Bemutatkozik az új brit miniszterelnök - eltörli az áram ÁFÁ-ját
Az Egyesült Királyság vadonatúj miniszterelnöke, Andy Burnham a hivatalba lépése második napján bejelentette: a jövő télen eltörli a háztartási áramfogyasztás áfáját. Nem világmegváltás – egy átlagháztartásnak évi 53 euró –, de a gesztus és főleg a finanszírozás módja beszédes. A pénzt ugyanis abból teremtik elő, hogy kukázzák elődje vitatott digitális személyiigazolvány-projektjét. Vagyis egy megfigyelési ötlet árából lesz olcsóbb rezsi. Van ebben tanulság a mi számunkra is.
Néha egy apró intézkedés többet elárul egy kormány irányáról, mint egy egész kormányprogram. Andy Burnham, az Egyesült Királyság hétfőn beiktatott új miniszterelnöke – a Munkáspárt friss vezetője, Keir Starmer utóda, és egyben Nagy-Britannia hetedik kormányfője alig egy évtized alatt – a hivatalban töltött második napján tette meg az első, vásárlóerőt célzó lépését: bejelentette, hogy a jövő télen eltörli a háztartási áramfogyasztásra kivetett áfát.
„Azt mondtam, szeretnék egy kis lélegzetvételnyi szünetet adni az embereknek, és ezt jelentem be miniszterelnökként a második napomon"
– fogalmazott.
Az intézkedés október 1-jén lép életbe, és a kormány becslése szerint egy átlagos háztartás számláját évi 45 fonttal, azaz nagyjából 53 euróval csökkenti. Az államkasszának idén 850 millió fontba (mintegy egymilliárd euróba) kerül. Önmagában tehát nem valami forradalmi jóléti fordulat – egy fagyos brit télen 53 euró nem írja át senki életét. De nem is ez benne az érdekes, hanem az, ahonnan a pénzt előteremtik, mert itt jön a történet igazi csattanója. A rezsicsökkentést abból finanszírozzák, hogy Burnham elkaszálja elődje egyik legvitatottabb projektjét: a digitális személyi igazolvány bevezetését. Ezt a tervet még tavaly szeptemberben jelentette be Keir Starmer, hivatalosan az illegális bevándorlás elleni harc eszközeként. Csakhogy az ötlet komoly riadalmat keltett egy olyan országban, amely történelmileg mindig is ellenállt a személyazonosság hatósági ellenőrzésének – Nagy-Britanniában ugyanis nincs is klasszikus értelemben vett személyi igazolvány, és ez sokak szemében nem hiányosság, hanem a szabadság egyik jelképe. A projekt leállítása a kormány számítása szerint 1,8 milliárd font (nagyjából 2,1 milliárd euró) megtakarítást hoz – ennek egy részéből lesz most olcsóbb a téli áram.
Persze ne szaladjunk előre, és ne csináljunk Burnhamből megváltót két nap alapján. Az 53 eurós éves megtakarítás – legyünk őszinték – inkább gesztus, mint megoldás; egy szimbolikus lélegzetvétel, nem a brit megélhetési válság orvoslása. Az áfamentesség ráadásul egyszeri, a jövő télre szól, nem tartós szerkezeti reform. És Burnham ugyanazokat a béklyókat örökölte, amelyek Starmert is megbénították: az emelkedő megélhetési költségeket, a lassú növekedést, és egy kiszámíthatatlan amerikai szövetségest az óceán túlpartján – lásd épp a napokban Trump 50 százalékos vámfenyegetését Kanada ellen. Egy rezsigesztussal ezeket nem lehet elintézni. De a lényeg nem is az összeg nagysága, hanem az irány.
És itt van, amiért ez a hír a mi tájainkra is tartogat tanulságot. Mert nézzük meg, mit üzen: van egy kormány, amelynek az első reflexe nem az, hogy új adónemet vezessen be, új megfigyelési rendszert építsen, vagy a polgárok zsebébe nyúljon – hanem az, hogy egy fölöslegesnek ítélt, szabadságkorlátozó projektet leállít, és a pénzt visszaadja az embereknek. Nálunk, Romániában és a régióban, épp fordítva működik a politikai ösztön: a válság mindig a lakosság megszorításával kezdődik, az állami apparátus és a politikai osztály önkorlátozása pedig valahogy örökre elmarad. A tanulság tehát nem az 53 euró, hanem a prioritások sorrendje. Egy egészséges demokráciában az első kérdés nem az, „mit vehetünk még el az emberektől", hanem az, „mit adhatunk vissza nekik, és miről mondhatunk le mi magunk". Burnham lehet, hogy megbukik, lehet, hogy a „körmegszakítója" is beleragad a brit politika örvényébe – de a nyitómozdulata legalább jó irányba mutatott.
Nálunk már az is haladás lenne, ha a politikai osztálynak egyáltalán eszébe jutna ez a sorrend.
Ugar
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Pedofil pópát fogtak Vaslui megyében
A hușii ortodox püspökség kedden eltiltotta a szolgálattól azt a Vaslui megyei papot, akit a hét végén szexuális erőszak, kiskorú elleni nemi erőszak és kiskorúval folytatott szexuális cselekmény gyanújával előzetes letartóztatásba helyeztek. A Negrești városhoz tartozó Parpanița parókia papja ezentúl semmilyen egyházi szertartást nem végezhet. A rendőrségi vizsgálat szerint a pap 2026 júniusában…

Trump a legjobb kampányfőnök: amióta Zelenszkijt támadja, az ukránok jobban bíznak az elnökükben
Lassan ott tartunk, hogy ha egy állam- vagy kormányfő meg akarja nyerni a következő választást, fizetnie kellene Donald Trumpnak, hogy a narancshajú amerikai elnök nyilvánosan pocskondiázza. A Kijivi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) október 8. és 16. között végzett felmérése szerint az ukránok 54 százaléka bízik Volodimir Zelenszkijben, 41 százalékuk nem.

Reuters: Irán szándékosan húzza a tárgyalásokat a félidős választásig
Irán szándékosan elnyújtja az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat, hogy a november 3-i félidős választás előtt politikailag meggyengítse Donald Trumpot - írta a Reuters nyomán a G4Media három magas rangú iráni tisztviselőre és egy további iráni forrásra hivatkozva. „A klerikális vezetés eltökélte, hogy nem ad politikai győzelmet Trumpnak” – idézte a hírügynökség az egyik névtelen…

Éhínség sújthatja Afganisztánt ezen a télen
Mintegy 19,2 millió afgánt, az ország lakosságának több mint harmadát fenyegeti akut élelmiszer-ellátási válság, figyelmeztetett kedden az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA). „A novembertől áprilisig tartó téli időszakban az akut élelmiszer-bizonytalansággal küzdők száma várhatóan eléri a 19,2 milliót” – mondta Olga Cserevko, az OCHA afganisztáni szóvivője, aki Kabulból videón…

Kelet-Líbia jóváhagyta a vitatott török tengeri megállapodást, Athén és Nicosia felháborodott
A kelet-líbiai parlament kedden jóváhagyta azt a tengeri határokról szóló megállapodást, amelyet Törökország 2019-ben a tripoli székhelyű, akkor nemzetközileg elismert Nemzeti Egységkormánnyal kötött. Ezzel egy olyan szerződés kapja meg utólag a Halifa Haftar tábornok ellenőrzése alatt álló keleti országrész áldását is, amelyet Görögország, Ciprus és Egyiptom kezdettől fogva törvénytelennek tart.