Mesterséges intelligencia és az orosz propaganda: Európa fasorban sincs

Az Észt Nyelvi Intézet (EKI) nemrég közzétett, nagyszabású összehasonlító elemzése alapjaiban rengette meg azt a képet, amelyet az európai mesterséges intelligencia-fejlesztés rajzol önmagáról. A kutatóintézet - amely az észt állam közvetlen támogatásával működik — több mint ötven, különböző gyártóktól származó nagy nyelvi modellt tett próbára annak megállapítása céljából, hogy azok mennyire képesek felismerni és visszautasítani az orosz Kreml információs hadviselésének tipikus narratíváit. Az eredmények nemcsak tudományos szempontból bizonyultak tanulságosnak, hanem komoly geopolitikai és biztonsági kérdéseket is felvetnek, különösen Franciaország vonatkozásában - így biztos nem fogjuk átvenni a vezető szerep Amerikától, de az európai digitális szuverenitás is csak ábránd marad.

A vizsgálat kidolgozásában az EKI mellett a Propastop nevű önkéntes dezinformáció-figyelő szervezet is részt vett, amelynek szakértői aktívan hozzájárultak mind a tesztkérdések tartalmának meghatározásához, mind az eredmények értékeléséhez. Közösen azonosítottak 14 olyan tematikus kategóriát, amelyek az orosz befolyásműveletek visszatérő elemeit fedik le: a Krím státuszától az ukrajnai háború indoklásán át a NATO történetének orosz értelmezéséig, egészen a balti államok második világháborús annexiójának igazolásáig terjedő narratívákról van szó. Ezekből a kategóriákból összesen 75 tesztkérdést állítottak össze, amelyeket három nyelven - angolul, észtül és oroszul - tettek fel a modelleknek. Módszertani szempontból különösen figyelemreméltó, hogy a kérdések három eltérő megfogalmazásban hangzottak el: semleges, orosz propagandára jellemző hamis előfeltételeket tartalmazó, illetve kimondottan manipulatív, a modellt félrevezetésre kényszeríteni próbáló változatban. Az értékelést egy külön erre a célra kalibrált mesterséges intelligencia-rendszer végezte, amelyet Propastop-szakértők finomhangoltak, és amelynek megbízhatóságát több független értékelő keresztbe és visszafele is ellenőrzött - az egész folyamat kereken két hétig tartott.

A rangsor tanulságai: az Anthropic vezet, a Mistral sereghajtó

A vizsgálat eredményei egyértelműen az Anthropic Claude-modelljeit emelték a mezőny élére. A különböző Sonnet és Opus verziók a legjobb tíz hely közül hatot szereztek meg. A rangsor első helyén az Opus 4.7 végzett: kérdések 77 százalékára adott „példamutató" minősítést kapó választ, és mindössze 2 százalékban produkált csak közepes teljesítményt, ami 94,9 pontos átlageredményt jelentett a százfokú skálán. Az OpenAI GPT-5.4 modellje szintén erős teljesítményt nyújtott, a kérdések 54 százalékában kiváló értékelést kapva, 88,9 pontos átlaggal.

Meglepő módon több nyílt forrású modell - köztük az Nvidia Nemotronja és az Alibaba Qwenje — is az Anthropic legjobb modelljeivel összemérhető eredményeket ért el, ami megcáfolta azt az előzetes feltételezést, hogy a zárt, kereskedelmi rendszerek szükségszerűen jobbak ennél a feladatnál. A Google esetében viszont aggasztó hiányosságok mutatkoztak: a Gemini 2.5 Pro - amely közel egy éves modell - csak 82 pontig jutott, részben a rosszindulatú megfogalmazású kérdésekkel szembeni sérülékenysége miatt, míg a frissebb Gemini 3.5 Flash csupán 73 pontot ért el, ami nagyjából megfelel az Anthropic két évvel ezelőtti modelljei szintjének. A legalapvetőbb összefüggések egyike az volt, hogy a frissebb modellek általában véve sokkal ellenállóbbak a propagandával szemben, mint az idősebbek. A 2024-ben megjelent Claude 3.5 Haiku például - amely akkor a legjobb volt a maga évjáratából - 73,1 pontos átlagával mára a 2026-os modellek mezőnyének alsó harmadába szorulna vissza.

A vizsgálat legérzékenyebb megállapításai a francia Mistral AI-hoz kapcsolódnak. A vállalat mind a négy tesztelt modellje 40 százalék alatti eredményt ért el az orosz propagandaforrások beazonosításában, a legfejlettebb Mistral-rendszer pedig a hatvanas rangsorban csupán a 47. helyre futott be. A modell válaszai között legalább 12 olyan hivatkozás volt található, amelyek szankcionált, oroszbarát médiumokhoz - köztük a Russia Today-hez és a Sputnik News-hoz - vezettek vissza.

