Dokumentum betöltése...
A Meta most kapta el saját magát hazudozáson, csak épp pont a legkényesebb terepen: a saját maga által felbérelt kenyai alvállalkozóival érzékeny, gyerekeket veszélyeztető tartalmakkal etette a konkurens chatbotokat, hogy bebizonyítsa, mások mennyire pongyolán bánnak a kiskorúak biztonságával. Mindezt úgy, hogy közben a vállalat saját mestersége sintelligencia-rendszereiről készült belső vizsgálatból kiderült: a gyermekek szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos tartalmak blokkolásában 66,8 százalékos kudarcrátát produkáltak, az öngyilkossággal és öncsonkítással kapcsolatos üzeneteknél pedig 54,8 százalékosat.
Vagyis az a cég, amelynek saját termékei a vizsgálatok szerint minden második esetben simán átengedik az öngyilkossággal kapcsolatos veszélyes üzeneteket, most morális felháborodással küldte kenyai dolgozóit, hogy gyereknek adják ki magukat a Google Gemini és az OpenAI ChatGPT előtt, és azt vizsgálják, ők mennyire bukdácsolnak ugyanezekkel a kérdésekkel. Ebben a fényben a Meta gesztusa kevésbé tűnik komoly biztonsági auditnak, sokkal inkább egy olyan vállalat versenystratégiájának, amely képtelen rendet tenni a saját portáján, ezért inkább szétnéz, hátha a szomszédén talál mocskosabb sarkot.
Az időzítés itt is mindent elárul: a Meta éppen most gyorsítja fel azt a folyamatot, amelynek keretében 2026 végéig a tartalommoderálási munkaerejének több mint 90 százalékát nagy nyelvi modellekre cserélné, miután idén már a felülvizsgálati kérések felét rábízta a mesterséges intelligenciára. A vállalat állítása szerint ezek a rendszerek 13 százalékkal kevesebb hibát vétenek, miközben 10 százalékkal több szabályzatsértést fognak ki, mint az emberek – ami önmagában is megérne egy független ellenőrzést, hiszen pont az a cég állítja ezt magáról, amelynek chatbotjai a saját red team-jük szerint a legérzékenyebb gyermekvédelmi témákban bukásra állnak. Az automatizálás emberi ára közben nagyon is kézzelfogható: áprilisban a nairobi székhelyű Sama outsourcing cég 1108 alkalmazottnak küldött felmondást, miután a Meta hivatalosan is felbontotta velük a szerződést. A szerződésbontást pedig olyan bejelentések előzték meg, amelyekben ugyanezek a kenyai dolgozók arról számoltak be, milyen megrázó tartalmakat kellett feldolgozniuk a Meta okosszemüvegének felvételein keresztül.
Ami igazán cinikussá teszi a történetet, az nem is maga a tesztelés ténye, hanem az, hogy kit ültetnek a tűzvonalba: alulfizetett, harmadik világból érkező alvállalkozókat bíznak meg azzal, hogy gyereknek tettetve magukat, kifejezetten veszélyes tartalmú üzeneteket és képeket küldjenek idegen chatbotoknak. Mindezt ugyanaz a vállalat teszi, amely saját moderátori állományát éppen leépíti, és helyettük olyan rendszerekre bízza a döntéseket, amelyeknek megbízhatóságáról jelenleg is csak a vállalat saját, ellenőrizhetetlen állításai léteznek. A Meta tehát egyszerre számolja fel azt az emberi felügyeletet, amely a saját termékeit védhetné, és veti be alulfizetett emberi munkaerejét arra, hogy mások termékeit leplezze le – ami nem biztonsági gondosságról, hanem egy jól kitalált PR-hadműveletről árulkodik: úgy mutogatni mások hibáira, hogy közben senki ne nézzen rá igazán alaposan a sajátunkéra.
