Bemutatkozik az új brit miniszterelnök - eltörli az áram ÁFÁ-ját
Az Egyesült Királyság vadonatúj miniszterelnöke, Andy Burnham a hivatalba lépése második napján bejelentette: a jövő télen eltörli a háztartási áramfogyasztás áfáját. Nem világmegváltás – egy átlagháztartásnak évi 53 euró –, de a gesztus és főleg a finanszírozás módja beszédes. A pénzt ugyanis abból teremtik elő, hogy kukázzák elődje vitatott digitális személyiigazolvány-projektjét. Vagyis egy megfigyelési ötlet árából lesz olcsóbb rezsi. Van ebben tanulság a mi számunkra is.
Néha egy apró intézkedés többet elárul egy kormány irányáról, mint egy egész kormányprogram. Andy Burnham, az Egyesült Királyság hétfőn beiktatott új miniszterelnöke – a Munkáspárt friss vezetője, Keir Starmer utóda, és egyben Nagy-Britannia hetedik kormányfője alig egy évtized alatt – a hivatalban töltött második napján tette meg az első, vásárlóerőt célzó lépését: bejelentette, hogy a jövő télen eltörli a háztartási áramfogyasztásra kivetett áfát.
„Azt mondtam, szeretnék egy kis lélegzetvételnyi szünetet adni az embereknek, és ezt jelentem be miniszterelnökként a második napomon"
– fogalmazott.
Az intézkedés október 1-jén lép életbe, és a kormány becslése szerint egy átlagos háztartás számláját évi 45 fonttal, azaz nagyjából 53 euróval csökkenti. Az államkasszának idén 850 millió fontba (mintegy egymilliárd euróba) kerül. Önmagában tehát nem valami forradalmi jóléti fordulat – egy fagyos brit télen 53 euró nem írja át senki életét. De nem is ez benne az érdekes, hanem az, ahonnan a pénzt előteremtik, mert itt jön a történet igazi csattanója. A rezsicsökkentést abból finanszírozzák, hogy Burnham elkaszálja elődje egyik legvitatottabb projektjét: a digitális személyi igazolvány bevezetését. Ezt a tervet még tavaly szeptemberben jelentette be Keir Starmer, hivatalosan az illegális bevándorlás elleni harc eszközeként. Csakhogy az ötlet komoly riadalmat keltett egy olyan országban, amely történelmileg mindig is ellenállt a személyazonosság hatósági ellenőrzésének – Nagy-Britanniában ugyanis nincs is klasszikus értelemben vett személyi igazolvány, és ez sokak szemében nem hiányosság, hanem a szabadság egyik jelképe. A projekt leállítása a kormány számítása szerint 1,8 milliárd font (nagyjából 2,1 milliárd euró) megtakarítást hoz – ennek egy részéből lesz most olcsóbb a téli áram.
Persze ne szaladjunk előre, és ne csináljunk Burnhamből megváltót két nap alapján. Az 53 eurós éves megtakarítás – legyünk őszinték – inkább gesztus, mint megoldás; egy szimbolikus lélegzetvétel, nem a brit megélhetési válság orvoslása. Az áfamentesség ráadásul egyszeri, a jövő télre szól, nem tartós szerkezeti reform. És Burnham ugyanazokat a béklyókat örökölte, amelyek Starmert is megbénították: az emelkedő megélhetési költségeket, a lassú növekedést, és egy kiszámíthatatlan amerikai szövetségest az óceán túlpartján – lásd épp a napokban Trump 50 százalékos vámfenyegetését Kanada ellen. Egy rezsigesztussal ezeket nem lehet elintézni. De a lényeg nem is az összeg nagysága, hanem az irány.
És itt van, amiért ez a hír a mi tájainkra is tartogat tanulságot. Mert nézzük meg, mit üzen: van egy kormány, amelynek az első reflexe nem az, hogy új adónemet vezessen be, új megfigyelési rendszert építsen, vagy a polgárok zsebébe nyúljon – hanem az, hogy egy fölöslegesnek ítélt, szabadságkorlátozó projektet leállít, és a pénzt visszaadja az embereknek. Nálunk, Romániában és a régióban, épp fordítva működik a politikai ösztön: a válság mindig a lakosság megszorításával kezdődik, az állami apparátus és a politikai osztály önkorlátozása pedig valahogy örökre elmarad. A tanulság tehát nem az 53 euró, hanem a prioritások sorrendje. Egy egészséges demokráciában az első kérdés nem az, „mit vehetünk még el az emberektől", hanem az, „mit adhatunk vissza nekik, és miről mondhatunk le mi magunk". Burnham lehet, hogy megbukik, lehet, hogy a „körmegszakítója" is beleragad a brit politika örvényébe – de a nyitómozdulata legalább jó irányba mutatott.
Nálunk már az is haladás lenne, ha a politikai osztálynak egyáltalán eszébe jutna ez a sorrend.
Ugar
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

A járvány lejárt, a dezinformáció maradt
A COVID–19-járvány hivatalosan már történelem, a világ azonban még mindig nem szabadult meg az egyik legmakacsabb összeesküvés-elmélettől: attól az állítástól, hogy a koronavírus elleni oltások évekkel később is hirtelen halált, szívrohamot vagy úgynevezett „turbórákot” okoznak. Egy román tényellenőrző portál elemzése szerint az elmúlt hetekben ismét lendületet kapott ez a narratíva, miután több…

„Nem elfoglalni akarjuk a Krímet – lakhatatlanná tesszük az orosz hadsereg számára”
Caolan Robertson neve aligha szorul bemutatásra azok előtt, akik figyelemmel követik az ukrajnai háborút – az Ugar olvasói előtt pedig végképp nem. Az áprilisi magyarországi választások idején Budapestről tudósított, de saját YouTube-csatornáján valójában évek óta egyetlen történetet mesél: Európa legnagyobb háborújáét. És nem kényelmes fotelből. Robertson rendre ott bukkan fel, ahol más újságíró…

Szele Tamás: Népi kohók és népi finomítók
Nyílt titok, hogy Oroszország fosszilis energiahordozó-ipara mára ezer sebből vérzik. Ezt csak a TASZSZ, a RIA Novosztyi és a magyar jobboldal nem tudja, vagy nem hajlandó tudomásul venni. Még maga Putyin is belátta, hogy tenni kéne valamit az ügyben – bár az a megoldás, ami felmerült, vagyis a kínai „népi kohók” mintájára épülő „népi finomítók” hálózata működésképtelen lenne. Már az is valami,…

Moszkvába látogat az FBI igazgatója, Trump hű táskahordozója
A Politico értesülése szerint Kash Patel, az FBI igazgatója októberben Oroszországba utazik – tizenhárom év óta az első amerikai szövetségi nyomozóhatóság-vezetőként. A házigazda az FSZB lesz, az orosz titkosszolgálat, a KGB egyenes örököse. A hír önmagában is kényes, de érdemes végre kimondani, amit a nyugati közvéleménynek ritkán magyaráznak el: miért is megy Amerika egyik legfőbb biztonsági…

Ukrán jelvény, orosz kéz: Varsó a Kreml legalattomosabb trükkjétől tart
Lengyelország nemzetbiztonsági tanácsa egy nyugtalanító forgatókönyvet tárgyalt: a Kreml zsákmányolt ukrán drónokat, átfestett jelzésekkel, saját maga vethetne be a NATO keleti szárnya ellen – Lengyelország, a balti államok, Finnország és Románia ellen –, hogy a támadást Ukrajnára lehessen kenni. A szakszó erre: false flag, zászlóhamisítás. A cél pedig nem is a pusztítás, hanem valami sokkal…