Zuhanó tinifogyasztás, robbanó stimulánsok, 60 százalékkal több halott – a román drogjelentés három arca

A román kormány csütörtöki ülésén tárgyalta az addikciókkal foglalkozó ügynökség friss jelentését az ország drogfogyasztásáról – a G4Media szemlézte, a teljes, 111 oldalas dokumentum pedig elérhető a kormány honlapján. A „nő a drogfogyasztás" típusú címek mögött azonban egy jóval árnyaltabb – és a szakpolitika szempontjából sokkal fontosabb – kép rajzolódik ki: nem a mennyiség változott érdemben, hanem az, hogy kik és mit használnak. Három csendes átrendeződés zajlik egyszerre, a végén pedig ott egy nyugtalanító szám: egyetlen év alatt 60 százalékkal nőtt a drog okozta halálesetek száma.

Amikor egy drogjelentésről az a hír járja körbe, hogy „emelkedik a fogyasztás", érdemes megállni egy pillanatra és megnézni, pontosan melyik szám emelkedik. A román kormány elé most került, az addikciókkal foglalkozó nemzeti ügynökség által készített dokumentum épp erre jó példa. A magva egy nagy mintás felmérés: 7200 megkérdezett, ebből 5700 fős országos reprezentatív minta a 15–64 évesek köréből, kiegészítve egy 1500 fős bukaresti fiatal (15–34 éves) almintával.

A 2024-es adatokat a 2019-es előző hullámmal vetették össze, tehát egy ötéves trendet látunk – nem pillanatképet. És igen, a leggyakrabban idézett főszám tényleg nőtt: a 15–64 évesek 12,6 százaléka próbált már életében legalább egy tiltott szert, ami 0,7 százalékponttal több, mint 2019-ben. Ez az úgynevezett élettartam-prevalencia: aki valaha, akár egyetlenegyszer fogyasztott, örökre benne marad ebben a számban. Épp ezért félrevezető önmagában: a mutató a természeténél fogva csak nőni tud, hiszen az élettapasztalatot nem lehet „visszavonni".

A tényleges, aktuális droghelyzetről a másik két adat árulkodik – és azok éppen csökkentek. Az elmúlt évi fogyasztás 5,7 százalékra mérséklődött (mínusz egy százalékpont), az elmúlt havi pedig 4 százalékra (mínusz 0,2). Magyarul: egyre többen vannak, akik valaha kipróbáltak valamit, de az aktív, friss fogyasztás visszaesett. Aki tehát ezzel a jelentéssel a kezében drogapokalipszist hirdet, az vagy nem olvasta el, vagy elolvasta – csak épp kampányidőszak van. A jelentés igazi története ugyanis nem a mennyiség, hanem az átrendeződés. Méghozzá három fronton.

Első front: a nemek fordulata

A legfeltűnőbb változás, hogy megbillent a hagyományos minta. A férfiaknál – különösen a fiataloknál – gyakorlatilag minden mutató csökken: a fiatal férfiak élettartam-fogyasztása 3,4, az elmúlt évi 4,5, az aktuális és 2,3 százalékponttal esett vissza 2019 óta. A nőknél viszont a vizsgált adatok végig emelkedést mutatnak: a fiatal nők élettartam-mutatója 4,4 százalékponttal nőtt. Egyes szereknél a különbség még markánsabb: a kokainnál a 15–64 éves nők körében az érték gyakorlatilag megduplázódott (1-ről 1,9 százalékra), az ecstasynál pedig a fiatal nőknél 0,5-ről 2,2 százalékra ugrott. A jelentés maga is kimondja: fordulóban van a „tradicionális" minta, amelyben a kockázatos szerhasználati magatartásokat a férfiak vették fel gyorsabban. Ez pedig nem morális kérdés, hanem szakpolitikai. A megelőző és ártalomcsökkentő programok évtizedek óta a tipikus férfi fogyasztói profilra vannak kalibrálva – ha a trend tartós, ezeket újra kell tervezni. A női szerhasználat ugyanis más mintázatú, más helyzetekben zajlik, és a nők jellemzően később, nagyobb szégyen árán jutnak el a segítségig. És ebben Románia nem kivétel, hanem inkább előfutár: az Európai Kábítószer-ügynökség (EUDA) idei jelentése külön kiemeli, hogy a crack miatt kezelésbe lépők közel negyede már nő, és sürgeti a nemi szempontokra érzékeny ellátás kiépítését. Vagyis a román adat egy kontinentális trend helyi lenyomata. Én itt hozzátenném azt is, hogy a statisztika nem mutatja a diszkóban elkövetett bűneseteket, amikor a lányokat tudtukon kívül narkózzák be...

