SAFE: itt az első 2,5 milliárd euró, Románia felfegyverezheti magát

Miközben Bukarestben éppen azon dolgozik a politikai osztály, hogy a PNRR-ből járó 770 millió eurót sikerüljön elbukni egy három éve halogatott közalkalmazotti bértörvény miatt, Brüsszelből befutott egy ennél jóval nagyobb összeg: Románia augusztus 26-án megkapta a SAFE európai védelmi program első, 2,502 milliárd eurós részletét. Ez még nem ajándékpénz, hanem kedvezményes uniós hitel, de a román hadsereg és a hazai hadiipar szempontjából ettől még óriási jelentőségű fejlemény, különösen most, amikor Washington egyre nyíltabban jelzi, hogy Európának sokkal nagyobb részt kell vállalnia saját védelméből.

A 2,5 milliárd euró a Romániának jóváhagyott teljes SAFE-keret 15 százaléka. A Tanács februári határozata szerint Bukarest összesen legfeljebb 16.680.055.394 euróhoz juthat a programból, vagyis több mint 16,68 milliárdhoz. Ezzel Románia a SAFE egyik legnagyobb kedvezményezettje: az Európai Bizottság jelenlegi kimutatásában csak Lengyelország rendelkezik nagyobb, 43,7 milliárd eurós kerettel, míg Franciaország 15,09, Olaszország pedig 14,9 milliárdos összeget kapott.

A SAFE – Security Action for Europe – az Európai Unió 150 milliárd eurós közös védelmi finanszírozási eszköze. Az EU a saját kedvező hitelfelvételi képességét használva szerez pénzt a piacokról, majd hosszú lejáratú, kedvező feltételekkel továbbhitelezi azt a tagállamoknak. A konstrukció mögött az a felismerés áll, amelyhez Európának az ukrajnai teljes körű orosz invázió, az amerikai biztonságpolitika kiszámíthatatlansága és néhány évnyi kapkodás kellett: a kontinensnek nagyon gyorsan kell lőszert, légvédelmet, rakétákat, páncélosokat és egyáltalán működő hadiipari kapacitást építenie. A SAFE elsősorban közös beszerzéseket finanszíroz, és külön hangsúlyt helyez az európai gyártásra. Románia számára pedig ez nem pusztán azt jelenti, hogy lesz miből külföldön fegyvert vásárolni. A kormány szerdai közlése szerint a most érkezett előfinanszírozást romániai gyártókapacitások létrehozásának megkezdésére és román beszállítóknak adott megrendelések finanszírozására is felhasználják. Ez az egész program egyik legfontosabb része, mert ha már Európa százmilliárdokat költ fegyverkezésre, akkor legalább ne ugyanaz történjen, mint az elmúlt évtizedekben, amikor egy katonai válság beköszöntével kiderült, hogy pénz talán még volna, csak éppen nincs elég gyár, gyártósor, lőszer és rakéta.

A román SAFE-program ráadásul már tavasszal kezdett konkrét formát ölteni. Április végén a parlament 8,33 milliárd euró értékű védelmi programot hagyott jóvá, amelyet a SAFE-ből finanszíroznának. A tervekben nemcsak klasszikus katonai beszerzések szerepelnek, hanem hadiipari beruházások, helikopterek, radarok, drónelhárító rendszerek, illetve Ukrajna és Moldova felé vezető közlekedési infrastruktúra fejlesztése is. A projektek egyik legnagyobb szereplője a német Rheinmetall, amely több milliárd euró értékű romániai beruházásban érdekelt, a tervek között pedig lőszergyártás, gyalogsági harcjárművek, légvédelmi rendszerek és harckocsik is szerepelnek. Romániának mindez fontosabb, mint a kontinens nyugati felének. Az ország több mint hatszáz kilométeres határon érintkezik Ukrajnával, a Duna túloldalán rendszeresen orosz drónok támadják az ukrán kikötőket, Románia légterének közelében és területén az invázió kezdete óta sorozatosan történtek drónincidensek, miközben a Fekete-tenger az orosz–NATO konfrontáció egyik legérzékenyebb térségévé vált. Románia légvédelmének modernizálása tehát nem egy 2035-re kényelmesen elvégezhető bürokratikus feladat. Tegnapra kellett volna készen lennie.

A SAFE ebből a szempontból egy másik problémára is választ próbál adni: arra, hogy az európai fegyverkezés ne egyszerűen gigantikus amerikai bevásárlássá váljon. A program szabályai az európai védelmi ipari kapacitások növelését ösztönzik, Ukrajnát pedig kezdettől bevonják az együttműködésbe. Az Európai Bizottság szerint a benyújtott nemzeti beruházási tervek alapján 15 tagállam tervez Ukrajnával közös projekteket. Románia esetében már korábban felmerült ukrán technológiára épülő közös dróngyártás is.

Van azonban egy fontos lábjegyzet, amelyet nem érdemes elrejteni a 2,5 milliárdos szám mögé: a SAFE pénze hitel. Románia nem kapott ajándékba 16,7 milliárd eurót Brüsszeltől, hanem rendkívül kedvező finanszírozási lehetőséget kapott arra, hogy olyan védelmi beruházásokat hajtson végre, amelyeket az ország biztonsági helyzete miatt amúgy is végre kellene hajtania. Az előny az, hogy az EU közös hitelfelvételével Románia lényegesen kedvezőbb feltételekhez férhet hozzá, mint amilyeneket önállóan biztosítani tudna, és közben a beszerzéseket európai iparfejlesztéssel lehet összekötni.

Az első 2,5 milliárd most már megérkezett. Innentől az lesz az igazán érdekes, hogy Bukarest mit kezd vele, mert pénzt szerezni egy dolog, abból működő lőszergyárat, légvédelmet, radarhálózatot, drónelhárítást és olyan román hadiipart építeni, amely háborús helyzetben nem egy külföldi alkatrészre várva áll le, már egészen másik történet. Romániának pedig most kivételesen nem az a problémája, hogy Brüsszel nem ad pénzt, hiszen éppen most utalt át 2,5 milliárd eurót. Most Bukaresten a sor, hogy ne bassza el.

Ugar