Dokumentum betöltése...
Románia minden idők legnagyobb szerződését írta alá a Rafael izraeli védelmi vállalattal, amely egyúttal az izraeli hadiipar történetének második legnagyobb fegyzerüzletét is jelenti – számolt be a Jerusalem Post, a Rador híre nyomán. A megállapodás a Rafael történetének legnagyobb szerződése, és csak a Németországnak eladott Arrow 3 rakétavédelmi rendszer 3,5 milliárd dolláros ügylete előzi meg az izraeli védelmi ipar történetében.
A most aláírt kezdeti megrendelés egy több mint 2 milliárd eurós értékű stratégiai keretmegállapodás első fázisának része, amelyben a SPYDER rendszer válik Románia SHORAD–VSHORAD, vagyis rövid és nagyon rövid hatótávolságú légvédelmi modernizációs programjának fő elemévé. A román Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a sorozat első szerződése egy integrált SHORAD–VSHORAD rendszert, három VSHORAD rendszert, egy SHORAD rendszert, valamint speciális kiképzési és szimulációs infrastruktúrát foglal magában. A megállapodás kiterjed indítóberendezésekre, elfogórakétákra, radarrendszerekre, kiképzési eszközökre és logisztikai támogatásra is, a rendszer üzembe helyezését pedig legfeljebb 36 hónapon belül tervezik megvalósítani.
Az első két VSHORAD rendszer szállítását három éven belül ütemezték, az üzemeltetők kiképzése pedig már az átvétel előtt megkezdődik. A 2025 júliusában megkötött, kibővített keretmegállapodás hat integrált SHORAD–VSHORAD rendszert, hat SHORAD rendszert, hat VSHORAD rendszert irányoz elő, a hozzájuk tartozó lőszerrel, kiképzéssel és logisztikai támogatással együtt. A SPYDER rendszer egy mobil, gyors reagálású légvédelmi megoldás, amelyet a légi fenyegetések széles skálája elleni védelemre terveztek. Képes elfogni repülőgépeket, drónokat, helikoptereket és precíziós irányítású lőszereket, valamint taktikai ballisztikus rakétákat is. A SPYDER mobil légvédelmi rendszercsalád a rövid és a nagy hatótávolságú változatokat egyaránt magában foglalja, gyors reagálású és harci körülmények között is bevizsgált rendszerekről van szó, a család tagjai a SPYDER SR, a SPYDER MR, a SPYDER LR, a SPYDER ER és a SPYDER All-in-One.
A rendszer a Python 5 és a Derby rakétákra épül, amelyeket eredetileg levegő-levegő alkalmazásra fejlesztettek ki, majd alakítottak át föld-levegő típusú fegyverré, és amelyeket repülőgépek, helikopterek, drónok és precíziós irányítású lőszerek lelövésére terveztek. A rendszer elektro-optikai megfigyelő egységet és vezeték nélküli kommunikációs rendszert használ, és bármilyen időjárási körülmények között egyszerre több célpontot is képes bemérni, akár 160 kilométeres távolságban is. Az EL/M 2106 jelű radart az Israel Aerospace Industries (IAI) leányvállalata, az Elta gyártja, és egyidejűleg akár 500 célpontot is képes nyomon követni, bármilyen időjárási körülmények között, akár mozgás közben is.
A rendszer moduláris felépítése lehetővé teszi mind a telepített, mind a mobil alkalmazást, gyors reagálási ideje pedig arra hivatott, hogy hatékony védelmet biztosítson a stratégiai célpontok számára komplex légtéri környezetben is.
A Rafael egy szűk körű pályázat keretében nyerte el a jogot arra, hogy Romániának nagyszámú SPYDER üteget szállítson. Román tisztviselők kiemelték, hogy a beszerzés megfelel a NATO követelményeinek, és célja a légi fenyegetések – köztük a drónok és cirkálórakéták – elleni védelem megerősítése.
„A Romániával kötött megállapodás stratégiai jelentőségű, és a Rafael technológiai lendületét, valamint a légvédelem területén nyújtott tartós kiválóságát bizonyítja. Köszönjük a román kormánynak, hogy a SPYDER rendszert választotta, és üdvözöljük Romániát azon országok közösségében, amelyek a Rafael rendszerét választották polgáraik védelmére"
– nyilatkozta Yuval Steinitz professzor, a Rafael igazgatótanácsának elnöke.
„Mint a védelmi innováció vezető szereplője, továbbra is hozzá kívánunk járulni partnereink biztonságához a legfejlettebb technológiák kifejlesztésével és gyümölcsöző ipari együttműködésekkel"
– tette hozzá.
Az elmúlt három évtizedben a Rafael fejlett taktikai rakétarendszerekkel (SPIKE), elektro-optikai és kommunikációs megoldásokkal látta el Románia haderejének minden ágát, a légierőt, a szárazföldi és a haditengerészeti erőket egyaránt, ezen kívül további operatív képességekkel is hozzájárult a román hadsereg felszereléséhez. A SPYDER már több mint 15 éve áll szolgálatban, és számos ország hadserege használja világszerte, köztük Csehországé, amely elsőként vezette be a rendszert a NATO-tagállamok közül, valamint az Egyesült Arab Emírségeké, Marokkóé, Indiáé, a Fülöp-szigetekéi, Vietnámé, Kenyáé és Szingapúré.
