Drulă magyarul szólt a magyar szavazókhoz: kérdezzék meg, miért segítették hatalomhoz az AUR-t és az SOS-t!

Cătălin Drulă ezúttal magyarul fordult az erdélyi magyar választókhoz, és nem udvariassági gesztust tett, hanem odatette eléjük azt a kérdést, amelyet az RMDSZ a legszívesebben parlamenti technikai részletek, frakcióarányok és stabilitásos mellébeszélés mögé dugna. Hogyan segített tegnap az RMDSZ a szélsőségeseknek teret nyerni a román parlamentben? A válasz kényelmetlenül egyszerű: a képviselőház vezetőségében két USR-s és PNL-s tagot két AUR-os és egy SOS-es tag váltott fel, mindez pedig az RMDSZ szavazatával történt.

Drulă posztjának ereje éppen abban van, hogy nem engedi szétkenni a történetet. Nem arról beszél, hogy Bukarestben megint volt valami bonyolult házbizottsági eljárás, amelyet csak azok érthetnek, akiknek külön pecsétjük van a parlamenti ködgyártáshoz, hanem kimondja a politikai eredményt: az RMDSZ szavazatával azok a szélsőséges pártok kaptak nagyobb teret a képviselőház vezetésében, amelyek ellen az RMDSZ állítólag küzd. Az AUR és az SOS most négy képviselőt ad a vezetőségbe, három AUR-ost és egy SOS-est, miközben a jobboldali USR és PNL együtt mindössze kettőt.

A számtan pedig nem mellékszál, hanem maga a vádirat. Az USR-nek és a PNL-nek együtt 94 képviselője van, az AUR-nak és az SOS-nek együtt 75, mégis a szélsőjobboldali blokk került jobb helyzetbe a képviselőház vezetésében. Ez az a pont, ahol az RMDSZ-nek nem elég azt mondania, hogy minden szabályos volt, mert a kérdés nem az, hogy sikerült-e elbújni a házszabály egyik bekezdése mögé, hanem az, hogy politikailag mit csináltak. Márpedig amit csináltak, az pontosan látszik: a tulipános dísztársaság megint úgy küzdött a szélsőjobb ellen, hogy közben odatolta neki a széket. És ezért fontos, hogy Drulă magyarul írta meg az üzenetet. Nem a román parlamenti nyilvánosságnak magyarázta el sokadszor, hogy a PSD, az AUR, az SOS és az RMDSZ körül milyen új többségi árnyék kezd kirajzolódni, hanem közvetlenül azokhoz szólt, akiknek az RMDSZ négyévente eladja a nagy védelmi történetet: majd mi megvédünk a szélsőségesektől, majd mi tudjuk, hogyan kell Bukarestben tárgyalni, majd mi vagyunk a fal, a kapu, a kulcs és a lábtörlő egyszerre, csak tessék szépen szavazni. Most viszont jön egy nagyon egyszerű kérdés: ha az AUR és az SOS veszély, akkor miért segítettétek őket még nagyobb parlamenti hatalomhoz?

Erre nem válasz az, hogy eljárási döntés volt. Nem válasz az, hogy a parlamenti mandátumok elosztása cikluson belül így vagy úgy értelmezhető. Nem válasz az sem, hogy az RMDSZ nem kötött koalíciót az AUR-ral. A politika nemcsak aláírt megállapodásokból áll, hanem szavazatokból, helyosztásokból, intézményi döntésekből és abból, hogy ki mikor kit segít átlépni egy küszöböt. Az AUR-nak és az SOS-nek most több pozíciója lett a képviselőház vezetésében, ehhez kellett az RMDSZ szavazata. Innentől a többi már magyarázkodás, szépen vasalt, bukaresti szabású köd. Drulă végül azt írja: ezt a kérdést a választóknak kell feltenniük a parlamentben ülő képviselőiknek. És tényleg. Nem nagy ideológiai traktátus kell ide, nem kisebbségpolitikai önsajnálat, nem a szokásos „mi tudjuk, mert mi vagyunk bent” típusú bennfentes simogatás. Csak egy kérdés: miért segített az RMDSZ abban, hogy a szélsőségesek még nagyobb hatalomhoz jussanak? Amíg erre nincs tisztességes válasz, addig minden RMDSZ-es szélsőjobbellenes mondat úgy néz ki, mint egy tűzoltóplakát egy benzinkannán.