Parajdnak mégiscsak Brüsszel fizet, Orbán hallgat – csattanós pofon a szuverenistáknak
Az Európai Parlament kedden megszavazta, hogy Románia 14,34 millió eurót kapjon a 2025-ös árvízkárok helyreállítására, a csomagban pedig külön figyelmet kap Parajd sóbányájának újjáépítése is. A módosítást Negrescu Victor, az EP alelnöke vitte keresztül, 39 képviselő támogatásával, több országból és pártcsaládból – köztük a román EP-képviselők többségével.
Ez igazi csattanós válasz azoknak, akik évek óta Orbán szoknyája mögül prüsszögnek Brüsszelre, mert nézzük csak: nem az RMDSZ haneménakkormegesznekarománok képviselője kezdeményezte ezt, hanem egy román politikus. Nem a fideszes, Orbán- és Putyin-barát képviselők – akik amúgy tavaly még arra biztatták a parajdiakat, hogy köveket áruljanak csíksomlyói búcsúban – szedték össze a pénzt, hanem az a sokat szidott Brüsszel, ami ellen állítólag „szabadságharcot” kellene folytatnunk, ha Orbán tanácsára hallgattunk volna.
Tegyük hozzá gyorsan: a több mint 14 millió euró nem egy elképesztő nagy összeg – de pont elég ahhoz, hogy okosan elköltve érdemben elkezdje talpra állítani Parajdot. A „ha okosan költik el” persze itt kulcsmondat, mert ebben erősen kételkedhetünk. Sőt, alapos a gyanú, hogy ez a pénz is ugyanúgy el fog párologni az RMDSZ saját félgyarmatává silányított Hargita megyében, ahogy a székelyudvarhelyi gimnázium összeomlásának felelősei is elpárologtak – vagyis sehol, senki, semmi. Miközben itthon egyesek évek óta azt a mesét adják elő, hogy Brüsszel az ellenség, aki elnyomja a nemzetet, aközben pont ez a Brüsszel az, aki tényleges pénzt szavaz meg a bajba jutott Romániának, és a benne élő székelyeknek - nem szavakat, nem gesztusokat, hanem konkrét eurókat. És ez nem is az első eset, csak éppen ritkán szoktuk ilyen hangosan kimondani. Miközben itthon évek óta megy a duma a „nemzeti szuverenitásról” meg a „brüsszeli diktatúráról”, a valóságban minden egyes út, minden egyes felújított iskola, minden egyes helyreállított műemlék mögött ott van valahol egy uniós pályázat, egy uniós forrás, egy uniós tisztviselő, aki aláírta a papírt, csak épp ez nem elég hangos ahhoz, hogy felkerüljön egy választási plakátra. Azt majd meglátjuk, mennyi jut el ténylegesen Parajdig, és mennyi ragad be útközben valamelyik párthivatalnok fiókjába, de egy dolog biztos: amikor tényleg segítségre volt szükség, nem azok álltak elő pénzzel, akik a legharsányabban szajkózzák a „mi vagyunk a nemzet védelmezői” szöveget, hanem éppen az az intézmény, amit ugyanezek naponta gyaláznak.
Jegyezzük meg tehát ezeket az eurómilliókat, és kövessük sorsukat figyelemmel.
Forrás: G4Media
Kapcsolódó:
Did you like this article?
Support our work with a small donation
Secure payment via Stripe • Min. 2 EUR
Gesta recommendations:
Bulgarizálódunk – és az RMDSZ nyomja a gázt
A romániai belpolitikai válság idei kiadása kicsit durvábbra sikerült, mint az eddigiek. Mert eddig az volt, hogy a vérünkbe ivódott balkáni közönnyel vettük tudomásul, hogy bizalmatlansági indítvánnyal megbukott egy kormány, majd jött a másik, hogy esetleg az is megbukjon – de arra is volt már példa kies tájainkon, hogy a kormánypárt buktassa meg saját kormányfőjét. Mindez azonban jó jel is…
Szele Tamás: Jelentés a Krímből
A Krím most borotvaélen táncol – és kétoldalt is éles pengék várják a bukását. A tánc már nem tart sokáig.
„Nyuszi voltam" – a NER egyik első oligarchája mesél arról, hogyan zabálta fel a rendszer saját magát
Ritka pillanat, amikor valaki a nemzeti együttműködés rendszerének (NER) belső gépezetéből ül be egy kamera elé, és nem sértődött vádbeszédet mond, hanem – helyenként önironikusan, helyenként kínosan kitérőzve – elmeséli, hogyan működött a rendszer belülről. A Válasz Podcastban Bódis András és Stumpf András vendége Kuna Tibor volt: az az ember, aki a 2010-es évek közepén a kormányzati…
A keleti nyitás zárása: Szijjártó a kínaiaknál kötött ki
A távozást a sajtó sem hagyta kommentár nélkül. A 444 egyenesen egy pályaív-összefoglalóval búcsúztatta a volt külügyminisztert: „jachtozástól orosz hekkerekig, gödi gyártól a Lavrovval folytatott telefonokig – mindig volt miről kérdezni" azt a politikust, aki mostanra a Fidesz-frakcióból is kiszállt.
Egy központ, négy ország, és a Moszkvából vezényelt hazugság
Sokat tudunk arról, hogyan ábrázolja az orosz propaganda az Ukrajna elleni háborút. Arról már jóval kevesebbet, hogy ez a gépezet országhatárokon átnyúlva, összehangoltan működik-e – vagy minden ország a maga módján kapja a moszkvai üzeneteket. Egy friss, a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával készült kutatás éppen erre a kérdésre keresi a választ, és az eredményt egy rövid videóban foglalja…