Hajszál híján leminősítették Romániát, kaptunk némi haladékot

Eugen Rădulescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzójának tanácsadója a Digi24-en elmondta: a Fitch hitelminősítő eredeti döntése Románia leminősítése volt. Bár a besorolás végül változatlan maradt, Rădulescu hangsúlyozza, hogy a veszély nem múlt el — sőt, nagyobb, mint korábban —, és Románia elhalasztott reformjaira mutat. A tanácsadó azt is elmagyarázta, milyen hibás lépések vezettek a mostani energiaválsághoz. A kiindulópont egy sokatmondó megfogalmazás: a Fitch hivatalos közleményében kiemelte, hogy a besorolást egy Románia által kezdeményezett fellebbezés után tartotta fenn, „ami az eredeti döntéstől eltérő minősítési lépéshez vezetett". Erre a fordulatra rákérdezve mondta ki Rădulescu, hogy az eredeti döntés a leminősítés volt.

„Ez azt jelenti, hogy az eredeti döntés egyszerűen Románia leminősítése volt, de a kormány és a BNR által bemutatott kiegészítő információk nyomán visszavonták a döntést, és adtak még néhány hónap haladékot"

— magyarázta a tanácsadó. Majd élesen hozzátette: a veszély nemhogy nem múlt el, hanem nagyobb, mint korábban volt. Az okot is megnevezte: szerinte az elmúlt évben szinte kizárólag a költségvetési hiány csökkentése történt, méghozzá elsősorban az adók és illetékek emelésével. Ezzel szemben nagyon keveset tettek azért az érdemi átalakításért, amely feltétlenül szükséges, és amelyet nem lehet tovább halasztani. Vagyis Románia a könnyebbik utat választotta — a bevételek megnyomását —, a nehéz, de elkerülhetetlen szerkezeti reformok helyett.

Rădulescu a probléma lényegét egy fogalommal írja le: járadékkivonás a közszférából (extracție de rente din sectorul public), és ez szerinte hihetetlenül nagy léptékben zajlik — kezdve magával a rablással. A konkrét adat, amit mond, önmagában is felér egy vádirattal: „tízezer olyan perünk van, ahol az eljárás megszűnt, mert a bűncselekmény elévült, az elkövetők pedig szépen megvannak azzal, amit elraboltak". És Rădulescu rámutat, hogy itt nem csak az elveszett, hatalmas összegekről van szó. A mélyebb baj, hogy mindez egy rendkívül ártalmas rendszert termel ki, ahogy egy találó szólással érzékeltette: „amikor tudod, hogy kutyák nélküli faluban vagy, nem viszel magaddal botot". Vagyis ha a tolvaj tudja, hogy nem fenyegeti következmény, akkor nyugodtan lop tovább — mert nincs, ami visszatartsa.

Az energiaválság: „teljesen dilettáns kezelés"

A tanácsadó külön kitért az energiaválságra, és itt sem finomkodott. Elismerte, hogy a mostani helyzetnek van egy kivételes oka — az aszály, a Duna vízszintjének csökkenése —, amit nem lehet előre látni, sem elkerülni, de rögtön hozzátette: van, amit meg kellett volna tenni, és nem tettünk meg. Nevezetesen sokkal jobban növelni kellett volna a villamosenergia-tárolási kapacitást, és bátorítani a prosumereket (a saját áramot termelő és a hálózatba visszatápláló fogyasztókat) — ahelyett, hogy, ahogy Rădulescu fogalmaz, „csúfot űznénk belőlük".

A legkeményebb kritikát az ársapkára tartogatta. Szerinte a politikusok egyik „bölcs" döntése az volt, hogy befagyasztották a villamosenergia árát — aminek épp az a hatása, hogy közelebb sodor egy ilyen válsághoz. „Amikor befagyasztod az árat, és minden fogyasztónak támogatást adsz, hogy annyit fogyaszthasson, amennyit csak akar, az csak katasztrófához vezethet" — mondta. Ezt az energiarendszer teljesen dilettáns kezelésének nevezte. És egy politikailag különösen kényes megjegyzést is tett: felfigyelt arra, hogy a Bolojan-kormányt épp akkor buktatták meg, amikor „kinyitotta a villamosenergiával kapcsolatos kamrát" — vagyis amikor hozzá mert nyúlni az energiapolitika kényes, sokak érdekét sértő ügyeihez. Rădulescu szerint így nem lehet folytatni: feltétlenül komoly intézkedésekre, szerkezeti átalakításra van szükség.

Ritka az olyan pillanat, amikor egy jegybanki tisztségviselő ilyen nyíltan kimondja azt, amiről egyébként keveset beszélnek. A tízezer elévült ügy, a „járadékvadászat", az ársapka-populizmus, az energiapolitika dilettáns kezelése — ezek nem egy ellenzéki publicista vádjai, hanem a Nemzeti Bank kormányzójának tanácsadója által elmondott, konkrét diagnózis. És ez a diagnózis egy mélyebb rendszerproblémára mutat: Romániában a köz vagyonának kivonása — legyen szó lopásról, büntetlen elévülésről vagy elhibázott, populista energiapolitikáról — nem hiba, hanem működési mód. A Fitch-haladék így valójában nem a pénzügyekről szól, hanem arról, hajlandó-e az ország végre szembenézni azzal, amit évek óta halogat: a valódi reformmal, amely a járadékvadászok kényelme helyett a közérdeket szolgálná.

Forrás: Digi24