Románia beszerzését a parlament a nemzeti jogszabályoknak megfelelően hagyta jóvá, a folyamat pedig egy szűk körű versenyeztetésen alapuló pályázat keretében zajlott le. A SHORAD–VSHORAD beszerzési program célja, hogy a román hadsereget modern rendszerekkel lássa el, amelyek képesek elhárítani a jelenlegi és az újonnan megjelenő légi fenyegetéseket is, miközben a rendszer beilleszkedik a NATO kiterjedt védelmi hálózatába is. A Romániával kötött szerződés tovább erősíti az izraeli rendszer pozícióját a NATO-n belül. A múlt héten Svájc – amely fontos megjegyezni, hogy nem NATO-tag – tárgyalásokat kezdett izraeli légvédelmi rendszergyártókkal egy második rendszer beszerzéséről. A Jerusalem Post Defense & Tech rovata szerint a vizsgált izraeli rendszer a Rafael David's Sling elnevezésű megoldása.
Finnország a NATO-csatlakozása után vásárolt David's Sling rendszert, több mint 300 millió euró értékben írva alá a megállapodást. A közép-európai országok szintén az izraeli rendszerek felé fordultak: Csehország a közepes hatótávolságú Spyder rendszert vásárolta meg, Szlovákia a Barak MX rendszert választotta, Románia pedig a jelenleg elérhető információk szerint az Iron Dome megvásárlásáról is tárgyal, amivel az első európai országgá válna, amely a híres izraeli rövid hatótávolságú elfogórendszert alkalmazza.
Felhasznált forrás: G4Media
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Ha most nekiállunk rendbe hozni a környezetet, talán pár évtized múlva élhetőek lesznek a körülmények. Ha nem állunk neki, akkor viszont pár év múlva már nem lesz panasz rájuk – mert nem lesz, ki panaszkodjon.
Az Egyesült Államok megemelte a tétet, ám nem volt felkészülve arra, hogy megfizesse a valódi győzelemhez szükséges árat. Nem volt politikai felkészültség. Nem volt nemzeti konszenzus. Nem létezett világos magyarázat az amerikai nép számára arra nézve, hogy miért is érdemes szembenézni a gazdasági költségekkel, az energiabiztonsági kockázatokkal, a csapatok esetleges bevetésével és a háború regionális kiterjedésének lehetőségével. Mindezek hiányában az amerikai fenyegetés sosem rendelkezett teljes támogatottsággal.
Ami igazán cinikussá teszi a történetet, az nem is maga a tesztelés ténye, hanem az, hogy kit ültetnek a tűzvonalba: alulfizetett, harmadik világból érkező alvállalkozókat bíznak meg azzal, hogy gyereknek tettetve magukat, kifejezetten veszélyes tartalmú üzeneteket és képeket küldjenek idegen chatbotoknak. Mindezt ugyanaz a vállalat teszi, amely saját moderátori állományát éppen leépíti, és helyettük olyan rendszerekre bízza a döntéseket, amelyeknek megbízhatóságáról jelenleg is csak a vállalat saját, ellenőrizhetetlen állításai léteznek. A Meta tehát egyszerre számolja fel azt az emberi felügyeletet, amely a saját termékeit védhetné, és veti be alulfizetett emberi munkaerejét arra, hogy mások termékeit leplezze le – ami nem biztonsági gondosságról, hanem egy jól kitalált PR-hadműveletről árulkodik: úgy mutogatni mások hibáira, hogy közben senki ne nézzen rá igazán alaposan a sajátunkéra.
A vállalat azzal érvel, hogy egy ilyen mértékű adatmegosztás kiberbiztonsági szempontból kifejezetten veszélyes lehet, hiszen még az állítólag anonimizált adathalmazokból is rekonstruálhatóvá válhatnak érzékeny felhasználói információk, és ebben az aggodalomban a vállalat nincs is teljesen egyedül: független szakértők, köztük Łukasz Olejnik kiberbiztonsági kutató is rámutatott arra, hogy a Bizottság jelenlegi anonimizálási elképzelése, amely entitás-engedélylistákkal és lekérdezéshossz-küszöbértékekkel dolgozna, akár egyedi keresési lekérdezések nyilvánosságra kerüléséhez is vezethet. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Center for Cybersecurity Policy and Law is, amely szerint a rendkívül részletes adatok széles körben történő, kötelező megosztása önmagában is komoly biztonsági kockázatot jelent, a Progress Chamber pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Android-együttműködési javaslat új lehetőségeket nyithat mesterséges intelligencia-ügynökök számára ahhoz, hogy megfigyeljék a felhasználói kontextust vagy akár adatszivárgást idézzenek elő.
A további kutatások felgyorsítása érdekében a Meta nyilvánosságra hozta a teljes betanítási kódot mind a v1, mind a v2 verzióhoz, kutatási partnere, a Baszk Kogníció-, Agy- és Nyelvtudományi Központ pedig közzétette a v1-es verzióhoz tartozó adathalmazt is, a projektben részt vevő Jean-Rémi King kutató pedig a közösségi médiában tisztázta, hogy a lektorált tanulmány valójában a Nature Neuroscience folyóiratban jelent meg. A nyilvánosság fogadtatása ugyanakkor meglehetősen megosztott volt, hiszen míg sokan az akadálymentesítés terén elért komoly előrelépésként méltatták a fejlesztést, mások határozott bizalmatlanságuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy éppen a Meta vesz részt egy ilyen, agyleolvasásra képes technológia fejlesztésében, tekintettel a vállalat alapvetően reklámvezérelt üzleti modelljére.