SAFE-fiaskó és mentőöv: román–ukrán fegyverkezési modell

Románia Ukrajnával közösen tárgyal egyéni fegyverzet (kézifegyverek) beszerzéséről az uniós SAFE védelmi program keretében — közölte a miniszterelnöki kancellária a G4Media megkeresésére. A háttérben egy kínos román mulasztás áll: az egyéni szerződés aláírására szabott uniós határidő lejárt, és most az egyetlen esély, hogy a több mint 800 millió eurós SAFE-finanszírozás ne vesszen el, egy Ukrajnával kötött közös beszerzési megállapodás.

A kézifegyver-beszerzés — a román védelmi és rendvédelmi erők NATO-szabványú felfegyverzése — egy stratégiai jelentőségű, 800 millió eurót meghaladó projekt. A tendert az amerikai Sig Sauer vezette konzorcium nyerte, csakhogy a kiválasztást megóvta az olasz Beretta, amely azt kérte a román államtól, hogy indítsa újra és tegye átláthatóvá az eljárást. Az eljárást nem indították újra — de a szerződést sem írták alá. Június 1-jén a belügyminisztérium (MAI) bejelentette: nem kötötte meg a beszerzési szerződést a Sig Sauerrel az Unió által szabott határidőn belül, márpedig május 30. volt az a végső dátum, ameddig Románia egyéni finanszírozási szerződéseket írhatott alá a SAFE keretében. Vagyis a román bürokrácia két szék közé esett: az óvás miatt nem mert továbblépni, de a problémát sem oldotta meg — így elszalasztotta a határidőt, és kis híján elbukott 800 millió eurót.

A mentőöv: Ukrajna

És most jön a fordulat, amely a hírt érdekessé teszi. A finanszírozás megmentésére maradt egy lehetőség: egy közös beszerzési megállapodás más államokkal, amelynél a szerződéskötés uniós határideje 2027-re tolódik (a vonatkozó tanácsi rendelet szerint), és Románia partnere ehhez a mentőakcióhoz — Ukrajna.

„A SAI program esetében Ukrajnával közös beszerzést tervezünk, jelenleg egy erről szóló egyetértési megállapodás van tárgyalás alatt"

— közölte a kancellária.

Ez pedig több mint technikai részlet. Ez a SAFE-program egyik legfontosabb vonása: a rendelet kifejezetten lehetővé teszi, hogy Ukrajna védelmi ipara társuljon a programhoz — vagyis Ukrajna nem külső kérelmező, hanem beépített partner az európai fegyverkezésben. Románia most épp ezt a lehetőséget használja ki: azzal menti meg a saját elszalasztott finanszírozását, hogy összekapcsolja a beszerzését a háborúban álló, de épp ezért a kontinens legnagyobb harci tapasztalatával rendelkező szomszédjáéval. Van ebben egy mélyebb logika is. Ukrajna ma Európa legnagyobb és legütőképesebb hadseregét építi, valós harci körülmények között tesztelt fegyverekkel. Egy közös román–ukrán beszerzés nemcsak a 800 millió eurót menti meg, hanem egy stratégiai partnerséget is épít azzal az országgal, amely a keleti határainkat ténylegesen védi az orosz agresszióval szemben. Ez az együttműködés — még ha kényszerből, egy mulasztás következményeként született is — pontosan az a fajta gyakorlati, kézzelfogható szolidaritás, amiről annyit írunk: nem szónoklat, hanem közös fegyvergyártás és -beszerzés.

A megállapodásnak van egy további, Romániának kedvező eleme is. A Sig Sauer ipari ajánlata szerint a cég átadná a gyártási licenceket és technológiát a rohampuskához, a 9 mm-es pisztolyhoz és a gránátvetőhöz román gyártóknak — köztük a Romarm leányvállalatainak (a cugiri fegyvergyárnak, a cugiri és a sadui gépgyárnak). A Sig Sauer már meg is szerezte ehhez az amerikai kormányzat szükséges engedélyeit, vagyis a program nemcsak fegyvert hozna, hanem hazai gyártókapacitást és munkahelyeket is — ami a román védelmi ipar régi gyengesége.

Bezzeg Románia! De most tényleg...

A román mulasztás minden bosszantó volta ellenére eltörpül amellett, amit a szomszédban látunk, mert Románia legalább menti, ami menthető — méghozzá épp Ukrajnával közösen. Magyarország ezzel szemben egészen máshogy áll a SAFE-hez. A 150 milliárd eurós SAFE-programból Magyarországnak Brüsszel eredetileg a harmadik legnagyobb keretet szánta, Lengyelország és Románia után — mintegy 16 milliárd eurót. Vagyis a lehetőség adott volt, sőt bőkezű, csakhogy az Orbán-kormány Ukrajna-politikája miatt ez a pénz befagyott. Brüsszel ugyanis épp azért nem hagyta jóvá a magyar SAFE-részvételt, mert Orbán közben megvétózta a 90 milliárd eurós ukrajnai támogatási csomagot, blokkolta az Oroszország elleni szankciókat, és megtagadta a fegyverszállítást a háborúban álló Ukrajnának. Ahogy egy uniós diplomata fogalmazott: a Bizottságnak nehéz több milliárd eurót adnia Orbánnak, miközben ő megsérti a „lojális együttműködés" elvét, és egy Oroszországgal háborúban álló ország támogatását akadályozza.

Itt van tehát a keserű kontraszt. Románia elszalasztott egy határidőt egy bürokratikus mulasztás miatt — de a hibát épp Ukrajnával karöltve javítja ki, és a végén megmentheti a pénzt is, a stratégiai partnerséget is, a hazai gyártást is. Magyarország ezzel szemben nem egy határidőt szalasztott el, hanem egy egész stratégiai irányt dobott el — önként, ideológiából. Orbán Ukrajna-ellenessége miatt a magyar védelmi ipar elesik attól a 16 milliárd eurótól, amely a román és a lengyel hadiipart most felfejleszti. És míg a román mulasztás javítható (a közös beszerzés 2027-ig ad időt), a magyar veszteség tartósnak tűnik, egyelőre az új Magyar-kormány még senkit sem tartóztatott le hazaárulásért, ami a megtisztulás és a hitelesség visszaszerzése felé vezető úton a nulladik lépés kéne legyen.

Ezt a lépést várjuk sokan, tisztességes magyarok, de kezdjük unni a várakozást.

Ugar