Katar figyelmeztet: a Báb el-Mandeb lezárása az egész Európa–Ázsia kereskedelmet megbéníthatja

Katar „katasztrofális következményekre” figyelmeztetett, miután az Irán által támogatott jemeni húszik elérték a Báb el-Mandeb-szorost, és elfoglalták a stratégiai jelentőségű Perim szigetét. A Hormuzi-szoroson már most is alig halad át kereskedelmi hajó, ezért a Vörös-tenger déli bejáratának lezárása egyszerre béníthatná meg a Perzsa-öbölből induló energiaszállítást és az Ázsia, illetve Európa közötti tengeri kereskedelem egyik legfontosabb útvonalát.

„A világ már így is eleget szenved a Hormuzi-szoros lezárása miatt, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ehhez még a Báb el-Mandeb lezárása is társuljon. A következmények katasztrofálisak lennének”

– jelentette ki Ibrahim al-Hasmi, a katari külügyminisztérium illetékese. Doha ezért diplomáciai megoldást és tárgyalásokat sürget.

A húszik elérték a közvetlenül a szoros mellett fekvő jemeni Dhubab városát, és megszerezték Perim szigetét is. A két pont birtoklása lehetővé teszi számukra, hogy közvetlenül fenyegethessék a Vörös-tenger és az Indiai-óceán között közlekedő hajókat. A forgalom már csökken: a Kpler adatai szerint hétfőn mindössze 21 hajó haladt át a Báb el-Mandeben, míg egy nappal korábban még 28. A húszik két szaúdi tartályhajót is célba vettek, Rijádot az általuk meghirdetett tengeri blokád megsértésével vádolva. A Hormuzi-szoros energiaforgalma önmagában jóval nagyobb: 2025 első felében naponta átlagosan 20,9 millió hordó kőolaj és kőolajtermék haladt át rajta. A Báb el-Mandeb akkori forgalma 4,2 millió hordó volt, ez azonban 2026 tavaszára hozzávetőleg napi 5,4 millió hordóra emelkedett, miután a Hormuzi-szoros körüli háborús helyzet miatt egyre több szállítmányt tereltek a Vörös-tenger felé.

A Báb el-Mandeb jelentősége azonban nem korlátozódik az olajra. A szoros a Szuezi-csatorna déli kapuja, így rajta keresztül halad az Ázsia és Európa között szállított konténerek, gépjárművek, elektronikai alkatrészek, ruházati termékek, műtrágya és gabona jelentős része is. Normális körülmények között a világkereskedelem mintegy 12 százaléka használja a Vörös-tenger–Szuezi-csatorna útvonalat, a nagy konténerhajók esetében pedig ez az arány megközelíti a 30 százalékot. A szoros lezárása nem állítaná le teljesen a kereskedelmet, a hajóknak azonban meg kellene kerülniük egész Afrikát a Jóreménység foka felé. Ez egy Ázsia és Európa közötti úton legalább tíznapos késést okozna, miközben emelkedne az üzemanyag-fogyasztás, a személyzet költsége, a biztosítási díj és az ugyanannyi áru szállításához szükséges hajók száma. A fogyasztók szempontjából mindez drágább üzemanyagot, magasabb szállítási költségeket és újabb inflációs hullámot jelentene. A veszélyt az teszi különösen súlyossá, hogy Szaúd-Arábia éppen a Hormuzi-szoros kiesése miatt terelte olajexportjának jelentős részét a Vörös-tengerhez vezető Kelet–Nyugat vezetékre. Ezt azonban egy Irak felől érkező dróntámadás után szintén le kellett állítani, miközben Donald Trump elutasította Rijád kérését, hogy az Egyesült Államok katonailag lépjen fel a húszik ellen. A globális kereskedelem két létfontosságú szűkülete így egyszerre került iráni, illetve Irán által támogatott fegyveres erők nyomása alá.

Forrás: G4Media