Trump aláírta az új orosz szankciós törvényt, először került külön célkeresztbe az árnyékflotta

Donald Trump amerikai elnök pénteken aláírta az Oroszországgal szembeni szankciókat jelentősen kibővítő törvényt, amely az orosz energetikai és hadiipari ágazat, a pénzügyi intézmények és a háborút támogató külföldi hálózatok mellett első alkalommal emeli külön törvényi célponttá Moszkva úgynevezett árnyékflottáját. A jogszabály akár százszázalékos vámok alkalmazását is lehetővé teszi az orosz kőolaj és földgáz legnagyobb vásárlóival, valamint a szankciók kijátszásában közreműködő országokkal szemben.

A Fehér Ház közleménye szerint Trump szeptember 18-án írta alá a H.R. 5334-es számú, hivatalosan Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Act of 2026 nevet viselő jogszabályt. A névadó Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor, Ukrajna egyik legkövetkezetesebb kongresszusi támogatója volt, aki Richard Blumenthal demokrata szenátorral közösen dolgozta ki a törvény eredeti változatát. Graham júliusban meghalt, a Kongresszus ezt követően nevezte el róla a szankciós csomagot. A törvény célja az orosz állam háborús bevételeinek csökkentése, mindenekelőtt az energiahordozók exportjának és az ezekhez kapcsolódó pénzügyi, szállítási és biztosítási hálózatoknak a korlátozásával. A rendelkezések orosz politikai és katonai tisztségviselőket, bankokat, energetikai és hadiipari szereplőket, valamint az orosz hadigépezet ellátásában vagy a már meglévő szankciók kijátszásában részt vevő külföldi vállalatokat és hálózatokat is érinthetnek.

A jogszabály egyik legfontosabb újdonsága, hogy külön szankciós célpontként nevezi meg az orosz árnyékflottát. Az Egyesült Államok korábban is helyezett szankciós listára egyes tartályhajókat, hajótulajdonosokat és üzemeltetőket, most azonban először került az árnyékflotta elleni fellépés önállóan a törvényi keretbe. Az árnyékflotta jellemzően elöregedett, nehezen követhető tulajdonosi hátterű tartályhajókból áll, amelyek gyakran zászlót, tulajdonost vagy üzemeltetőt váltanak. A hajók mögött fedőcégek és többszintes vállalati hálózatok működnek, sokszor olyan államokban bejegyezve, amelyek csak korlátozottan működnek együtt a nyugati hatóságokkal. Egy részük kikapcsolja vagy meghamisítja az automatikus azonosító rendszerét, nyílt tengeren rakományt cserél más hajókkal, illetve ismeretlen vagy nehezen ellenőrizhető biztosítással közlekedik. A rendszer célja, hogy az orosz kőolaj a nyugati korlátozások és az árplafon ellenére eljusson a világpiacra. A bevétel közvetlenül hozzájárul az orosz államháztartás és ezen keresztül az Ukrajna elleni háború finanszírozásához.

Az új törvény alapján az amerikai hatóságok az árnyékflotta hajói mellett a mögöttük álló tulajdonosokat, üzemeltetőket és a szankciók kijátszását segítő hálózatokat is célba vehetik. A szankciós listára kerülés az Egyesült Államokban található vagyon befagyasztását, az amerikai személyekkel és vállalatokkal folytatott tranzakciók tilalmát, valamint a dolláralapú pénzügyi rendszerből való gyakorlatilag teljes kiszorulást jelentheti. A rendelkezések közvetett hatása ennél is nagyobb lehet, mert a bankok, biztosítók, kikötőüzemeltetők és hajózási társaságok rendszerint már a szankciós kockázat felmerülésekor megszakítják kapcsolataikat az érintett vállalkozásokkal. A törvény arra is felhatalmazza az amerikai elnököt, hogy akár százszázalékos vámot vessen ki az orosz kőolaj és földgáz legnagyobb vásárlóitól érkező termékekre. A rendelkezések a törvény elfogadását megelőző tizenkét hónap forgalma alapján az öt legnagyobb importőrt, valamint a szankciók kijátszását leginkább elősegítő öt országot célozhatják.

A lehetséges érintettek között elsősorban Kína és India szerepel, de a Reuters szerint Japán és egyes európai államok (például Magyarország) is bekerülhetnek a vizsgált országok körébe. A törvény kivételt engedhet azoknak az államoknak, amelyek az orosz földgázexport kevesebb mint 15 százalékát vásárolják fel, és bizonyítható lépéseket tesznek függőségük csökkentésére. A rendelkezések nem jelentik azt, hogy automatikusan minden érintett ország valamennyi termékére százszázalékos vám kerül. A törvény széles mozgásteret hagy az elnöknek a vámok mértékének, célpontjainak és esetleges felfüggesztésének meghatározásában. Trump bizonyos országok esetében felmentést is adhat, ezért a jogszabály tényleges hatása nagyrészt attól függ majd, hogyan hajtja végre a Fehér Ház. A törvény támogatói szerint a másodlagos nyomásgyakorlásra azért van szükség, mert az Oroszország elleni közvetlen szankciók önmagukban nem akadályozták meg az orosz energiaexportot. Moszkva elsősorban ázsiai vásárlók felé irányította át a szállításokat, miközben közvetítő cégekkel, harmadik országokon keresztül lebonyolított üzletekkel és az árnyékflottával kerülte meg a korlátozásokat. A bírálók ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a százszázalékos vámok nemcsak az érintett országokat, hanem az amerikai vállalatokat és fogyasztókat is sújthatják. Több demokrata képviselő azért ellenezte a csomagot, mert szerintük az túl széles kereskedelmi jogköröket ad Trumpnak, aki azokat akár európai szövetségesekkel szemben is felhasználhatja.

A törvény eredeti változatát még 2025 áprilisában terjesztették be, elfogadása azonban több mint egy évig húzódott. Trump korábban vonakodott újabb, törvényben rögzített szankciókat támogatni, mert a gazdasági korlátozások és vámok alkalmazását elsősorban elnöki hatáskörben akarta tartani. A Fehér Ház csak 2026 nyarán járult hozzá ahhoz, hogy a republikánus kongresszusi vezetés szavazásra bocsássa a csomagot. Trump támogatásának egyik feltétele az volt, hogy a törvény öt évvel hosszabbítsa meg az Iránnal szembeni, energia- és fegyveripari korlátozások alapjául szolgáló amerikai szankciós felhatalmazást. A Szenátus augusztusban 86–11 arányban fogadta el a törvényt. A Képviselőház szeptember 16-án 262–159 arányban szavazta meg: 58 demokrata képviselő csatlakozott a támogatókhoz, miközben hét republikánus a javaslat ellen voksolt. A csomag ezzel az egyik legnagyobb kétpárti támogatást élvező, Ukrajnával kapcsolatos amerikai törvénnyé vált Trump második elnöki ciklusa alatt.

A jogszabály elfogadása ugyanakkor csak a jogi keretet teremti meg. Az Oroszországra gyakorolt tényleges nyomás attól függ, hogy a Trump-kormányzat milyen gyorsan azonosítja és szankcionálja az árnyékflotta hajóit és háttérvállalatait, mely országokra vet ki vámot, illetve milyen széles körben él az elnök számára biztosított felmentési lehetőségekkel.

Ugar