Az eredmény különösen figyelemre méltó az orosz nyelvű tesztek tükrében. Több modell is gyengébben teljesített oroszul, mint angolul vagy észtül; a Mistral esetében ez a különbség szembeszökő volt. Az EKI mesterséges intelligencia-összehangolási vezetője, Krister Kruusmaa az orosz nyelvű tanítóadatokban jelen lévő torzított tartalmak nagy arányát jelölte meg valószínű okként, hozzátéve, hogy

„hatalmas mennyiségű tartalom készül, amely egyáltalán nem embereknek szól - hanem webböngésző botoknak",

azaz mesterséges intelligencia-rendszerek tanítására szánt propagandaanyagnak.

Ezek az észt megállapítások egy korábbi, 2026 áprilisi auditot is megerősítenek: a NewsGuard nevű amerikai hírmegbízhatósági szolgálat akkor azt rögzítette, hogy a Mistral Le Chat chatbotja angol kérdésekre az esetek felében, franciára pedig 56,6 százalékban orosz dezinformációt ismételt meg. A NewsGuard az érintett sérülékenységet részben az úgynevezett Pravda-hálózatnak tulajdonította, amely körülbelül 370 weboldalt foglal magában, és amelyet — az elemzők szerint - kifejezetten azzal a szándékkal hoztak létre, hogy az orosz propagandával szennyezze be a mesterséges intelligencia-rendszerek tanítóadatait.

Az eredmények különös élességgel vetnek fel kérdéseket Franciaország stratégiai döntéseivel összefüggésben. 2026 januárjában a francia Fegyveres Erők Minisztériuma hároméves keretmegállapodást kötött a Mistral AI-jal, amelynek értelmében az ország katonai szervei, védelmi ügynökségei és számos kapcsolódó közintézmény - köztük a francia Atomenergia Bizottság és a Nemzeti Repüléstudományi és Űrkutatási Hivatal - hozzáférhetnek a vállalat modelljeihez és szolgáltatásaihoz. A Védelmi Hírszerzési Minisztérium felügyelete alatt megkötött megállapodás egyértelműen mutatja, hogy Franciaország az európai technológiai szuverenitás zászlóshajójaként tekint a Mistral-ra. A vállalat maga is azt az álláspontot képviseli, hogy az európai AI-iparnak be kell kapcsolódnia a védelmi szektorba, ha a kontinens fenn kívánja tartani függetlenségét az amerikai és kínai technológiai óriásoktól. Az észt teszt eredményei azonban rávilágítanak arra a feszültségre, amely a Mistral szuverén ambíciói és tényleges biztonsági teljesítménye között húzódik — különösen akkor, amikor a propagandával szembeni ellenállás terén éppen az a vállalat bizonyul a leggyengébbnek, amelyre egy NATO-tagállam a hadseregét kívánja alapozni.

Tágabb összefüggések

A Propastop kutatói rámutatnak, hogy a dezinformáció-kutatás ma már korántsem merül ki az újságcikkek, közösség média bejegyzések vagy hírfolyamok elemzésében; a mesterséges intelligencia-modellek torzításainak feltárása ugyanolyan fontos feladattá vált. Arvi Tavast, az Észt Nyelvi Intézet igazgatója egyenesen figyelmeztetett:

„A külföldi politikai trolgyárak nagy mennyiségű hamis tartalmat képesek előállítani, amellyel elfogulttá tehetik az AI-modelleket. Ez veszélyes tendencia."

A benchmark egyelőre csak az első fejezete egy tervezett, szélesebb körű értékelési programnak. Az ősszel érkező bővítés orvosi, jogi és gyermekbiztonsági szempontokat is beépít majd a tesztkérdések közé. Az eredmények nyilvánosan elérhetők a mõõdupuu.eki.ee oldalon, ahol az egyes modellek részletes teljesítményprofiljai is tanulmányozhatók. Az egész kutatási program mögött azonban egy mélyebb, egyre sürgetőbbé váló kérdés húzódik: ha a nagyközönség egyre nagyobb mértékben hagyatkozik a nagy nyelvi modellekre összetett geopolitikai kérdések megválaszolásában, akkor az, hogy ezek a modellek mit „tudnak" az orosz narratívákról, már nem pusztán tudományos probléma, hanem közvetlen közbiztonsági és nemzetbiztonsági tét.

Felhasznált források: Eesti Keele Instituut, Propastop