. Az első a részleges tűzszünet: konkrétan a légtérben és az energetikai célpontok ellen. Ez a legkézzelfoghatóbb, mert épp ez az a két terület, ahol mindkét fél a legtöbb kárt okozza a másik civil infrastruktúrájában — Oroszország az ukrán erőműveket, Ukrajna az orosz finomítókat lövi. A második lépcső a front befagyasztása a jelenlegi vonalon — vagyis a harcok leállítása ott, ahol épp folynak. A harmadik pedig a tényleges béketárgyalások megkezdése.

Fontos pontosan látni, mi ez és mi nem. Ez nem kapituláció és nem területi engedmény — Zelenszkij nem mond le semmiről, csak a harcok befagyasztását és a tárgyalások megkezdését ajánlja. A jelenlegi frontvonal befagyasztása egyébként önmagában is kényes: gyakorlatilag azt jelentené, hogy a felek egyelőre ott maradnak, ahol vannak, a végleges területi kérdést a tárgyalásokra hagyva.

A javaslat súlyát az adja meg, hogy hova érkezik. A 2022-es háború kezdete óta több tárgyalási forduló is volt — és mindegyik kudarcba fulladt. Donald Trump amerikai elnök a második beiktatása elején azt ígérte, gyorsan rendezi az ukrajnai helyzetet: találkozott Zelenszkijjel is, Putyinnal is, és orosz–ukrán tárgyalódelegációk közti megbeszéléseket is szervezett. De az amerikaiak által kezdeményezett egyeztetések is eredmény nélkül maradtak, a Trump-adminisztráció figyelme pedig fokozatosan a venezuelai és a közel-keleti válságokra terelődött.

Ezt a hátteret nem szabad elfelejteni, amikor ezt az ajánlatot értékeljük: Zelenszkij korábban is tett hasonló gesztust — még júniusban egy nyílt levélben ajánlott „teljes tűzszünetet" és személyes találkozót Putyinnak —, és az sem vezetett sehova. A béke ajánlása tehát nem új; a kérdés mindig ugyanaz: van-e partner a másik oldalon.

Ki utasítja el a békét?

Mert érdemes feltenni a kérdést, amit a putyinista propaganda mindig elhallgat: ha Ukrajna újra és újra tűzszünetet és tárgyalást ajánl, akkor ki az, aki nem akarja a békét? A válasz kínosan egyszerű. Minden eddigi tárgyalás azért bukott meg, mert Moszkva maximalista, gyakorlatilag a kapitulációval felérő feltételeket szabott — ukrán területek átengedését, a hadsereg leszerelését, a NATO-tagság végleges feladását. Vagyis miközben Kijev a harcok befagyasztását kínálja, a Kreml a győzelmet követeli. És itt van egy különösen árulkodó jel, amit érdemes szóvá tenni. Ahogy ez a békeajánlat megjelent, az orosz propagandagépezet azonnal munkába állt, és kiforgatta. Az orosz hírportálok nem úgy tálalták, hogy „Ukrajna békét ajánl", hanem úgy, hogy Zelenszkij „a fronton közelgő katasztrófa miatt könyörög" — vagyis a béke gesztusát a gyengeség, a kétségbeesés jeleként állították be. Ugyanezek az oldalak rutinszerűen „illegitim Zelenszkijről" és „a kijevi rezsimről" írnak, sőt olyan groteszk fordulatokat is bevetnek, mint a „kokainos Zelenszkij 40 napos terrorterve". Ez önmagában is látlelet: megmutatja, hogy a Kreml számára a béke nem cél, hanem propagandaeszköz — amit vagy elutasít, vagy a saját narratívájába csavar. Aki tényleg békét akarna, az nem így reagálna egy tűzszünet-ajánlatra.

Egy ilyen ajánlatot nem szabad sem naiv lelkesedéssel, sem cinizmussal fogadni. Zelenszkij gesztusa valódi — de a tapasztalat azt mutatja, hogy amíg Moszkva a teljes győzelemben reménykedik, addig a legnagyvonalúbb ukrán ajánlat is elhal. A júniusi nyílt levél sorsa épp ezt példázza. Reális esély a tűzszünetre akkor lesz, ha a Kreml számára a háború folytatása drágábbá válik, mint a tárgyalás — és egyelőre nem ott tartunk.

Ez a hír ugyanakkor ismételten leleplezi azt a hazugságot, hogy „Ukrajna nem akarja a békét", hogy „Zelenszkij a háború folytatásában érdekelt". A valóság ennek épp a fordítottja: Kijev ismételten, konkrét lépésekkel kínál tűzszünetet és tárgyalást, miközben Moszkva az, amely elutasítja vagy kiforgatja. Aki tehát a békevágyra hivatkozva bírálja Ukrajnát vagy a támogatását, az vagy nem ismeri a tényeket, vagy szándékosan hazudik. A béke kulcsa nem Kijevben van, hanem Moszkvában — és amíg Putyin a győzelmet akarja, addig a legőszintébb ukrán békejobb is a levegőben marad.

Ugar