Európa is részt vesz a béketárgyalásokon, csak a részletek még nem ismertek

Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország és Lengyelország az uniós intézményekkel együtt képviselné Európát az Ukrajna elleni orosz háború lezárásáról szóló tárgyalásokon – jelentette be António Costa, az Európai Tanács elnöke a dublini csúcstalálkozó után. Az európai vezetők tűzszünetet sürgetnek, Moszkva azonban már arról is tárgyalna, hol állomásozhatnak NATO-csapatok Európában.

Az öt ország közül négynek a képviselői már ezen a héten Abu-Dzabiban is ott voltak, ahol az Európai Unió és a NATO képviselőivel együtt egyeztettek az ukrán és az amerikai küldöttséggel, mielőtt az amerikai közvetítéssel zajló orosz–ukrán tárgyalások megkezdődtek volna. A megbeszélésről kiadott közös nyilatkozatban leszögezték, hogy minden megállapodásnak tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását és területi épségét, és olyan biztonsági garanciákra van szükség, amelyek egy későbbi orosz támadástól is megvédhetik az országot.

Az európaiak most azt szeretnék elérni, hogy a következő fordulóban már az oroszokkal folytatott megbeszéléseken is helyet kapjanak, ez pedig Kijivnek is érdeke, hiszen Donald Trump eddigi megnyilatkozásai és az amerikai–orosz üzletelésről szóló hírek aligha nyugtatták meg az ukrán vezetést arról, hogy Washington minden körülmények között az ő szempontjaikat képviseli majd. Az amerikai elnök két különmegbízottja, Steve Witkoff és Jared Kushner az abu-dzabi forduló után előbb Moszkvába repült, ahol Vlagyimir Putyinnal tárgyaltak, majd Dublinban találkoztak Volodimir Zelenszkijjel. Az ukrán elnök szerint az egyeztetések egyik eredménye egy újabb fogolycsere lehet, amely reményei szerint a háború kezdete óta a legnagyobb lesz, emellett Zelenszkij és Kushner is arról beszélt, hogy az európaiak részt vesznek a következő tárgyalási fordulóban.

A Kreml ennél jóval feltételesebben fogalmazott. Moszkva pénteken azt közölte, hogy kész volna elfogadni az európai országok részvételét, ha úgy látja, hogy azok hozzá tudnak járulni a békefolyamathoz. Hogy a Kreml pontosan milyen hozzájárulásra gondol, arra nézve érdemes felidézni, mit követelt már a 2022-es teljes körű invázió előtt. Oroszország akkor azt akarta, hogy a NATO vonja vissza erőit az 1997 után csatlakozott tagállamokból, köztük Lengyelországból, Magyarországról és Romániából. A szövetség ezt elutasította. Most Moszkva ismét átfogó megállapodást szeretne Európa biztonságáról, még mielőtt az ukrajnai háború részleteire rátérnének, Kushner pedig azt mondta, hogy az európaiak bevonásával az ukrán területi kérdések mellett a kontinens háború utáni biztonságáról is tárgyalhatnak - vagyis Putyin megtámadta Ukrajnát, és közel öt évvel később már arról is beszélne, hol állomásozhatnak a NATO katonái a többi európai országban. Igencsak sikeres ez az amerikai tárgyalódelegáció, mármint, ha az oroszoknak dolgoznak.

Friedrich Merz német kancellár szerint Európának van működő biztonsági rendszere, ezért annak újratárgyalására nincs szükség. Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő ugyancsak arra figyelmeztetett, hogy az orosz javaslat elterelheti a figyelmet a tűzszünetről, Andris Kulbergs lett miniszterelnök pedig csapdának nevezte az európai biztonságról szóló külön tárgyalás ötletét. A Reutersnek nyilatkozó európai források szerint a lengyel, a balti és az északi államok vezetői már csütörtökön jelezték, hogy óvatosan kell kezelni az amerikaiakkal vagy az oroszokkal folytatott ilyen beszélgetéseket.

António Costa Dublinban a tűzszünetet és a fekete-tengeri hajózás helyreállítását nevezte meg a legsürgősebb feladatként, Zelenszkij pedig az európai vezetőkkel közben légvédelmi rakétákról, az ukrán energiaellátás támogatásáról és új óvóhelyek építéséről tárgyalt. Ezek a kérdések nem várják meg, amíg Washingtonban és Moszkvában végigbeszélik, hogyan nézzen ki a kontinens a háború után, és egy esetleges tűzszünetet követően éppen az európaiaktól várnák a biztonsági garanciák jelentős részét is.

A küldöttség összetétele mellett azonban az továbbra is nyitott, hogy ki szólaljon meg Európa nevében, és milyen felhatalmazással. Merz a már működő brit–francia–német együttműködést egészítené ki Olaszországgal és Lengyelországgal, az uniós intézmények részvétele mellett, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig az egységes uniós álláspont kialakítását sürgette. Giorgia Meloni olasz kormányfő szerint külön tisztázni kell, ki és milyen megbízással képviseli a kontinenst, hiszen olyan országok biztonságáról is szó lehet, amelyek nem ülnek ott az asztalnál. Egyelőre Európa ennyit tudott hozzátenni a történelem menetéhez.

Ugar