32 százalék: a számla, amelyet a benzinkútnál nyújtottak be Trumpnak
Van a demokráciában egy sajátos igazságszolgáltatás: lassú, esetlen, néha bosszantóan késlekedő, de a végén mégis megérkezik - Donald Trump közel-keleti háborúja most benyújtotta a számlát. A Reuters/Ipsos vasárnap zárult, négynapos felmérése szerint az elnök támogatottsága 32 százalékra zuhant, ami egész politikai pályafutásának legalacsonyabb értéke. A tisztelt amerikai közvélemény ezzel a felismeréssel kissé megkésett, az időzítés viszont, alig hat héttel a november 3-i időközi választások előtt, maga a politikai költészet.
A republikánusoknak már csak 73 százaléka támogatja az elnököt, egy héttel korábban még 82 százalék volt ez az arány. Kilenc pont egyetlen hét alatt, a saját táborán belül - ez nem a demokraták vagy a függetlenek elfordulása, hanem a keménymag megrendülése, és egy elnök számára nincs ennél vészjóslóbb jel. A megélhetési költségek kezelésével az amerikaiaknak mindössze 17 százaléka elégedett, a republikánus szavazók körében pedig most először fordult elő, hogy többen elégedetlenek Trump gazdaságpolitikájával (51 százalék), mint ahányan támogatják (44 százalék). Ez az a pillanat, amikor a törzs elkezdi megkérdőjelezni a törzsfőnököt, és ha ez egyszer elindul, nehéz megállítani – egykori kollégája és imádottja, Viktor Orbán erről már első kézből tudna mesélni.
Az iráni háborút az amerikaiaknak mindössze 24 százaléka támogatja, ez pedig már nem a gyenge mutató, hanem egy mereven elutasított politika. A februárban indított háború óta a Hormuzi-szoros forgalma a töredékére esett, az üzemanyagárak pedig megugrottak, ez pedig olyan fájdalom, amelyet minden amerikai a saját pénztárcáján érez. A dízel kiskereskedelmi ára szeptemberben először lépte át a gallononkénti hat dollárt, az amerikai autósszövetség 14-én 6,23 dolláros rekordot mért, a dízelkészletek pedig az 1982-ben kezdődött nyilvántartás óta nem voltak ilyen alacsonyak az év ezen szakában. Ez nemcsak az autóst sújtja: dízellel megy a traktor, a kamion és a gyár, vagyis a drágulás végigfut minden bolti polcon. A Reuters szerint a rekordár már a Republikánus Pártot is aggasztja a választások előtt. Nem kell hozzá geopolitikai szeminárium, hogy bárki megértse, mi történik – elég ránézni a számlálóra a kútnál.
Trump 2025 januárjában azzal az ígérettel tért vissza a Fehér Házba, hogy megállítja az inflációt, és véget vet a külföldi háborúknak. Húsz hónappal később mindkét ígéretét a visszájára fordította: új háborút indított, az infláció egyik legfájóbb formáját, az üzemanyagárat pedig ő maga tornászta fel. Amikor a katonai út zsákutcának bizonyult, augusztusban bejelentette „minden idők legkíméletlenebb gazdasági hadműveletét" Irán ellen, a kutaknál azonban ebből semmit nem lehet érezni. A felmérésben van egy adat, amelyről Trump a legkevésbé szeretne hallani: a mostani 32 százalék alacsonyabb bármelyik értéknél, amelyet valaha Joe Bidennél mértek. Annál a Bidennél, akinek az elnökségét szintén emelkedő infláció kísérte, és aki egy katasztrofális vitaszereplés után, a kora miatti aggodalmak közepette végül lemondott az újraindulásról. Trump évekig Biden hanyatlásának ellenpontjaként építette fel magát, most pedig kiderül, hogy a saját mélypontja mélyebb, mint amit az elődjénél valaha mértek.
A november 3-i választások felől nézve még rosszabb a kép. A regisztrált szavazók 43 százaléka a demokratákra, 35 százaléka a republikánusokra szavazna a kongresszusi választáson. Ez a nyolcpontos különbség a legnagyobb demokrata előny, amelyet a Reuters/Ipsos idén mért. Ha a republikánusok akár csak az egyik házat elveszítik, Trump napirendje a mandátuma hátralévő két évében drasztikusan beszűkül, és éppen az a korlátlan mozgástér tűnik el, amelyet eddig élvezett. A bevándorlás, amely a legerősebb kártyája volt, szintén kétélűvé vált: a saját táborában még 79 százalék támogatja a kemény vonalat, az amerikaiak összességének azonban csak 36 százaléka, 55 százalék pedig elutasítja. Több republikánus szövetségese is figyelmeztette, hogy az agresszív deportálási kampány elidegenítheti azokat, akiknek a családjában vannak nemrég bevándorolt tagok, köztük a spanyol ajkú szavazók egy részét, akik 2024-ben még jelentős számban mellé álltak.
Ugar
V-a plăcut articolul?
Susțineți munca noastră cu o donație mică
Plată securizată prin Stripe • Min. 2 EUR
Recomandări Gesta:
Antal Árpád strigă din nou pe Facebook, dar munca de fond se vede clar că lipsește
Institutul-satelit al UDMR a dat colțul, dar tot cu el se fac materialele ilustrative.
Reformă sau iluzie? Lunea aceasta se va afla dacă PSD a venit să guverneze sau doar să promită
Sorin Grindeanu convoacă luni dimineață conducerea PSD. Potrivit Mediafax, întâlnirea are loc chiar în momentul în care se poartă discuții despre pensii și salarii, iar partidul trebuie să răspundă pentru prima dată de unul singur, fără partener de coaliție, la întrebarea câți bani are țara și pe ce îi cheltuiește. La ce merită să fim atenți?
Meloni: atacurile cibernetice și alertele cu bombă arată că este nevoie de mai mulți bani pentru apărare
Premierul italian Giorgia Meloni a declarat vineri jurnaliștilor, în pauza târgului internațional de cai Fieracavalli de la Verona, că Europa trebuie să-și majoreze cheltuielile pentru apărare și securitate. În opinia sa, infrastructura civilă este amenințată astăzi nu de pericole îndepărtate, ci de atacuri resimțite în viața de zi cu zi.
Expresii blocate de Apple: dictatorul Trump, independența Tibetului și intrarea trupelor ruse
Tastatura iPhone-ului blochează aproape o sută de mii de cuvinte și expresii în circa treizeci de limbi atunci când utilizatorul încearcă să le introducă prin metoda de scriere rapidă, prin glisare, iar lista nu conține doar cuvinte vulgare sau jignitoare, ci și expresii politice.
De la ianuarie, francezii vor asigura protecția hubului de armament destinat Ucrainei
Franța va prelua, de la 1 ianuarie 2027, apărarea antiaeriană a regiunii Rzeszów din sud-estul Poloniei, unde funcționează cel mai important nod logistic al ajutorului militar occidental destinat Ucrainei. Ambasadorul Franței la Varșovia, Étienne de Poncins, a declarat vineri, 6 noiembrie, jurnaliștilor, că „de la 1 ianuarie, în cadrul NATO, Franța va prelua apărarea antiaeriană în zona Rzeszów”.