Brit nukleáris garanciával erősítenék az észak-európai katonai együttműködést

Az Egyesült Királyság nukleáris elrettentő erejének szerepét is egyértelművé tennék a brit vezetésű Közös Expedíciós Erő, a Joint Expeditionary Force katonai együttműködésében – derül ki Gwyn Jenkins brit haditengerészeti vezető finnországi nyilatkozatáról szóló beszámolókból. A kezdeményezés az észak-európai országok szorosabb védelmi együttműködéséhez kapcsolódik, amelynek következő megállapodását novemberben, Oslóban készülnek véglegesíteni.

A Defence Matters az Iltalehti finn lapra hivatkozva arról számolt be, hogy Jenkins Finnországot már jelenleg is a brit nukleáris védelem alá tartozó országnak nevezte, és az Atlanti-óceánon járőröző brit tengeralattjárókra utalt. A beszámoló szerint a nukleáris elrettentés a JEF keretében szorosabban együttműködő hagyományos erők stratégiai hátterét adná. Az új vállalás pontos tartalma és a katonai tervezésre gyakorolt hatása egyelőre nem ismert. A JEF tíz országot fog össze: az Egyesült Királyság mellett Dániát, Észtországot, Finnországot, Izlandot, Lettországot, Litvániát, Hollandiát, Norvégiát és Svédországot. Fő működési térsége a Balti-tenger, az Atlanti-óceán északi része és az európai sarkvidék. A brit parlament háttéranyaga szerint az együttműködés egyik előnye, hogy a részt vevő államok gyorsan, valamennyi tag egyhangú döntése nélkül is felléphetnek egy válságban. A JEF a NATO tevékenységét egészíti ki, és olyan helyzetekben is alkalmazható, amelyek még nem érik el a kollektív védelem keretében kezelendő fegyveres támadás szintjét.

A brit Királyi Haditengerészet szeptember 29-i közleménye megerősíti az északi tengeri együttműködés elmélyítésének tervét. Jenkins litvániai, lettországi, finnországi és észtországi látogatásain közös hadgyakorlatokról, katonai tervezésről, kiképzésről, logisztikáról és beszerzésekről tárgyalt. A cél az, hogy a részt vevő országok hajói, repülőgépei, rendszerei és személyzete egyre szorosabban összehangolva működhessenek. A közlemény a kezdeményezést a NATO északi szárnyának megerősítéseként mutatja be; külön, új nukleáris garancia részletes feltételeit nem közli. A nukleáris védelem említése nem jelenti azt, hogy ezek az országok most kerülnének először ilyen védelem alá. A JEF valamennyi tagja NATO-tagállam, a brit nukleáris erők pedig már eddig is hozzájárultak a szövetség elrettentéséhez. A brit védelmi minisztérium szeptember 15-én közzétett jelentése ezt ismét megerősítette: London nukleáris képességeit a NATO védelméhez rendeli, alkalmazásukról kizárólag a brit miniszterelnök dönthet. A dokumentum szerint az Egyesült Királyság csak az önvédelem legszélsőségesebb körülményei között mérlegelné nukleáris fegyver bevetését, beleértve NATO-szövetségeseinek védelmét is.

A brit kezdeményezés mellett London és Párizs nukleáris együttműködése is szorosabbá vált. A 2025 júliusában elfogadott northwoodi nyilatkozat rögzítette, hogy a két ország önálló nukleáris erői összehangolhatók. A felek közös irányítócsoport felállításáról is döntöttek a nukleáris politika, a képességek és a műveleti együttműködés egyeztetésére. Ez a megállapodás is a NATO és az euroatlanti térség biztonságának erősítését nevezi meg célként. Románia és a NATO délkeleti tagállamai nem tagjai a JEF-nek, így ebben az északi regionális együttműködésben nem vesznek részt. Ebből azonban nem következik a NATO nukleáris védelmének szűkítése vagy Románia kizárása a brit elrettentés hatóköréből. A hivatkozott hivatalos dokumentumok továbbra is a szövetségesek közös védelméről beszélnek. Az északi országok ugyanakkor ezen belül további közös katonai tervezést és szorosabb együttműködést építenek ki. A következő egyeztetésekre novemberben, Oslóban kerül sor. A brit haditengerészet tájékoztatása szerint az Atlantic Future Forumot és a nemzetközi tengeri haderő-konferenciát az ott kikötő HMS Prince of Wales repülőgép-hordozón rendezik meg.

Ugar