A Nyugat árulásának újabb lépése

Hölgyeim és uraim! Az UGAR rövid története során sok erőfeszítést tett abba, hogy a háború, a hibrid háború a kognitív háború és az orosz dezinformáció elleni védekezésből kivegye a részét. Ugyanakkor megpróbáltuk a csúnya, nem túl kedvező dolgokat sem elhallgatni.

Korábban több alkalommal is írtunk arról, hogy a Nyugat árulása döntheti romba Ukrajnát, a legutóbbi, témával foglakozó írásomban pedig pont azt magyaráztam el, hogy ez nem egy pillanat műve lesz, hanem egy lassú folyamat, amely valahol Orbán vétóival kezdődött és folytatódott, és Trump elnökké válásával nagyobb sebességre kapcsolt. A mai hír viszont, amelyet alább ismertetek, mindannyiunk számára világossá kell tegye, hogy a nyugati egység megtört, az ukránpárti európai államok egedül maradtak, és csak idő kérdése, hogy ezen államok vezetését mikor váltja le a vérszagot megérző, az orosz győzelem lehetőségétől megittasult putyinista tömeg.

A megosztani szánt hír pedig a következő: a Pentagon megszakította a kapcsolatot a német védelmi minisztériummal, ugyanakkor bizonyos Ukrajnába irányuló katonai támogatásokat leállított. Mindez nem valami habókos rémhírterjesztő mondta el, hanem a német hadsereg főfelügyelője, Christian Freuding altábornagy ismertette a The Atlanticnek adott hosszabb interjújában, és szemlézte azt az Ukraine Breaking News Facebook-oldal, az RBC Ukraine, és nem kevés kárörömmel a TASS.

A Német Hadsereg főfelügyelője, Christian Freuding altábornagy a The Atlanticnak elmondta, hogy korábban „éjjel-nappal” üzenetváltás zajlott az amerikai partnereivel, azonban a Pentagonnal folytatott kommunikációt megszakították. Ez az Ukrajnának nyújtott támogatással kapcsolatos koordinációra is kihat: a Trump-kormányzat nem értesítette Berlint bizonyos ukrajnai fegyverszállítások felfüggesztéséről. Freudingnak a washingtoni német nagykövetségen keresztül kellett próbálkoznia ahhoz, hogy „találjon valakit a Pentagonban”. Freuding megjegyezte: a német katonai elemzőknek nemcsak annak valószínűségét kell felmérniük, hogy Oroszország a következő években megtámadja-e a NATO-t, hanem azt is, hogy az Egyesült Államok megvédené-e Európát egy ilyen helyzetben. „Nemcsak az ellenség kopogtat az ajtón — mindeközben egy valódi szövetségest és barátot is elveszítünk.”

A teljes körű tájékoztatás kedvéért tegyük hozzá, hogy az eredeti interjút nem tudtuk elolvasni, mert fizetős cikkről van szó. Ugyanakkor, legyen bármennyire is kontextusfüggő, az utóbbi napok eseményei, a Trump-féle 28 pontos "béke"terv, a Witkoff-féle hangfelvétel kiszivárgása, Ukrajna megzsarolása minden azt mutatja, hogy a Nyugat árulása zajlik, és már csak idő kérdése, hogy mikor marad magára a megtámadott ország és annak népe.

És akkor most mindenki megkeresheti magában is a hibát - mit tett vagy nem tett, hogy ide jutottunk?

A. K.