Második front: a szerek átrendeződése

A 2010-es évek nagy mumusa, az „etnobotanikus" új pszichoaktív szerek piaca – a Funkytól a Special Cake-ig terjedő, változatos fedőnevű vegyipari kreativitás – lényegében összeomlott. A férfiaknál az elmúlt havi fogyasztás 3,4-ről 0,5 százalékra zuhant, a fiataloknál minden mutató a töredékére esett. A heroinnál 55 százalékos csökkenés látszik az élettartam-prevalenciában, legalábbis 2019-hez képest. Örülni azonban csak módjával érdemes, mert a kereslet nem eltűnt, hanem átvándorolt. A kokain minden mutatója emelkedik, az amfetamin- és metamfetamin-fogyasztás pedig ötéves távon a hatszorosára nőtt: a teljes népességben 0,2-ről 1,2 százalékra, a fiataloknál 0,3-ról 1,8-ra (élettartam-prevalencia). Ez az igazán vészjósló szám a jelentésben. A stimuláns-hullám ugyanis az, ami Nyugat-Európán már végigsöpört, és aminek a végén a cseh–szlovák típusú metamfetamin-probléma áll. Nem légből kapott párhuzam: az EUDA friss európai jelentése szerint a metamfetamin miatt kezelésbe lépők túlnyomó többsége mindössze néhány országból – elsősorban Csehországból, Németországból és Szlovákiából – kerül ki, a kokain pedig mára a kannabisz utáni második leggyakoribb tiltott szer a kontinensen, amely az uniós drogos halálozások 27 százalékában érintett. Romániában mindez ráadásul egy olyan ellátórendszerre zúdul, amely történetileg a heroinra és Bukarestre van méretezve – nem a szétterülő stimulánshasználatra.

Harmadik front: a tinédzserek – és itt jön a jó hír

A riogatós olvasatok rendre elfelejtik a jelentés legbiztatóbb adatát. A 16 éves diákok körében az élettartam-fogyasztás öt év alatt 9,5-ről 6,2 százalékra, az elmúlt évi pedig 9-ről 4 százalékra – tehát több mint felére – csökkent. Ezzel a román tinédzserek drogfogyasztása jóval a 13 százalék körüli európai átlag alatt van. Ráadásul a nemek közötti különbség is elolvad: 2019-ben a fiúk 10, a lányok 8,6 százaléka próbált már valamit; 2024-re ez 6,4, illetve 6 százalékra csökkent, vagyis a két nem profilja közeledik egymáshoz – egy amúgy is alacsony szinten. Bármit gondoljunk is a román drogpolitikáról, ez az adat nemzetközi összevetésben kifejezetten jó. És megérdemelné, hogy valaki megvizsgálja, mi működik itt – mielőtt a politika a szokásos reflexből azt rontaná el, ami éppen javul.

A mérleg másik serpenyője: a halottak

És akkor az az adat, amitől az egész nem lehet sikerjelentés. 2024-ben 47 drogfogyasztáshoz köthető haláleset történt, ebből 40 közvetlenül a szerhasználat következménye (26 férfi, 14 nő) – és ez a szám egyetlen év alatt 60 százalékkal nőtt. A legérintettebb korosztály nem a tiniké, hanem a 35–39 éveseké. Ez a kombináció – csökkenő friss fogyasztás mellett meredeken emelkedő halálozás – a szakirodalomból jól ismert, és semmi jót nem jelent. Arra utal, hogy a fogyasztók szűkülő, de egyre veszélyeztetettebb magja egyre kockázatosabb szereket, egyre kiszámíthatatlanabb összetételben használ, miközben az ellátórendszer nem ér el hozzájuk. Az európai kép is baljós: az EUDA szerint 2024-ben legalább 7600 túladagolásos haláleset történt az EU-ban, jellemzően több szer együttes jelenlétében. Kevesebben drogoznak, de akik igen, azok közül többen halnak meg – ez nem a siker, hanem az elhanyagolt ártalomcsökkentés képlete.

Mi következik mindebből? A jelentés se nem pánikra, se nem vállveregetésre való. A biztató tinédzser-adatok és a zuhanó dizájnerdrog-számok mögött ott a stimuláns-robbanás, a női fogyasztás csendes emelkedése és a 60 százalékkal több halott. A valódi kérdés az, hogy a kormányülésen a döntéshozók a jelentés melyik felét olvassák majd fel egymásnak – és hogy születik-e belőle több túladagolás-megelőző program, női fókuszú ellátás és stimuláns-stratégia. Vagy marad a jól bevált módszer: egy vastag PDF, amelyet a következő, 2029-es felmérésig senki nem nyit ki.

Tordai András

Felhasznált források: A román kormány elé terjesztett hivatalos jelentés 

Európai Kábítószer-jelentés 2026 

Kokain – európai helyzetkép

Drog okozta halálozás Európában:

A teljes 2026-os európai jelentés