Iráni ellenzékit késeltek meg román elkövetők Londonban - és a tanulság

Börtönbüntetésre ítéltek péntek Nagy-Britanniában két romániai férfit, amiért megkéseltek Londonban egy perzsa nyelvű hírcsatornának dolgozó iráni újságírót. A brit ügyészek szerint a merényletet az iráni kormány rendelte meg közvetítőkön keresztül – jelentette a Reuters. Pouria Zeraatit 2024. március 30-án támadta meg férfiak egy csoportja londoni otthona közelében, az újságírót a lábán szúrták meg a támadók - kórházba került, de sérülései nem voltak életveszélyesek. A testi sértéssel vádolt két román állampolgárságú férfi, a 21 éves Nandito Badea és a 25 éves George Stana tagadta bűnösségét, de a londoni bíróság elítélte őket: Badeára 8, Stanára 12 év börtönbüntetést szabtak ki.

Az ügyészek szerint a három férfi az iráni állam megrendelésére támadt rá Pouria Zeraatira. Az újságíró az iráni kormányt bíráló Iran International hírcsatornának dolgozik, amelyet a teheráni rezsim terrorszervezetnek minősít, és persze, Irán tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz - ugyan már, fanatikus autokrata iszlám rezsimek mikor csinálnak ilyent? Az ügyben érintettként megnevezett harmadik férfit, David Andreit Romániában tartóztatták le, de ő nem volt vádlott ebben a perben, mondjuk abban az országban, ahol a Tate-testvérek magánrepülőn utazhattak vissza Trump Amerikájába, miközben a román igazságszolgáltatás nemi erőszakkal és kerítéssel vádolta őket, nos, ebben semmi meglepő nincs... Az ítélet kihirdetésekor Bobbie Cheema-Grubb bíró kijelentette: biztos abban, hogy a támadást egy idegen hatalom érdekében követték el. Az Iran International szóvivője közölte, hogy a televízió örül az ügy lezárásának, és köszönetet mondott a brit rendőrségnek és kormánynak az erőfeszítéseikért.

A londoni ítélet azért fontos, mert nem egy elszigetelt bűnügyről van szó, hanem egy mintázatról, amit egyre több nyugat-európai hírszerzés dokumentál: az iráni rezsim rendszeresen a helyi alvilágot bérli fel politikai gyilkosságokra és merényletekre, mert így olcsóbb, gyorsabb, és – legalábbis a teheráni logika szerint – könnyebben letagadható, mint saját ügynököket mozgósítani. Két román bűnöző, akiknek valószínűleg fogalmuk sem volt arról, kinek dolgoznak valójában, néhány ezer euróért megkéseltek egy újságírót Londonban – ez a modell. És itt jön a lényeg, amit az Ugar is ismertetett a norvég hírszerzési jelentés kapcsán: ez nem véletlen esemény, hanem előre látott folyamat.

A norvégok már korábban jelezték, hogy Irán tudatosan keresi a kapcsolatot a nyugat-európai szervezett bűnözéssel, mert ezen a csatornán keresztül lehet olyan „piszkos munkát” kiszervezni, amelyhez az állam formálisan nem köthető. A londoni bíróság most pontosan ezt a mechanizmust igazolta vissza: az ítélet szövege szerint a bíró biztos volt abban, hogy egy idegen hatalom állt a támadás mögött – csak épp a végrehajtók nem iráni ügynökök voltak, hanem két román srác, akiket felbéreltek erre a célra. És ne gondoljuk, hogy ez csak egy Iránra jellemző, egzotikus módszer. Az oroszok pontosan ugyanezt csinálják – csak épp nálunk, Közép-Európában ez a jelenség sokkal kevesebb figyelmet kap, mint amennyit kellene. A szabotázsakciók, a gyújtogatások, a kritikus infrastruktúra elleni támadások Európa-szerte egyre inkább ugyanezt a mintát követik: az orosz hírszerzés helyi, gyakran a szervezett bűnözésből vagy a legális határvonalon mozgó fiatal, pénzszűkében lévő emberekből álló hálózatokat aktivál, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy valójában kinek dolgoznak, csak azt tudják, hogy egy futárszolgálat vagy egy közvetítő fizet nekik néhány száz vagy ezer eurót egy-egy „megbízásért”. Ez a modell azért annyira veszélyes, mert az állam – legyen az Irán vagy Oroszország – tökéletesen letagadhatja a felelősségét: nincs egyenes szál, nincs diplomáciai passzus, nincs beazonosítható ügynök, csak egy sor haszonelvű, kiszolgáltatott ember, akiket könnyű eldobni, ha elkapják őket. Ez a londoni ügy tehát nem egy elszigetelt bűnügyi hír, hanem egy figyelmeztető jel: a nyugat-európai alvilág egyre inkább az autoriter rezsimek olcsó, kiszervezett fegyverévé válik, és ha a hírszerzések – mint a norvégok tették – időben jelzik ezt, akkor a következő merényletet talán meg is lehet előzni. A kérdés csak az, hogy Közép-Európa politikai elitjei mikor kezdik el ugyanolyan komolyan venni ezt a fenyegetést, mint a briteknek most sikerült.

Felhasznált forrás: Agerpres