Most akkor a sugáráramsáv blokkolása vagy az El Niño okozza a halálos hőhullámot?
Miközben egy halálos hőhullám tartja fogságában Nyugat-Európát – ahol a hőmérséklet több mint 18°C-kal haladja meg a szezonális átlagot, és csak Franciaországban legalább 50 halálesetet jelentettek –, az éghajlatkutatók határozottan visszautasítják azokat a médiában terjedő narratívákat, amelyek a szélsőséges hőséget a Csendes-óceánon most kialakulóban lévő El Niño-jelenséghez kötik, mondván, a valódi felelős egészen máshol keresendő.
A jelenlegi hőhullámot ugyanis egy „Omega-blokk" nevű légköri jelenség hajtja, amely egy olyan sugáráramos mintázat, ami a görög Ω betűre hasonlít, és hosszabb időre egy magas nyomású levegőkupola csapdájába ejt egy egész térséget, miközben a széleken hűvösebb időjárás uralkodik. Nagy-Britannia júniusi hőmérsékleti rekordot döntött 36,1°C-kal, Franciaország kedden rögzítette valaha mért legmagasabb átlaghőmérsékletét, Olaszország pedig maximális hőségriadót adott ki 16 városra, köztük Rómára, Milánóra és Firenzére – vagyis a kontinens szinte egésze egyetlen hatalmas, forró buborékba zárva vergődik.
Ioanna Vergini, a WYF24 globális előrejelző platform alapítója és vezető meteorológiai elemzője szerint az El Niñóra való hivatkozás egyszerűen téves.
„A Csendes-óceán jelenleg nem erős El Niño állapotban van, és még ha az is lenne, annak közvetlen hatása az európai nyári hőségre gyenge és nehezen körülhatárolható"
– nyilatkozta Vergini, aki az eseményt „egy klasszikus sugáráramos blokkolási jelenségként írta le, amely rekordmeleg háttéren játszódik le", és összefoglalóan így fogalmazott: a hőkupola a mechanizmus, a hosszú távú felmelegedés az erősítő, az El Niño pedig csupán egy félrevezető szál.
Jon Gottschalck, az Egyesült Államok Éghajlat-előrejelzési Központjának meteorológusa hasonló következtetésre jutott már a jelenlegi eseményt megelőző májusi hőhullám idején is, amikor az USA Todaynek elmondta, hogy az európai hőség „egy folyamatban lévő atmoszferikus blokkoló mintának tulajdonítható, nem pedig az El Niño Déli Oszcillációnak." A két független szakértő egybehangzó véleménye tehát egyértelműen cáfolja az El Niño körüli médiazajt.
A Meteorológiai Világszervezet június elején arról számolt be, hogy 80%-os valószínűséggel mérsékelt vagy erős El Niño alakul ki júniustól augusztusig, amely a következő hónapokban emelkedő globális hőmérsékleteket okozhat – ám a szakértők hangsúlyozzák, hogy ez a tágabb értelemben vett, bolygószintű felmelegedési tendencia teljesen elkülönül attól a regionális blokkoló mintától, amely jelenleg Európa szélsőséges hőségéért közvetlenül felelős.
A hőhullám – amely Európa második hőkupola-eseménye mindössze két hónapon belül – több száz iskola bezárását kényszerítette ki, áramhálózati zavarokat okozott Franciaországban, és piros időjárási figyelmeztetések kiadását tette szükségessé Nagy-Britanniában, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban és Svájcban, miközben az előrejelzők figyelmeztetnek, hogy a helyzet a hétvégén tovább romolhat, Franciaország és az Ibériai-félsziget egyes területein a hőmérséklet várhatóan a 40–44 Celsius-fok körüli tartományban marad.
A tudósok végül arra is rámutatnak, hogy bár az éghajlatváltozás önmagában nem közvetlen okozója egyetlen ilyen blokkoló eseménynek sem, a hosszú távú globális felmelegedés megemeli azt az alapszintet, amelyen ezek az események lezajlanak – és ez azt jelenti, hogy minden egyes hőhullám forróbb és veszélyesebb lesz, mint amilyen ugyanolyan körülmények között évtizedekkel ezelőtt lett volna.
Felhasznált források: Reuters, New York Times, Severe Weather
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Irán megszabta az árat: hat feltétel a Hormuzi-szoros újranyitásáért
Van egy pillanat minden alkudozásban, amikor a gyengébbnek hitt fél hirtelen felismeri, hogy valójában az egész asztalon rajta tartja a kezét. Irán most épp ilyen pillanatban van. Miközben a világ energiaárai a Hormuzi-szoros bénultsága miatt emelkednek, Teherán szombaton nyilvánosságra hozott egy hosszú követeléslistát arról, mit kell az Egyesült Államoknak teljesítenie ahhoz, hogy a szoros újra…

Szeptemberi Duma-választás: az FSZB elsöpri az ellenzéket
Oroszországban szeptember 17. és 20. között tartják a Duma-választásokat — az elsőt a teljes körű ukrajnai invázió kezdete óta, és minden jel arra utal, hogy a kimenetel jóval a szavazás előtt eldől. Putyin biztonsági szolgálatai ugyanis épp azon dolgoznak, hogy elszabotálják a háborúellenes ellenzék minden kísérletét arra, hogy pozíciót szerezzen.

„Pofon az oroszoknak": Zelenszkij Belgrádban
Van a diplomáciában egy műfaj, amelyben maga a helyszín az üzenet. Amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton először tette be a lábát Belgrádba — Moszkva egyik utolsó európai barátjának a fővárosába —, a látogatás konkrét eredményei másodlagossá váltak ahhoz a szimbolikus gesztushoz képest, amit maga a megjelenés jelentett. Egy ukrán tisztségviselő nem is köntörfalazott: a látogatás…

Az FSZB lett az ország gazdája, Putyin a keményvonalasokra bízza magát
Amikor egy tekintélyelvű rendszer meggyengül, a vezetője jellemzően nem enged a szorításon, hanem még jobban ráhúzza. Pontosan ez történik most Oroszországban. A Kremlhez közeli forrásokra épülő Bloomberg-értesülés szerint Vlagyimir Putyin egyre inkább a titkosszolgálatra, az FSZB-re bízza az ország irányítását — miközben az orosz társadalomban csökken a hit a háború sikerében, a gazdaság…

Szele Tamás: Ország a borotva élén
Egyszer minden a helyére fog kerülni, még ebben a Transznisztria nevű, nagyon rossz állapotban lévő sufniban is. De hogy mikor lesz ez az egyszer? Talán a háború után. És hogy az mikor lesz? Azt csak a Jóisten tudja.