FORRÁS: Media Post
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Az első két VSHORAD rendszer szállítását három éven belül ütemezték, az üzemeltetők kiképzése pedig már az átvétel előtt megkezdődik. A 2025 júliusában megkötött, kibővített keretmegállapodás hat integrált SHORAD–VSHORAD rendszert, hat SHORAD rendszert, hat VSHORAD rendszert irányoz elő, a hozzájuk tartozó lőszerrel, kiképzéssel és logisztikai támogatással együtt. A SPYDER rendszer egy mobil, gyors reagálású légvédelmi megoldás, amelyet a légi fenyegetések széles skálája elleni védelemre terveztek. Képes elfogni repülőgépeket, drónokat, helikoptereket és precíziós irányítású lőszereket, valamint taktikai ballisztikus rakétákat is. A SPYDER mobil légvédelmi rendszercsalád a rövid és a nagy hatótávolságú változatokat egyaránt magában foglalja, gyors reagálású és harci körülmények között is bevizsgált rendszerekről van szó, a család tagjai a SPYDER SR, a SPYDER MR, a SPYDER LR, a SPYDER ER és a SPYDER All-in-One.
Ha most nekiállunk rendbe hozni a környezetet, talán pár évtized múlva élhetőek lesznek a körülmények. Ha nem állunk neki, akkor viszont pár év múlva már nem lesz panasz rájuk – mert nem lesz, ki panaszkodjon.
Az Egyesült Államok megemelte a tétet, ám nem volt felkészülve arra, hogy megfizesse a valódi győzelemhez szükséges árat. Nem volt politikai felkészültség. Nem volt nemzeti konszenzus. Nem létezett világos magyarázat az amerikai nép számára arra nézve, hogy miért is érdemes szembenézni a gazdasági költségekkel, az energiabiztonsági kockázatokkal, a csapatok esetleges bevetésével és a háború regionális kiterjedésének lehetőségével. Mindezek hiányában az amerikai fenyegetés sosem rendelkezett teljes támogatottsággal.
A vállalat azzal érvel, hogy egy ilyen mértékű adatmegosztás kiberbiztonsági szempontból kifejezetten veszélyes lehet, hiszen még az állítólag anonimizált adathalmazokból is rekonstruálhatóvá válhatnak érzékeny felhasználói információk, és ebben az aggodalomban a vállalat nincs is teljesen egyedül: független szakértők, köztük Łukasz Olejnik kiberbiztonsági kutató is rámutatott arra, hogy a Bizottság jelenlegi anonimizálási elképzelése, amely entitás-engedélylistákkal és lekérdezéshossz-küszöbértékekkel dolgozna, akár egyedi keresési lekérdezések nyilvánosságra kerüléséhez is vezethet. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Center for Cybersecurity Policy and Law is, amely szerint a rendkívül részletes adatok széles körben történő, kötelező megosztása önmagában is komoly biztonsági kockázatot jelent, a Progress Chamber pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Android-együttműködési javaslat új lehetőségeket nyithat mesterséges intelligencia-ügynökök számára ahhoz, hogy megfigyeljék a felhasználói kontextust vagy akár adatszivárgást idézzenek elő.
A további kutatások felgyorsítása érdekében a Meta nyilvánosságra hozta a teljes betanítási kódot mind a v1, mind a v2 verzióhoz, kutatási partnere, a Baszk Kogníció-, Agy- és Nyelvtudományi Központ pedig közzétette a v1-es verzióhoz tartozó adathalmazt is, a projektben részt vevő Jean-Rémi King kutató pedig a közösségi médiában tisztázta, hogy a lektorált tanulmány valójában a Nature Neuroscience folyóiratban jelent meg. A nyilvánosság fogadtatása ugyanakkor meglehetősen megosztott volt, hiszen míg sokan az akadálymentesítés terén elért komoly előrelépésként méltatták a fejlesztést, mások határozott bizalmatlanságuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy éppen a Meta vesz részt egy ilyen, agyleolvasásra képes technológia fejlesztésében, tekintettel a vállalat alapvetően reklámvezérelt üzleti modelljére.